Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-11 / 28. szám
28. szám. 1908 julius 11. "SS 'Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. tásbeli kötelességeivel együtt jó lélekkel el is lehet venni. Pál apostol ed különös viszonyok között ismételve s gyülekezetének nyomatékosan lelkére kötötte Éppen ezért öt a s.zerzetes- ségi intézmény és minkén e világtól menekülő keresztyénség ellenségének kiáltott ik ki, a kere-ztyén szabadság amaz alaptételeire utalva, melyeket hirdetett. De e mellett ne feledjük, nogy a földi javakra vonatkozólag is e'fogadta azt az Ítéletet, hogy elviselhetőbb a keresztyén embernek azokat kiszolgáltatni és hogy mi az evangeliumbamis úgy olvassuk. Ezzel azonban az, a mi mint szerzetesség kiképzödött, sincs sem eleve parancsolva, sem ajánlva. Jézus Krisztus nem uj ki os törvényül szabta ama nehéz terheket, még kevésbbé látott kegyes tiszteletet az önsanyargatásban mint ilyenben — a mennyiben sohasem élt úgy, mint egy askéta — hanem az érzületnek tökéletes egyszerűségét s tisztaságát és a szívnek osztatlanság it mutatta be, melyeknek a lemond sban és szomorusigban, a földi javak birtokábin és használatában változatlanul ugyanazoknak kell maradni. A törvényben a legegysze riibbei és lejnehe. ebbet, az Isten és felebarátaink szereletét emelte a legelső helyre és minden szertartásos szentségnek s alattomos erkölcsnek ellenébe ál'itotta. Azt parancsolta, hogy vegye fel Juki saját keresztjét, azaz a szenvedéseket, melyeket Isten küldött s kövesse öt. Jézus követése, melyben az Isten országa és az ő igazságossága utáni törekvés valósul meg, magában foglalja az elfordulást mindattól, a mi akadályozó és gátoló. Azonban később a szerzetesség ama döntő evangéliumi követelménynek megfelelöleg: »Tartózta-d meg magadat!« annyira törekedett az igazságra, hogy a lemondás körvonalait meghúzta, tekintet nélkül az egyéni természeti tulajdonra és az egyes hivatására. Midőn az evangélium az első százrdban és a másodiknak elején, missióját a görög-római világban megkezdte, a fogékonyak úgy fogták fel. mint az »önmegtartóztatás és feltámadás« üzenetét. Emez szavatolt a megmentő reményért, amaz az érzékiség és bűn világától való megválást követelte. Az első keresztyének a pogányságban, annak bálványimádásában, nyilvános életében, államában is a sátán országát látták valóban felállítva s ezért követelték 3, oldal. e világ megtagadását; azonban felfogásuk össze tudta egyeztetni amaz ellentéteket, hogy a föld Istené, ő kormányozza és igazgatja s hogy mégis egyszersmind sátáni pusztítás dúl rajta Továbbá: tudták ök, egv jövendő világnak kezdete a közel jövőben van. Aki ezt hiszi, mindent kevésre becsülhet, mi körülte van, a nélkül, hogy ama hangulatba jönne, melyet pessimisticusnak neveznek, és a mely lejjobb esetben a gyötört s szenvedésben kifáradt heros,. hangulata. Azt fogja tartani, hogy az öröm az »életben« van; mert nem vágyódik so árogva más után, csak élni, és szívesen fogja magát halálra is adni, meiy öt az életre vezet'. Nincs helye az örömről való lemondásnak ott, hol az az élő hit uralkodik, hogy Isten teremtette a világot s kormányozza is azt, a hol ama bizodalom él az emberek között, hogy egy verébli sem esik le a háztetőről a mennyei Aiya tudta nélkül. Helyes az, hogy akkorond ama gondolat tartotta mozgásban a képzelmet, hogy a világ jelenlegi folyása a löivény (Ítélet) hatalmába esik, mert minden meg van mételyezve s igy méltó az elmúlásra; mindazonáltal tudták, hogy e világ Isten országának helye is, melyet dicsőítésre méltónak vél tv k. A keresztyénségnek fel kellett venni a küzdelmet a pogányvilág durva és liliom érzékiségével s mint helyesen mondták, egész erély'ét ama nagy üzenet predikálá-ában me- rititte ki: ti nem vagytok állatok, hanem halandó lelke'-, 1 em a test és anyag rabszolgái, hanem testeknek urai, egyedül az élő Istennek szolgái. Minden kultureszménynek vissza kell lépni, mig ez üzenetben hisznek. Jobb, ha az ember a házasságot, evést és ivást, sőt emberi mivoltját tisztátalannak tekinti, mint ha ezeket a dolgokat valóban tisztátalanná teszi érzéki elvadultságában Nincs olyan uj alapelv, mely a tehetetlenség és megszokás e világában utat volna képes törni magának, úgy, hogy ne foglalná magában a mai állapotok legélesebb kritikáját és ne sürgetné a legégetőbb követelmények végrehajtását. A legrégibb keresztyénség támasztott ilyen követelményeket, de nem sokára felmerült az a kérdés, hogyan kell azokat e méletileg indokolni és milyen körön belül érvényesek azok. Ford. : Székely Sándor. (Folytatása következik.) Fénysugarak a bibliából* (Rövid elmélkedéssel és imával.) És feltámad néktek, kik az én nevemet félitek, az igazság napja. (Maiak. IV. 2 ) Ö benne vala az élet és az élet vala az embereknek ama világosságuk. És ez a világosság a setétségben fénylik, de a sötétség azt meg nem ismerte. Ez vala amaz igaz világosság, mely megvi- lágosit minden e világra született embert. (János 1. J. 5. 9.) Én vagyok e világnak ama világossága: aki követ engem, nem jár a setttben, hanem életnek világa lészen annak (János VIII. 12.) Még ejy kevés ideig világosság vagyon veletek - járjatok, mig világosságtok vagyon: hogy a sö'étség titeket el ne foglaljon; mert aki setéiben jár, nem tudja hová megyen. Mig világosságtok vagyon, higyjetek a világosságban, hogy a világosságnak fiai legyetek (János XII. 35 36.) * Pompásan r gyog a nap az égbolton s még ha fényét nem látjuk is, akkor is betölti a földet világosságával. Mennyire fel - üdítik a nyájas sugarak szivünket, mennyire vidámit a nap fénye s elűzi a borzalmas éjszakát, ha reggel felkel s a köd oszladozik előtte. A nap meleg sugarainak hatása alatt tenyésznek a mező gyümölcsei s a fák, füvek és virágok vágyakoznak fénye után. Életünknek igazi napja Jézus Krisztus. Ö az igaz-á^nak napja, mely ránk nézve felkelt, ö a világ világossága, melynek fényével kpll járnunk. Ö rá, igazi éltető napun ura emlékeztet a nap, mely Isten mindenhatóságot te^i nyilvánvalóvá a? égen. Még ha nem tótjuk j» flilnrinri l#ei) nz W napunk fényét) mégis Mfülvnsi minket annak világossága. E világosság fényénél kell járnunk mindenkoron; azonban sokan megvetik e világosságot és járnak sötétségben s nem tudják, hogy hová mennek. A hova az igazi napnak sugarai elhatnak, ott nemes gyümölcsök teremnek. Világossága előtt mindig tárva kell tartanunk szivünket, hogy hassák át egész valónkat, hogy elűzze szivünknek minden homályát. Isten igéjéből szent életnapunknak sugarai áradnak, de a világon borzalmas homály és sötét éj uralkodik. Aki e meleg, fénylő Sugaraknak örvend, annak elő kell mozdítani, hogy ez a fény a föld kerekségén egyre jobban terjedjen. * Urunk, Istenünk és Atyánk, To, ki a fénylő napot, hogy világítson, az égboltra helyezted: hálát adunk neked, hogy Jézus Krisztust, a világ igazi világosságát adtad nekünk és Ö általa az igazság napját hoztad fel egünkre. Add, óh Istenünk, hogy e világosság fénye előtt soha se zárjuk el szivünket, sőt inkább hasson át bennünket, hogy tűnjék el minden homály szivünkből. Segíts minket lelked erejével, hogy mindenkoron e világosságnál járjunk, a sötétség ösvényét kerüljük és terjeszd napodnak fényét jobban-jobban a földön, hogy az éjszaka mindenütt elmúljon s a nappal törjön elő. Kegyelmek világa űzze el a földi homályt s mint lámpásunk, szövétnekünk vezessen te hozzád, az örök élet vilá'jo ságához. Amen. Beküldte-e már előfizetési diját erre~aí^sztendöi^^ úgy igyekezzék e kötelességének minél előbb eleget tenni. Ez időszerűit ügynökünk nincs, de a pontos ref. testvérek számára nem is szükséges, mert ezek tudják, hogy a lap pénzbe kerül s igy az előfizetésekre égető sejkség vap, Uj előfizetőknek ingyen küldjük meg ti nFfotestán? NaMrH
