Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-25 / 30. szám
4. oldal. 30. szám. 1908 július 25. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 111 U Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FElELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GY„ULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁNYl P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. KIADÓHIVATAL: 52—54 Bates Street. Pittsburg, Pa. Minden kézirat, egyházi- és egy]eti értesítés a szerkesztőhöz küldendő: Youngstown, 0. Box 245. — Előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalba küldendők. Czim: SENTINEL 52-54 Bates Str. Pittsburg, Pa. editors: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE : 52 —54 Bates Str. Pittsburg, Pa. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year: S3.00. Half year: SI.50. • Az ,,Amerikai Magyar Sajtó=Egyesület” tagja. ,,Member of the American Hungarian Press Association.” Egyházi takarékpénztárak* izonyára nincsen senki azok között, a kik az amerikai ma- gjarság javát sziveiken viselik, a ki ne a legnagyobb megdöbbenéssel és szomorussággal vett volna tudomást azokról a visszaélésekre', a melyek a legutóbbi bankbukások által lettek nyi 1 vánvalókká. Becsületesnek hitt, a magyarság által feltétlenül becsült férfiak tűntek el. Először a kisebbek, azután a nagyobbak, magukka* vivén az amerikai magyarság véres verejték hullatásának a gyümölcseit, évek munkálkodásának az eredményét, szerencsétlen haláleseteknek a vérdiját. Kétségtelen dolog, hogy az egyes államok törvényei e tekintetben vagy sok részben csekély vagy épen semmiféle intézkedéseket nem tartalmaznak. Még azokban az államokban is, a hol bizonyos óvadékot kell adni, megelégesznek egyesek vagy e ezélra alakult társulatoknak a jótállásával. Ezek a törvények is csak annyiban védelmezik meg az egyszerű munkás népet, a mennyiben az illető magyar bankár, pénz- küldö, hajójegy elárusító: becsületes ember. A becstelen, kit elragad a hirtelen való meggazdagodási vágy, — hozzá nyúl a kezelése alatt álló pénzhez még akkor is, ha sárkányok ülnek is rajta. A nemzeti bankokat elég erős törvény szerint szervezik, az íTárni ellenőr gyakorta tart vizsgálatot: még is lehetséges volt, hogy Pittsburghban két hatalmas banknak a hivatalnokai milliókat sikkaszanak el. Csak sajnálnunk lehet azért, hogy a nem régen feloszlott oon- gressus nem alkotta mega tervezett postatakarékpénztárt, a hol ha wefcélyebb tornát mellett is, de a legnagyobb bj uonságban helyezhették volna cl pénzeiket mindazok, a kik takarékoskodni szeretnek s nem a mának, hanem a jövendőnek is dolgoznak. Addig is, mig ez a törvényjavaslat meg nem lesz szavazva, gondoskod-i ke lene olyan intézményről, a mely a legnagyobb felelőség — teljes erkölcsi felelőség — tudatában és birtokában gondoskodnék arról, hogy testvéreink ne hiába dolgozzanak, hanem fáradságos, nehéz inunkéjuknak a bérét mindenkor teljes biztonságban tudják Ilyen intézménynek gondo'juk mi »az egyházi takarékpénztárakat.« S >k ember előtt fel fog tűnni ennek a dolognak a felszínre hozása. De ne lepjen meg senkit. Hiszen ez nem uj dolog, lega'ább a protestáns egyházaknak az életében nem az. Ki ne tudná azok közül, a kik a hazai egyházaknak az életével ismerősek, hogy alig van valamire való egyházközség, a hol ne volnának takarék magtárak? S ki ne tudná, hogy a legtöbb helyen s-ervezett takarék és hite'szövetkezetek épen azért virágoztak fel, mert az egyházi életben tevékeny részt vevő egyének állottak ezeknek az élére ? A mi odahaza czélszerü és jó intézménynek bizonyult, miért ne volna itt is megvalósitható ?... Itt is minden egyház kebelében szervezhetők volnának az egyházi takarékpénztárak, hol az egyháznak a tagjai, vagy az egyhi’on kívül állók is teljes biztonságban, habár csekélyebb kamat mellett helyezhetnék el megtakarított üzentjeiket s midőn magukról gondoskodnak, egyszersmind az egyházközség boldogulását is előmozdíthatnák. Ma a legtöbb egyháznak adósága van s ezek után 4—5—6-os kamatot fizet. Ha az egyházak tagjai az egyházközségi tik irékníaztír ikit megalkot iák: úgy mondjuk, hogy hármas kamatot nyerhetnének pénzükön s az egyházak jövedelme maradna a kain itfizetési többlet. II i ra igának az egyháznak nem volna a pénzre szüksége, lehetne más egyházi czélokat szolgáló intézményeknél teljes biztosíték mellett elhelyezni a betét összegek egy részét s kölcsönökkel segíteni első sorban a betevőket, aztán a szilárd alapon álló üzlet embereket. Természetes, hogy ezek a takarékpénztárak az egyházközségi elö'jíróságok kezelése alatt állanának s ezek pedig az egyházmegyei s— In lesz egyházkerületi — hatóságok főfelügyelete alá taitoznának. Minden ilyen takarékpénztár foglalkozhatnék hajójegy' árulással, pénzküldéssel s mindazokkal a dolgokkal, a melyekkel a mai bankárok foglalkoznak. Ezen a réven is szép jövedelemre tehetnének szert az egyházak s a felek teljes biztonságban lehetnének a felöl, hogy ügyük a legnagyobb lelkiismeretességgel végeztet-k el. E mellett az a kiváló, nagyjelentőségű haszna is meg volna az ilyen intézményeknek, hogy a betevők a rendszeres takarékosság erényét gyakorolhatnák s heti betétjeik által arra az időre, amikor a nem szeretem napok elkövetkeznek, teljesen biztosíthatnák magukat. Lehet, hogy azt fogják ellenvetni némelyek, hogy ez tisztán anyagi dolog, s nem egyeztethető össze az egyház hivatásával. De előre ki kell jelentenünk, hogy azok, a kik ilyen ellenvetést támasztanak. nincsenek tisztában a keresztyén egyház hivatásával. A keresztyén egyház nem egy elvont, szellemi intézmény, nem olyan czélokért küzd, a melyek elmúlok, hanem azokért, a melyek a való életet szolgálják s mindenütt a szembetűnő szükséget igyekszik enyhíteni s a hívőket olyan módon vezetni, hogy kisértetbe és boldogtalanságba ne jussanak. Az az egyház, a mely megelégszik annyival, hogy a jövendő élet jutalmát vagy büntetését mutogassa tagjai előtt eltér hivatásától A jeruzsálemi ős keresztyén gyülekezetben nem csupán ennek a czélnak a szolgálatát látjuk! Népünk vezérei... vének,—tanácsosok vegyék fontolóra, u itt elmondottakat, tanácskoznak és cselekedjenek!
