Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-16 / 20. szám
20. szám. 1008 máin« 16. »Amerikai Maeryar Reformátusok Lapja. 3. oldal. Tudakozzátok az írásokat* Vasárnap, május 17. »Monda Jézusa tanítványoknak- Az embernek fia adatlatni fog az embernek kezeibe.« (Máté XVII. 22.) Sok hálátlan és rósz 3 mb er van ma is a .öklön, a ki a vett jósért guUüszszal tízet annak, a ki vele jól tett. Sok Judás él ma is az emberek között, a ki a maga képzelt hasznáért elárulja, serben hagyja legjobb uarutjat s adja azt az o ellenségei kezébe. Pe- lig régi igazság, hogy vines a hálátlan em- vernél nagyobb terhe i földnek; régi tapaszodat, hogy a hálátlan jinber csak a maga 'ejére gyűjt eleven szenet. A mi legjobb barátunk a Jézus: legyünk hívek hozzá mind halálig. Hétfő, május 18. » Vigyétek véghez a ti idvességteket.« (Filippi 11. 12.) A ki idvességet akar szerezni magának, ne feledje el, hogy azt a muga erejével meg nem szerezheti, hanem egyedül csak az Isten adja azt. Adja pedig mindeneknek, kik az ö törvényében járnak, kik az Ur Jézus idvességet szerző evangéliumát nemcsak elfogadták, hanem életüket is a szerint intézik. Keresse hát közöttünk mindenki azt az utat, mely az idvességre vezet, vagyis kövesse az Ur Jézust. Kedd, május 19. »Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek hanem a szenteknek polgártársaik és Istennek cselédei. (Eféz. 11. 19.) A mig meg nem tanitott minket az Ur Jézus arra, hogy az Isten minden embereknek édes atyja, tehát mi mindnyájan az ő gyermekei vagyunk, csak olyanok voltunk, mint a jövevtnyek és zsellérek, kiknek egy haragos és bossználló ur parancsol, azért félelemmel és rettegéssel jártunk az élet utain. A Jézus evangéliuma pedig azzal bátorít, hogy ne féljünk, mert minket szeret a mi Istenünk és azt akarja, hogy mindnyájan a szenteknek polgártársai és az ő cselédei lévén, üdvösséget nyerjünk. Szerda, május 20. »Aki az ő életét szereti, elveszti azt.» (János XII. 25.) Tudniillik az veszti el az ö életét, azaz az nem találja meg üdvösségét, a ki az ö testi életét felettébb szereti, a ki leikével semmit sem gondol, hanem csak azért él, hogy testét táplálja, teste indulatait szolgálja. Sokan vannak pedig, a kik ugv élnek, mintha csak testük volna s csak annak szükségeit kellene nekik kielégiteniök. A ki igazán szereti életét, azaz igyekszik gyűjteni lelki javakat is, csak az tölti be rendeltetését, csak az találja meg élete üdvösségét. Hogyan szereted te, testvérem, a te életedet ? Csütörtök, május 21. »Mindeneket cselekekjetek zúgolódások és versengések nélkül.« (Filippi 11. 14.) Sokszor zuge- Iódi k az ember az ő kötelességei teljesítése ellen, mert erejét kevésnek tartja azok véghez vitelére; sokszor kifárad munkájában és ha az eredmények nem elégítik ki, Isten ellen kel ki a gyarló ember. Máskor alig tud betelni az ő munkájával, éjjet is nappá tesz és a hetedik nap szentségét is megtöri, csakhogy legyőzze az ö felebarátját, azénál nagyobb gazdagságot kivan szerezni. Ne zúgolódjunk és ne igy versengjünk, hanem Istenbe vetett reménységgel munkálkodjunk és a sz retette! győzzük le e-nbertársainkat. Péntek, május :ti. »Világosság jött e világra, de az emberek inkább szerétté« a sötétséget, hogynem a világosságot» (Ján. Hí. 19.) Sötétségben éltek az emberek, mert nem tudták, mi az élet czélja; Jézus vbájosságot adott az ő evangéliumában és példát is mutatott az igaz emberi életre, Az emberek nagy része azonban úgy megszerette a sötétséget, hogy attól el nem akar válni és a .1 ezüst he nem akarja fogadni. Nyissuk meg a mi szemeinket és lássuk meg a veszedelmeket, melyekhez oly közel járunk és ha el akarjuk azokat kerülni, a Jézus evangéliumának világosságát kövessük. Szó m bat, május 28. »A békességnek Ura pedig adjon nék- tek örök. békességet minden helyen» (2. Thess. 111. 16.) Nem igen kívánja senki se ma a békességet; harezban is áll az egész világ, pedig nincs nagyobb jó a békességnél, mert ez az alapja a haladásnak, liékételeuség s ennek nyomában a szeretet- lenség az oka az emberek boldogtalanságának. Azért te. atyámfia, ki boldogságra törekszel, légy békével minden testvéreddel, légy békében pedig mindenek felett magaddal. A szívnek nyugalmát a lélek békessége adja meg s minthogy ettől függ életed boldogsága, irtsa ki szivedből a bűnt, mely békétlenséget, boldogtalanságot szül neked. HANKÓ M- (JYULA. A hitet ne bántsa senki, — amig helyébe nem adhatunk tudást. Az a fél-tudás, mi ma tudománynak csúfolja magát, csak fél-boldogságot s fél-erkölcsöt adhat. Erőt a munkához, kitartást a küzdelemhez, becsületet az egyénnek, tiszta erkölcsöt a családnak, rendet a társadalomnak és biztonságot az államnak, csak a hit ád. * Amig az ember szereti a dalt és a virágot, nem korcsosulhat el teljesen. * A gazdagok senkit sem irigyelhetnek jobban, mint a szegényt, akinek tiszta a lelkiismerete. * A londoni köd. A hires londoni köd, mint látványosság, de hatását tekintve is, páratlan a maga nemében. A mikoi kiterjeszti a szárnyát az óriás város fölött, a forgalom és a közlekedés jó időre megbénul. A piszkos, szürkés-sárga szinü köd oly sűrűn verődik össze a háztenger fölött, hogy az utczákat és üzlethelyiségeket egész napon át világítani kell. Csakhogy néha a legerősebb fénysugár L- gyengének bizonyul s ha — mint gyakran megesik különösen télen és tavaszszal — a londoniak e gonosz ellenségének uralma napokon át tart, a vasutak, társaskocsik és más közlekedő eszközök a rendes forgalmat lebonyolítani képtelenek. De gyalog is csak az megy ki ilyenkor a házból, a ki arra feltétlenül kényszerült. Nem ritka dolog, hogy Londonban jártas emberek is úgy eltévednek, hogy órákig is elbotorkálnak az egészségtelen fojtó levegőben, a mig a helyes irányt megtalálják. De ilyenkor rendesen megjelenik mentő angyalként a londoni rendőr, s néha más véletlen is akad, mely az embert az ütezák labirintusába eligazítja Mint egy londoni lap Írja, egy londoni kereskedő a minap teljesen eltévedt. Az egyik utczasarkon szerencsére összeütközött valakivel, aki kérésére készséggel ajánlkozott, hogy elvezeti a kívánt utcába. Nemsokára elérték coljukat s a hálálkodó kereskedő csodálkozva kérdezte az idegentől, hogy mikép ismeri ki magát olyan köny- nyen a nagy ködben. — Ah, uram, — felelte amaz — engem a köd egy csöppet sem zavar, mert teljesen vak vagyok. Természetesen, hogy az erős köd jelentékeny károkat okoz. Körülbelöl három millió koronára becsülik az egy-egy Lyen sötét nap okozta veszteséget. Különösen sokat veszítenek a vasutak, a gázvilágitó társaság, az utcza kereskedői, a bérkocsisok és az omnibusz-társaságok. Hogy ettől a kellemetlen és káros vendégtől megszabaduljon, már sok mindent próbált a város, de eddig még eredményt nem tudott elérni.
