Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-20 / 25. szám
Ö5. gjíám. 19(J8~jtlníus 20. «Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.* 9. oldaí. Hanem harmadnap este; amikor a czigányok mégint arra jöttek, beszóllitotta őket, ráhuzatta a vékony deszka kerítést és megpróbálkozott. Járta-járta, Ment könnyen. Ránézett a czigányokra s látta, hogy azok nem nevetnek, hanem büzzák, a mint urnák huzni dukál. Hát ekkor elkurjantotta magát, mint egy duhaj sakál, földhöz csapta a sapkáját, s övé volt a világ. Úgy szaporázta* úgy összeverte a bokáját, úgy sztigybe vágta a kopogósánál a fejét, mtinha csak mindig ez lelt volna a mestersége. Lett is belőle egy fél esztendő múlva olyan országháboritó dit- baj legény, hogy nem volt párja. Mikor a kereskedő ifjak majálisán a czigány elé állott s ott eljárta a palotást, aztán összeverte sarkantyúját, hát a Ivohnék Régikéje, a ki igen akkurátus magyar kis lány, összecsapta a két kezét: — Maga igen derék ur Schvarcz ur ! — Az én neVem Fekete ! szólt oda büszkén, azzal derékon kapta Régikét s megforgatta. Fekete Samunak már az kevés volt, hogy úgy házasodjék, mint más becsületes izmaelita, fehér lepelbe burkoltan. Ö az esküvő előtti éjszakán megszöktette Régikét lóháton és elnevezte Böské- nek. Soha olyan soviniszta magyart, a minőt Fekete Samuból a csáídástáncz cs'náli * Korponay Samü bátyám, a merre járt, höl igy, hol Ügy átvitte a maga érzését és szilaj magyar lelkét zsidóba, tótba, oláhba egyarái t, »mert hogy — irta minden nemzeti czélból megemlékező végrendeletében, — ebben az országban még a levegőnek is magyarrá kell lennie, csak a módját tudjuk.« H mem agár arra mifelénk már csak egy van — a Fekete Samu tornáczos udvarában. =0 fogja, ha visszajön dicsö.-égben és erőben. Ha felállója az igazságosság országát e földön és a népek nem arany s ezüst után futkosnak, hanem Jákób Istenének igazságai és erkölcsei után: ha a nepeket hatalmas vagy ragadja meg, hogy ne földi, de mennyei kincseket gyűjtenek, melyeket a moly és rozsda meg nem emésztenek, sem a tolvajok ki nem ássák s el nem lopják. Milyen idő lesz az. ha a mammon átka megszűnik, ha idő, erő, adományok, mind a mi 1st. nőnknek és az emberek jólétének lesznek alá vetve, ha az önzés megszűnik s a szentet kezdődik! De ne várd, inig a népek tavaszának kora elérkezik. Rád nézve már ina van szabadulás a mammon tisztelettől, mely Egyp- tom közepeit.! dívott, a holott is minden az arany-borjú szolgálatában állott: 9 .kákát megszabadít Isten már most; mindazokat, a kik hinni akarnak az ö fiában; mert meg vagyon irva; A mi hitünk a győz. delem, a mely a világot legyőzte. Az Isten fiában való hitnek ereje van a világ legyőzésére, bármily alakban csalogasson, vagy fény. gessen is az. Ha van hited, ha az Istennel valóbéaesség köd.'. S e.ütte.l, az Udv javai nindenek felett drágák, foglalkozásodat korlátozni fogod, lemondasz bevételeidről, koczkáztatott üzletet nem log-z m. gkotm, az üzérkedésektől távol tartod magad, nem fogod a halvány.>zók tánczát együtt lejteni, elégedett leszesz önmagáddal; akkor ez igazságtalanság világában igazságos életet élhetsz. Hin di), n világot, meggyőző erőt nyersz és e hit által gazdag lehetsz I-tenben; kincseket gyüjlhetsz a mennyországra. Félix megijedt és igy szólt; Most eredj el; de mikor alkalma- tossagom l.-.-zen, hozzam hivatlak teged.« Az Isten igéje megmutatja az igazi ez*'ll; l.-ten igazságát és az útban feltartóztató akadály: az önb ráskodis; a ezéi: a szivtisztaság és az azadálv az odavezető ui.ni: a huj .súg, Félix válasza elárulta az ö se hideg, se meleg voltál, mert bár az igének ereje által meggyőződött az igazságról, de nem tudja magát elhatározni arra, hogy az akadályt az útból elhariisa. Vajha ne tartozna! azokhoz, a kik szivüket és lelki- ismeret..két hallgatással akarják esiititani, a kik önmagukat csalják midőn ezt in ni Ijik: Fi ugyan akarok, de nem mórt; ez alkalommal nem, máskor! A jövendő iteletben, melyet Pál Félixnek hirdet, első sorban azok lesznek felelősségre vonva, a kik hallották az igazságot, de annak nem engedelmeskedtek. Éppen azért semmi se oly félelmetes és aggasztó, mintha az isteni igazság hallgatói kevésre becsülik és elszalasztják a kegyelem-órát, melyben meg' mentésük bekövetkezett volna, ha öi maguk is akarják. Ésau egy tál lencse miatt, elmulasztá Istennek kegyelmét, hogy mint elsőszülött fiú mega.dassék s ama félelmetes Ítélet hangzott el felette hogy egy kégyelmi órát se kapjon Istentől többet, a melyben az üdvöt megnyerhette volna. Ez megrendítő képe ama szavaknak- Ne tevelyegjetek. Isten nem hagyja magát megcsufodatni. A féreg mUy az ektkozottak te^iismereiénfográ^sMni, az a panasz, az azorokos vad: Ch, bárcsak az üdv birtokálan lerrAk- ]een ha akkor, c sak na, ,i: éltben, a n.ilor Islernek üdve cly közel ’volt mint tálán n.rg soha, tét kézzel fcgtál volna hozzá a munkához’ Krisztus követésének akadályai* Alapige: Ap. csel. XXIV: 24—26. A hitnek harmadik föakadálya a pénz. Félix azt R reményű vala, hogy Pál pénzt adna néki, hogy a fogságból elszabaditaná ötét. Aki az evangélium hirdetőjét ilyen mellékgondolatokkal hallgatja, annak nehéz a hit igazságaihoz jutni. Ez bepillantást enged nekünk a megvehető, megvásárolható hivatalnokoknak bűnös világába. Mennyi embert lehet még ma is megvásárolni! A ki nem fél kenyeret és pénzt durva és finom koldusoknak kiosz tani annak nem szükséges hallgatósága előtt zavarb i jönni Szörnyű dolog minden embert és a viszonyokat, az egyházat és a prédikátort is aszerint nézni, hogyan biztosíthasson magának valaki azokból földi előnyöket. Az ilyeneknél nagyobb reményekre jogosítanak még az evangélium nyílt ellenségei R Ezért kell az ige- hiidetöknek minél több bölcsességért esedezni, hogy e képmutatáson keresztül lássanok és őrizkedniük is kell attól, hogy szivüket és kezöket továbbra is ily szégyenletes és nem őszinte üg/ gyámo litásárá felajánlják. A pénz adásban és pénz elvételben az Urnák szolgája nem lehet eléggé elövigyázó; e téren elkövetett bűnök a jeliemet tönkre teszik, minden le'ki munkát meg-emmisitenek és szégyenfoltot vetnek a szent prédikátori hivatalra. Miképen vagytok képesek hinni, holott egymás bicsilléiét elveszitek? — mor.dja Idvezitönk és mi hozzátehetjük, miképen vagytok képesek hinni, holott pénzt fogadtok el másoktól ? Ha az egyestől eltekintümr s a nagy egészre nézünk, úgy találjuk, hogy általában a pénz és a mi azzal együtt jár, nagy akadálya a hitnek ezrekre nézve. Korunkban és különösen a nagyobb városokban a gazdasági élet a munkában való vakbuzgóságával kiöli a hitnek minden csiráját és elnyomja a szív szelídségét és nyugalmát, mely pedig elengedhetetlen előfeltétele Isten igéjének hittel való'befogadásához. Az egész társadalmi életet, a pénzszerzés és e m-ggazdagodás szempontjából nézik s a verseny-munka, mely az erőket a legvégsőkig, a méltatlanságig kihasználja, nein egy utcza szomszédos versenytársaira szőri kuzik, hanem kiterjed egész népekre, kik kölcsönösen f. lül akarják multi egymást. Igen, a mammon o világ Istene és milliókat utal vasjogarával: magasan lengeti az igazságtalanság lobogóját és rettenetes pusztítással dühöng az emberek fejében és szivében s elvágja százezerek előtt a boldogság útját mivel rabszolgái számira a nappal érték,-s órát igényli és alkalmazottainak erejét oly mértékben szívja ki, hogy e«te testben lélekben kimerülve dőlnek f. khelyökre s nem képiek még valami istenes dolgot is olvasni, vagy afelett elméik, dni. Ilyen Mammon isten átkos ur 1 na, mely mint a leggonoszabl, zsarnokba nyomakodik az országokra és ugyanakkora kére kedelem- nek és az iparnak fellendülését magasztalják. Ki töri szét a mára- mo" bilincseket, a imlyekkel a uépek össze vannak kötve? Krisztus
