Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-05 / 36. szám

8. oldal,

»Amerikai Magyar Reformátusok Lapjai

88. szám. 1908 szeptember 5.

Magyarország.

— Elhunyt képviselő. Hilbert Károly, Győr város országgyűlési képviselője augusztus 19-én éjjel bakonyszentlászlói nyaralójában szivszélhüdés következtében meghalt. Az elhunyt, aki ötvenhárom esztendőt élt, képviselővé választása előtt sertés- kereskedő volt. 1901 óta szünetlenül Győr városát képviselte az országgyűlésen. Első Ízben nagy s heves választási küzdelem árán, három szótöbbséggel győzte le a szabad elvű párti Szávay Gyulát. A Tisza fáié választáson Lukács László pénzügyminiszterrel szemben kisebbségben maradt, de pár hónap múlva újra bekerült a képviselöbázba. Hilbert Károly a Kossuth Ferencz vezetése alatt álló függetlenségi és 48-as pártnak volt tagja.

— A franczia pénzügyminiszter Budapesten. Maurice Callan Francziaország pénzügyminisztere feleségével együtt meglátogatták Budapestet, hol a kormány nevében Wekerle miniszterelnök diszes fogadtatásban részesítette, majd Széli Kálmán látta őket vendégül. A franczia miniszterről még ellenségei is elismerik, hogy kiváló pénzügyi tekintély. Érdekes, hogy az apja is szintén pénzügyminiszter volt. Mindenesetre hasznára válik Magyarországnak, ha ilyen ember a magyarokkal és a magyar viszonyokkal tüzetesebben megismerkedik.

— Pásztor levél a magyar felirat ellen. A kultuszriii- niszternek az uj népiskolai törvény alapján kiadott ama rendeléte ellen, mely szuánt a felekezeti iskolákat magyar felirással kell ellátni, azonkívül a tantermekben ki kell függeszteni a magyar czimert, Letics temesvári szerb püspök pásztorlevelet adott ki, amelyben a szerb felekezeti iskolákat a magyar felirás és czimer alkalmazásától eltiltotta. így történt meg hogy több toroutálmegyei községben vonakodtak a hatóság által kiadott föliratokat és a magyar nemzeti czimereket az iskolákban elhelyezni. Tallián Emil íöszolgabiró azonban erélyesen szerzett érvényt a miniszteri rendeletnek. Az iskolafentartó egyházközségeket és azoknak elnökeit egyelőre egyenként 10Ö korona birsággal sújtotta, a minek azután meg is lett a kívánt eredménye. A magyar föliratok föl. kerültek a szerb iskolákra és már az egész járásban magyar czimerekkel látták el az összes iskolákat. Az alispán erre elengedte a kirótt pénzbírságokat, a mit azzal is indokolt, hogy az egyházközségek rendeletét követték s igy voltaképen az egyház községeket hibáztatni nem lehet.

— Csalás a Széchenyiné nevével. A magyar előkelő társadalmi körökben bámulatos csalást követett el nehány szédelgő könyvügynök. Nyomtatványokat küldtek szét a könyvet vásárló közönségnek, melyeken Széchenyiné Vanderbilt Gladys elragad- Utással nyilatkozik egy terjedelmes irodalmi műről s egy milliónyi összeget adományoz arra a czélra, hogy a 240 korona értékű mü 70 koronáért legyen kapható. Az egész hirdetés persze az utolsó betűig hazugság volt. Az emberek hiszékenységét mutatja az a körülmény, hogy a csalók az eddigi megállapítás szerint vagy százezer koronát vágtak zsebre. A hires könyv természetesén nem je'ent meg. A név varázsán, az ügynökök leleményességén, vagy

közönség hiszékenységén csodálkpzzék-e az ember?

— Árvíz a felvidéken. Szepes és Árva vármegyékben a hosszas esőzés következtében kiáradt folyók nagy károkat okoztak. A völgyekben fekvő falvakat elöntötte a viz. Az utakat, vasúti töltéseket, hidakat sok helyen annyira megrongálta, hogy a közlekedés egyes községek között lehetetlen. A folyók partjain felhalmozott szálfákat, tutajokat az ár elragadta, ezen elszabadult ^utajok rongálták meg a hidakat. Az elhordott fa értékét 400,000

koronára becsülik. A Dunajec elöntötte a Galicziába vezető ország utat s igy galicziai közlekedés megakadt. Emberéletben nem esett kár.

— A herezeg munkásai. Odescalchi Zoard herczeg eladta Antalóc (Ung megye) községben levő erdejét, illetve a fák kihasználását, kikötötte azonban, hogy a favágásnál antalóci ember nem dolgozhat, ha mégis alkalmaznak odavaló embert, úgy esetről esetre száz korona bírságot fizet a vállalkozó. Nem igen hisszük, hogy haragudott volna a herczeg az antalóci emberekre, hanem sokkal valószínűbbnek látszik az, hogy azért nem engedte a helybeli embereket ott dolgozni, hogy ö ne veszítse el a helybeli emberek olcsó munkáját. Mert ha a favágásnál kapnak munkát az emberek, akkor az ő birtoka elesik az olcsó munkásoktól, vagy jobban kell őket űzetni, vagy nem kap munkást. A herczeg képviselője megengedte azonban, hogy néha-néha antalóci emberek is dolgozhassanak, igen de akkor négy koronát űzet az uj birtokos az uradalomnak, a mit ez természetesen a munkabérből fogott le. Csodálatos, hogy egy földesur ilyen üzletet enged meg magának. Hisszük azonban, hogy a közigazgatás tudomást vesz a dologról s megvédi a munkások érdekeit.

—- A külföldön tartózkodó, katonai kötelezettségüknek eleget nem tett férfiak helyzetét lényegesen megkönnyiti azon újabban kiadott rendelet, mely szerint csupán a harmadik korosztályban áll be az a kötelezettség, hogy a megjelenés alóli felmentést feltétlenül meg kell előzni az állitásköteles megvizsgálásának a konzuli hatóság előtt, A kik pedig beváltak, kérhetik a szolgálat megkezdését, azon év októberére, melyben a 24-ik élet évüket betölték. Ugyanezen intézkedés áll az egyéves önkéntesek Katonai szolgálatára is. E kedvezmények tekintettel vannak a kivándorlottak gazdasági helyzetére s egy kis jóakarattal a véderő törvénynyel való összeütközés elkerülhető.

— Pusztító jégviharok. Magyarország déli részén Temes, Hunyad, Szeben megyék egyes részein borzasztó pusztítást okoztak a jégviharok. A gyümölcs, szőlőtermést nemcsak meg- semmitette, hanem fákat tört ki, házakat döntött le. Kisebb állatokat, madarakat megölt a jégverés. Különösen Hunyad megyében pusztított a vihar szörnyű erővel. Vajdahunyadon nem csak az ablakokat törte be a jég, hanem a cseréptetőket is. Állítólag a hegyek közt két pásztorfiut öltek meg a tojás nagyságú jegek.

— Kölcsey emlékezete. A miinap, Kölcsey Ferencz születésének évfordulója napján lélekemelő ünnepség folyt le Szödemeteren a Kölcsey-birtokon, a nagy költő szülőházában. Az ünnepség a református templomban tartott istenitisztelettel kezdődött, melynek keretében Geley református lelkész hazfias beszédet mondott, majd a közönség elénekelte Kölcsey Himnuszát. A templomból a közönség zeneszó mellett a Wesselényi-egyesiilet által márványtáblával megjelölt udvarházba vonult, hol számos hazafias beszéd után a birtok tulajdonosa az állami és oláh iskolába járó növendékek között több száz koronát osztott ki.

— A kassa-tornai vasúti vonalon minap délben csak a véletlen mentett meg egy személyvonatot a legborzalmasabb katasztrófától. A vonalon egy vasúti hid kigyulladt és lánggal égett éppen akkor, midőn a Kassa felé haladó vonatnak át kellett volna haladnia rajta. A vonatvezetö teljes gőzt eresztett a gépbe és sikerült átröpitenie a vonatot a már összeomló hídon. Csak az utolsó kocsi esett áldozatul. A hid akkor omlott össze, a mikor éppen az utolsó kocsi ment rajta keresztül. Szerencsétlenség nem történt, mert az utolsó kocsi teli rkocsi volt és nem ült rajta senki. A forgalmat átszállással tartják fenn a vonalon.