Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-05 / 36. szám
9. oldal. 36. szám. 1908 .szeptember 5l .... »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« KI-alföld. Belföld. Nagy tűz Konstantinápolyban. Törökország fővárosában óriási tűzvész pusztított. A rendetlenül épitett, nagyobb részt faházak között oly gyorgyasággal terjedtek a lángok, hogy a tűzoltóság minden munkája hiábavalónak látszott. Két nap múlva tudták nagy nehezen a tűz tovaterjedését megakadályozni. 2000 ház lett a lángok martaléka. A ha jó társulatok békéje. Az összes hajózási vállalatok, melyek Europa és Amerika között a személyforgalmat lebonyolítják, Londonban egyességre léptek. Megszűnik egy időre a rátaháboru, s a hajójegy ára valószínűleg emelkedni fog. A Földközi tenger felé közlekedő osztrák és olasz hajótársulatok nem vettek részt a tárgyalásokban, erről az oldalról még várható a versenygés folytatása, melyből azonban az utazó közönségnek csak haszna lehet. A jövő álma. Rómában ez év október havában fogják megtartani az európai államok szövetségét előkészítő kongresszust, melynek ezélja az európai államok között olyan szövetséget létesíteni, mely minden kérdésben, mely közösen érdekli az európai államokat, kölcsönösen és egyöntetüleg járjon el. Az előkészítő kongresszuson tárgyalni fogják a következő kérdéseket: Mily határok közt lehet az európai államok között egy szövetséget létesíteni és milyen hatása lenne ennek a világ békére ? Melyek azon közgazdasági és socziális ügyek, melyek a legsürgősebben kívánják az egyöntetűen működő nemzetközi törvényhozást ? Holland ia és Venezuela délamerikai köztársaság közt háború volt kilátásban. Hollandia már útnak indította hadihajóit is, hogy Venezuela köztársaságon elégtételt vegyen a sérelemért. A hadihajók elindulása azonban végét vetette a leendő háborúságnak, mert Castro, Venezuela elnöke bocsánatot kért a holland kormánytól. A viszálykodás oka az volt, hogy Castro elnök elűzte Reuss hollandi követet. Nyilatkozata szerint ez személyes természetű okok miatt történt, most azonban bem támaszt akadályt,. hogy Reuss továbbra is megmaradjon Hollandia venezuleai követének. Hangsúlyozza a két állam közötti barátság szükségességét. Venezuela hajlandó a legmesszebb menő elégtételt szolgáltatni. Elpusztult hajó. Kiuhiu japán sziget mentén aug. 26- án óriási tiphoon (igy nevezik az ott dúló borzasztó viharokat) dühöngött, melyrek a »Duncarn« angol gőzös áldozata lett. Már azt hitték, hogy sikerül a közeli kikötőt elérni, mikor a hajó egy sebesen forgó, tátongó viztölcsérbe került, mely néhány pillanat alatt magával rántotta a hajót a mélységbe. Az 53 főnyi legénység közül kettőnek sikerült egy gerendán megmenekülni, kiket egy japán hajó mentett meg. Az elpusztult hajó s enet szállítóit. A szultán zsarolása. Azalkotmányos Törökországban kezd tisztulni a levegő. A régi nagy állású hivatalnokok egymásután menekülnek külföldre s úgy látszik van is okuk a menekülésre. Z a bég, a szultán titkos rendőrségének vezetője Londonban van, hol bevallotta, hogy több mint száz előkelő embert tettek el láb alól, mert azok nem voltak az állapotokkal megelégedve. Azt is elmondta, hogy a szultán titkárja rövid két esztendő alatt hét és fél millió do'lárt »takarított« meg. A szultán az állami vállalkozókat, fegyveiek, hajók szállítóit 15 millió dollár erejéig zsarolta meg s a pénzt különböző európai bankokban helyezte el, Kolera a német határon. Németországban nagy aggodalmat kelt az úgynevezett »ázsiai« kolera terjeszkedése, a mely már e határig harapódzott el és a Néme országba való átcsa- pással f-myegett. A fekete rém ugyanis már Orosz Lengyelországban Lodzban szedi áldozatát. Porosz-Lengyelországbán minden elképzelhető intézkedés megtörtént, hogy a járványnak gátat vessenek. — A jó ügy diadala. Atlantic City egyik leghíresebb, fürdőhelye Amerikának, hol azonban eddigelé mit se akartak tudni a vasárnap szentségéről. A korcsmák, a mulatóhelyek, a bünbarlangok épen úgy nyitva voltak vasárnap is, mint hétköznapokon. Pedig New Jersey állam törvényhozó testületé törvényileg megszüntette a vasárnapi italmérést. Atlantic Cityben e törvény végrehajtásáról tudni se akartak, mig Fort kormányzó ki nem jelentette, hogyha a törvényt meg nem tartják, úgy a mulató helyet rögtönitélö bíróság fenhatósága alá helyezi és a rendfentar- tásra: katonaságot ktyd. Miután a korcsmárosok belátták, hogy a kormányzóval nem lehet tréfálni: a múlt vasárnap bezárták üzleteiket s lett nagy csendesség. — A n é g e r-k é r d é s. A Lincoln Ábrahám szülőhelyén, Spriengfieldben, legutóbb történt néger üldözések újra felszinré hozták a néger kérdést s ennek most az elnökválasztás előtt nehány kétszeres jelentősége van. Az ember megborzad, ha arra a gyűlöletre, megvetésre gondol, a melylyel a délen és nyugaton a fekete faj iránt viseltetnek. A legutolsó 60 nap alatt 25 feketét lincseltek meg az Egyesült Államokban. Az 1908-ik év első hét hónapjában 60 négert végeztek ki törvénytelenül s ezek közül több volt olyan, a ki semmi bűnben nem volt részes. Most maga az asszony, a ki miatt a spriengfieldi dráma történt, Írásbeli nyilatkozatot adott ki arról, hogy nem az a néger volt a bűnös, a kit megakartak ölni, hanem más. Íme mégis, mikor az emberben felülkerekedik az állat, — rosszabb lesz a fenevadnál s egymást öli. egymást marja, üli, de messze vagyunk még a Krisztus országától. — Nagy árvizek. A déli államok nagy részében erős esőzés volt s a vihar és árviz igen sok helyen nagy pusztítást vitt véghez. A városokat, falvakat, mezőket viz borította el s több helyen a vasúti töltéseket is meggyengítette és elmosta az árviz, a melynek több emberélet is esett áldozatul. — Egy angol képviselő rólunk. Percy Aldon az angol parlament tagja a nyáron minden zaj s elöleges híradás nélkül tanulmányozta az amerikai magyarság helyzetét, hogy hozzá járulhasson azoknak a véleményeknek a t sztázásához, a melyek a kivándorlás kérdését legalább részlegesen megoldhatják. Az angol képviselő józanul egyéni szempontok áltáléi nem vakittatva, helyes véleményt alkotott a kivándorlás okairól s az amerikai magyarság helyzetéről s hiszük, hogy7 véleményének lesz is hatása odahaza, hol még mindig a sötétben tapogatóznak, mikor a mi dolgainkról van szó. — Amerikai Magyar Szögetség. A tisztikar felhívása Amerika összmagyarságához. Az 1906 február 27-én Cleve- landban megalakult Amerikai Magyar Szövetség, folyó év október 7-én tartja harmadévi főgyülését Clevelandban. Ezen főgyülésre van szerencsénk a Szövetség választmányait és az érdeklődő magyarságot meghívni és reméljük, hogy a választmányok kivétel nélkül delegátusok által fogják magukat képviseltetni. Útbaigazításul megjegyezzük a következőket. Az évi fögyülés október 7-én reggel 8 órakor kezdődik. A gyűlés helyéta lapok utján még közhírré fogjuk tenni. Minden választmány annyi delegátussal képviseltetheti magát a hányszor megkezdett száz tagja van. Indítványt vagy javaslatot a Szövetség bármely tagja tehet, de a javaslatok lehetőleg október elsejéig a titkári irodának beterjesztendök. A kiküldött delegátusok nevei legalább három nappal a fögyülés előtt a titkári irodával közlendők. Felkérjük a választmányokat még arra is, hogy tagjainak a számáról és a választmány pénztárállapotáról kimerítő értesítést küldjenek. Kívánatos, hogy az októberi fögyülésen az egész amerikai magyarság képviseltesse magát és ezért ez utón is felkérjük mindazon egyleteket és mágnásokat, kik eddig még nem csatlakoztak a Szövetséghez, hogy alabitsák meg a választmányt és küldjék el delegátusaikat, hogy igy a fő- gyülés tényleg az amerikai ossz magyarság érdekében és nevében működhessék. Az Amerikai Magyar Szövetség tisztikara nevében hazafias üdvözlettel: Fái Imre, elnök. Türk József, titkár.
