Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-16 / 20. szám
20. szám. 1908 május ! fi. Amerikai Magyar Reformátusok Lapjaj 5. oldal. SS? \ -■ 1 Az evang) rélíum fenségessé; Alapige: Róir. 1., Ki—17. /u ,D^-. (Folytatás és vége ) Az evangélium isteni erő: jobb, mint minden más erők. Igazi javunkat, a legfőbb jót, magát a jóságos Istent szerzi meg nekünk és m ndnyájunkat igazán jókká s valóban boldogokká akar te.mi. Az 1st n szeretető, az isteni boldogság, az Isten k gyeimé, az Isten gyernieKeiueK szabadsaga vesz korul bennünket. Mint az apostol Írja: az evangélium Istennek hatalma, mely boldogít, erő a megváltásra, az üdvre. Tehát nem érzéketlen, czél- talan, közönyös vagy veszendő, megsemmisítő hanem megmentő, idvezito, boldogító erő. Igiz, hogt' nem mindenütt működik Ugyanazon külső alakban és módszer szerint, — az egyiknél hirtelen és hathatósan, mint a tiiz és zivatar, a másiknál lassanként, csendesen, fokozatosan, észrevétlenül, mint a langyos eső, vagy halk. szelíd zugás- Egyáltalán ne törjük a fejünket rajta, hogyan jön ez erő ho zánk, hanem imádkozzunk, hogy eljöjjön és vizsgáljuk meg magunkat, ha vájjon még egyáltalán nem áradt-e ki ránk valami ez erőből. Az evangélium Istennek ereje, mely boldoggá‘tesz. Nos, érez- ted-e ezt az erőt kehiedben ? Tudsz-e valamit a bűnök bocsánatának örvendetes bizonyságáról? az igazi békéről és valódi szabadságról ! Az evangé ium erejében megtanultad- e legalább életednek bénító, feltartóztató, terhelő, zavaró hatalmait legyőzni? Türelmesebben viselte -e el a szí nvedést az evangélium által csak egyetlenegyszer is? Megálltál-e a kísérteiben győzedelmesen? Hűség sebben végezted-e munkádat ! Ilálateltebb szívvel fogadtad-e az örömöt ? Képes vagy-e az evangélium által önmagadon valóban uralkodni és embertársaidat szeretni, Istent megismerni és ima ni, a v lágot legyőzni és uralni? Van-e benned legalább egy kevés erő az igazi jó felismerésére, megértésére, akarására, végzésére? És boldog vagy-e ilym tevékenységedben? Boldogok vagyunk, ha Isten kegyelme által ez erőt érezzük é. megszerezzük, birjuk, gyakoroljuk, ápoljuk és munkálkodni hagyjuk. Akkor többé nem kérdezősködünk, nem csüggedünk s nem kételkedünk. Akkor nincs szükségünk sok szóra se. Ilyen keresztyéni életet a tett és élet jobban bebizonyítja, mint •• inden szó, ha az evangélium Istennek ereje minden hívőnek idvességéreII. Hogyan lehetséges mindez ? Az evangélium Istennek ereje, mert Isten igazságosságát szerzi. Azzal a bizonysággal tölt el minket, hogy egyedül az Isten a forrása és összesége minden igazságnak. Megtanít megérteni, hogy Isten előtt igazságosnak lenni, egészen más, mint a mit emberi igazságosság és becsületesség nyújtani képes. S végre ez az Isten igaz-ágossága szerzi és adja azt a tudatot, hogy Isten előtt kedvesek vagyunk s Isten szeret bennünket. Mert az evangéliumban látható Isten igazságossága. Ha az evangéliumot igazán megérted, megtanulod, hogy egyedül Isten a forrása és összesége minden igazságosságnak. — Bármit teSz, minden cselekvése igazságos, minden intézkedése jogos, tervei a legjobbat akarják, utai üdvösségre vezetnek. Nézz a népek világába, a világtörténetbe, milyen csodálatos, egységes világosság támadt felettük Isten országának s a világmegváltónak evangéliumával. Mennyire követhetjük Istennek üdvtervét vagy legalább hálásan sejthetjük: Az isteni igaszságosságnak micsoda hathatós szavai ezek: Teljesen hatalom adatott nékem mennyen és a földön (Máté 28. 18.) Elmenvén, tanítsatok meg minden népeket (Máté 28, 19.) Isten mindeneket a bűn alá rekesztett^ hogy mindeneken könyörüljön (Róm. 11. 32 ) De ha az evangéliumot valóban ismered, akkor először is nem a kiilsö nagy világot nézed, hanem saját szivedet s életedet: és akkor szives-orömest felismered Istennek igazságosságát. Mily esz- e.szméle'len és bizonytalan, mily kétkedő és türelmetlen voltál addig, mig az evangéliumot nem értetted. Mennyire elitélted vagy zúgolódtál a világ folyása ellen, mily balgának, bonyolultnak és igazságtalannak tűnt az fel előtted. Most, hogy az evangéliumot szóban, képben, Jézus Krisztus keresztjében ismered, csendesen és türelmesen igy szólsz: a mit Isten tesz, jól van az téve. Büntetései jogosak; csapásai megtisztitnak, próbára tesznek és nevelnek; őérte szenvedni: kegyelem és dicsőség. Jósága bünbánatra akar vezetni. Munkámmal neki szolgálok, akarata jó és kegyelmes. Kegyelnie és hivsége vezet engem mindenkoron. 8 habár nem értem minden U útját, alkalmazkodom, mert a mit azokból megértettem, csodálatosak és fenségesek. Tudjuk, hogy azoknak, akik Istent szeretik, mindenek egyformán javokra vannak. És ba vétkünket megvall.uk, Isten hü és igazságos, hogy bűneinket megbocsátja. Boldogok, a kik éhezik és szomjuhozzák az igazságot, mert ök megelégittetnek. Persze, ez az igazságosság, mely az élő Istenre vonatkozik, egészen más, mint a mit az emberiség gondol. A ki az evangéliumot igazan megérti, tudja, hogy Isten igazságossága a földi jog és emberi igazságosság múlandó, ki nem elégítő mértékével meg nem mérhető, szóval ki nem fejezhető. Isten igaz.sígossága különbözik az emberekétől; mert ö a szivet nézi s minden dolgot ismer. Az bizonyos, hogy a jogtalan szándék, mely előtt a jó és rósz, törvény és lelkiismeret közönyös, nem tetszhetik neki. De épen ezért, a mit az emaerek feddhetetlenségnek tartanak, az még nem igazságosság Isten előtt. Ö nem ismeri el a felületes önbíráskodást, a mely állami és isteni törvényekét megváltoztatva, elegendőnek véli amaz alaptétel': Szolgáltass igazságot s ne félj senkitől! Még kevesebbe veszi a finomított önbíráskodást, a mely állami és isteni törvényt ismeri s kínosan törékszik azt teljesíteni, hogy aztán hiúságában bíróul tolja lel magái, ezt mondván: isten, hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint más emberek. És visszautasítja a szemfényvesztő önb ráskodast. mely sok tettet v isz véghez s jó gyümölcsöket s; eretne teremni, mely szivében és gondolkozásában mégis rósz, gonosz, istentelen marad, szeretet könyörületesség és hűség nélkül. Nem ! Valóban igaz és kedves Isten előtt — mint az evangéliumból is olvashatjuk, — csak a gyermekes érzület, mely óvakodik bűnt elkövetni, mely törekszik Isten akaratát teljesíteni, mely azonban mindenek előtt szabad, vidám, fogékony szívvel rendel- kez k, mely a szeretetet bizalommal viszonozza. Az ilyen tudja, hogy Istennél van a kegyelem és megbocsátás, hogy nekünk Istennek nem csupán parancsoló, hanem mindenekelőtt engedékeny akaratát is el kell tűrnünk. Az ilyen Isten előtt nem gőgös, hatalmas, hanem igénytelen, vidám gyermek akar lenni, ki teljes bizalommal fordul Istenéhez, mint a gyermekek szerető atyjukhoz. Természetesen ezt az igazságosságot mi nem létesíthetjük. Azt kérnünk kell és megadatik. Az evangélium pedig Istennek azt az igazságosságát szerzi minekünk. Isten maga adja azt nekünk, s ez
