Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-25 / 30. szám
30. szám. 19Ö8 Julius 25. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 5. oldal. Mi felvetjük az eszmét. Ha elérkezett a megvalósítás ideje vagy érezzük ennek a szükséges voltát: valósítsuk meg közös, egyetértő határozat által. Az egyházmegyék végyék kezükbe ez ügyet s intézkedjenek mig nem késő s mutassák meg, hogy az amerikai magyar református egyházak eléggé érettek és erősek arra, hogy t gjaiknt s általában a magyar népet anyagi téren is veze sék és megoltalmazzák. Ez a mi viszonyaink tűzött a belmissiói munkálkodá.-nak egyik hatalmas ága lehet. KALAS^AY SÁNDOR. Az Egyesültállamok rek egyházának átirata a Konvethez* |egemlékeztünk már arról, hogy az északamerikai Egye- süllállamok református egyházának zsinata elhatározta, hogy delegátusokat küld Magyarországra, a kmivent- tel, illetve annak külmissziói bizottságával leendő közvetlen tárgyalás végeit, hogy az amerikai református, presbyteriánus és a magyar ref. egyház között létrehozzák az amerikai magyar reformátusok közt folytatott misszió körében a kívánatos hamiómiát. A delegátusok: Dr. James Good theol. tanár és Tomcsányi József egyházmegyei gondnok, a konvent ülésezésére meg is érkeztek és érintkezésbe léptek a konveati elnökséggel és a külmissziói bizottsággal Delegátusai utján az északamerikai Ref. Egyház belmis-ziói bizottsága a konveirhez átiratot intézett, amely dr. Kováts J. István fordítása szerint igy hangzik: »A magyar református egyház konventjének üdvözletünket. Tisztelt Atyák és Testvérek! Az Egyesültállamok Ref. Egyházának belmissiói bizottsága, kiküldöttei: Dr. James J Good theol. tin -r és Tumesánvi József gondnok utján, testvéri szeretette! üdvözli Önöket és Isten áldását kéri Önökre abban a munkában, melyet ő az Önök kezeibe helyezett. Hisszük, hogy Önök is és mi is egyaránt az Isten országának terjesztésén hu gólkodunk és az Egyesültállamokban élő magyar nép erkölcsi és szellemi jólétéért fáradozunk kölcsönösen; ezért tisztelettel kérjük Önöket, tárgyaljanak képviselőinkkel, a végből, hogy összhang biztosittassék annak a munkásságnak a terén, a mit a magyarok körében ebben az országban folytatunk. Eme kívánságunkat a következő érvekkel tmiogaijuk: 1. Minden magyar egyház, amely valaha gondozásunk és támogatásunk alatt állott, saját elhatározásából jött hozzmk és mi ezt a népet becsületesnek, őszintének, adakozónak és buzgó mk ismertük s egész n a legutóbbi időkig meg is voltak elégedve a hozzánk való kapcsolattal, elismeré-sel adóztak érd- kükbe i telt fáradozásainkért. A gyülekezetek most már harmadizben adtak kifejezést abbeli kívánságuknak, hogy továbbra is abban a kötelékben maradjanak, amelyben eddig voltak s kértek bennünket, hogy az Önök tiszteletreméltó testületénél járjunk közbe, a végből, hogy működnénk együtt, olyan utón, amely a mostani kapcsolatot nem zárná ki. Éppen ezért mi nem bocsátjuk és nem is bocsáthatjuk el Őket s nem is szülhetünk meg a mi legjobb képességünk szerint szolgálni érdekeiket. 2. Sőt ha megs-.üntetnök is megkezdett munkánkat, akkor sem lenne semmiféle biztosíték a konvent vezetése alatti egyesítésre; mert sem mi nem kötelezhetjük magunkat arra, hogy a magyarok között a jövőben semmiféle ^munkát nem folytatunk, sem a mi tőlünk eredő bármiféle Ígéret nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy a többi különböző felekezetek; a methodisták, a baptisták stb. hasonló munkát ne folytassanak. 3. A magyarok száma ebben az országban oly nagy már, hogy a köztük való munkálkodás bármely egyháznak nagyon is sok lenne: a bárom kálvinista egyház: a Magyar Református-, az E.-Ä- Presbiteriánus- és az E.-A- Ref. egyház egyetértő összmüködésére pedig éppen elegendő. 4. Mivel lehetetlenség a mi munkánkat abbahagyni és mivel mind a bárom egyháznak megegyezik a hite és a módszere, a mi keresztyén egységünk megköveteli azt, hogy ebben az Isten adta munkában ne álljunk harczban egymással. 5. Az amerikai magyarok ne veszítsék el a protestáns egyház szeretetét és rokonszenvét, sem a felnőtt tagokra való tekintettel, kik közül sokan egész éle'ükie itt maradnak, s- m kiváltképpen a gyermekekre való tekintettel, kik amerikai polgárok lesznek és az amerikai egyházban maradnak. Arc/1 úri tó az a szomorú valóság, hogy a köztünk élő idegenek gyermekei körében háromszor akkora a kriminalitás, mint a szüleik körében. Éppen ezért minden rendelkezésünkre álló hatalommal meg kell tennünk mindent, hogy őket megnyerjük és megőrizzük az egyházban. 6 Mi is érezzük, hogy kevesebb kiadással többet végezhetünk, ha együtt dolgozunk, mintha külön ügyvezelést tartunk. Ez a vasárnapi iskolai kiadványokra és egyházi lapokra áll különösen. 7. Együttműködés által jóvátehetnök azt a sok és kellemetlen és szeretetnélküli ezikket, mely egyházi lapjainkban helyet talált. Ezeket a lapokat minden egyház külön adja ki. Ezek a czikkek sok keserű érzést támasztottak a lelkészek között és sok kétséget és elkeseredés! keltettek a gyülekezet tagjainak lelkében, 8. Az a munkásság, amelyet az elmúlt 17 esztendő alatt végeztünk, biztosíthatja Önöket a felöl, hogy az összhangban volt az Önök 'tanaival és elveivel és ha egyháztagjaink visszatérnek Magyarországba, egy szemernyivel sem lesznek kevésbbé becsületes és hűséges keresztyének s egy cseppel sem lesznek kevésbbé jó hazafiak, azért, mert az Egyesültáilamok Ref. Egyházának voltak tagjai. Mindig azon voltunk, hogy olyan lelkészeket biztosítsunk számukra, kik az Önök beleegyezéseivel jöttek hozzánk és mi sohasem vezéreltük őket olyan irányban, amely a köztünk levő keresztyén egység szelleme ellen irányult volna. 9. Ezekből az okokból, de avégböl is, hogy a jelenlegi leg- kevésbbé sem kielégitö, boldogtalan és szerencsétlen viszonyokat megváltoztassuk, kérjük Önöket, egyesüljenek velünk a munkában; állapodjanak meg megbizottainkkal a munka egységesítésének útjaiban és eszközeiben, azokon az alapokon, a melyeket dr. Antal Géza, az Önök volt képviselője indítványozott bizottságuknak. Kérjük továbbá Önöket, ne határozzanak véglegesen az októberi konventi ülésig, a mi Korra reméljük, hogy határozott és olyan javaslatra nézve kérhetjük döntésüket, me yet úgy a mi bizottságunk, mint pedig a Presbyteriánus Egyház belmissziói bizottsága is elfogadott. Kérjük, hogy küldötteinket szívesen hallgassák meg és kérjük az Ur gazdag áldását az Önök tiszteletreméltó testületének mun. kájára s maradunk testvéreik az Urban, az Egyesültállamok Ref. Egyháza Belmissziói Bizottsága nevében: Kiadatott a bizottság caston-i üléséről 1908 június 15. CHARLES E. MILLER, PAUL S. LEINBACH, elnök. titkár. Beküldte-e már előfizetési díját erre az esztendőre ? Ha nem, úgy igyekezzék e kötelességének minél előbb eleget tenni. Ez időszerűit ügynökünk nincs, de a pontos ref. testvérek számára nem is szükséges, mert ezek tudják, hogy a lap pénzbe kerül s igy az e öfizetésekre égető szükség van. Uj előfizetőknek ingyen küldjük meg a „Protestáns Naptár^-t.
