Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-16 / 20. szám
2. oldal. 'Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 20. szám. 1008 május 10. Dr* Antal Géza. könyve* TGzapunk egyik számában megemlékeztünk már arról akönyv- 1®^ röl, amelyet Dr. Antal Gé/a. pápai theologiai tanár adott ki »Tanulmányok« czim alatt. A könyv négy tanulmányt foglal magába s azt ezélozza, hogy magyar és amerikai kálvinizmust szorosabb összeköttetésbe hozza s a megs akadt jóviszonyt helyreállítsa. A négy tanulmány czime a következő. 1. A magyar protestáns egyház külföldi érintkezései. 2. Az amerikai kálvinismus. 3. Az amerikai magyarság jövője nemzeti szempontból. 4. Az amerikai magyar ref. egyházak. Az első tanulmány tulajdonképen nagyon ügye? bevezetés magához a tárgyhoz, a melyet a három tanulmány foglal magában. Kiviláglik ebből a bevezetésből az. hogy a magyar reformá- tusság a múltban nagy szükségét érezte annak, hogy a külföldi protestáns egyházakkal összeköttetést tartson fel, mert »a külföldi protestáns népekkel fentartottjóviszony javára szolgált mindenkor állami önállóságunknak függetlenségünknek is.« Sokat köszönhet nemzetünk főként az angol protestáns egyháznak. Ha esak a »pátens« visszavonásának körülményeiről emlékezünk is meg, nyilvánvalóvá lesz, hogy e sérelmes rendelet visszavonását, egyene en az angoloknak köszönhetjük. Az angol biblia társulat az. a mely gondoskodik a magyar biblia kiadásáról, terjesztéséről, A magyar protestáns egyház helyzete olyan sajátos, hogy a külföldi s közelebbről éjien az amerikai kálvinizmus rokonszen- vére okvetlenül szüksége van. Ott, a hol a lelkiismereti szabadság álarcza alatt a törvényt lábbal lehet tijrorni: nem tudni, hogy ugyan ezen álarez alá buvó egyének, mikor támadják meg azokat, a kik tényleg hivei a lelkiismereti szabadságnak. Az ilyen tanulmányoknak épen a mostani időkben van becsük, mert eszmélteinek s a múltban tárják fel a jelennek a képét. »Az amerikai kálvinizmus« czimü tanulmány a praedestinatió- ról, az isteni elövégzéseiröl írott magyarázattal kezdődik. A magyarázat világos, érthető s nekünk nagyon becses, mert abban a vitában, a mely 1903-ban folyt le közöttünk, és Dr. Kaeziány között, mi épen ezt az álláspontot védelmeztük s így ha késön is, de még is be lett bizonyítva, hogy a praedestinatióról szóló tan képezi a református egyház hitrendszerének alapját, épen ugv, mint a lutheránusoknál, a hit által való megigazulás. A kalvinizmusnak ez az alajtgondolata nyilvánvaló az amerikai református és presbyteriánus egyházak életében is, mert habár különféleképen nevezik is magukat, mégis mélyen érzik a közös református törzshöz való tartozást s a gyakorlati keresztyén- ségben mutatják ki kálvinista voltukat. A kálvinizmus alapelve, gondolata végte'en befolyást gyakorolt magára az állam fejlődésére s a népnek az életére is. Az Egyesült-államok kormányformája egyenesen a kálvinizmus fo: folyamánya s a nép életének jellemvonása: a vallásosság s az anyagi javak után való törekvés szintén ide vezethető vissza. Az amerikai nép anyagi javakat szerez, hogy vele előmozdítsa az Isten oiszagának a terjedését. Antal Géza rövid itt tartózkodása alatt mélyen megfigyelte ezt a népet s tapasztalatait mi is aláírjuk, megerősítjük. A harmadik tanulmány7, a mely »az amerikai magyarság jövője nemzeti szempontból« czimet viseli, már egész közvetlenül érint mindnyájunkat. Az iró e kérdésben is teljes tárgyilagosággal s mondhatjuk, hogy illetékesen ir. Nem sokáig volt ugyan közöttünk, de a rövid idő alatt is meglátta azt az igazságot, a mit nekünk nem akartak elhinni, hogy a magyarság második generáczióját okvetlen elnyeli az amerikánizmus. Viszonyaink nem engedtek meg, hogy7 a kérdést tudományosan fejtegessük, mikor 19é)3-ban irtunk róla, de Dr. Antal Géza a tudományos igazság kérlelhetlen bizonyságával igazolja ezt a magyar szempontból eléggé szomorú, de el nem tagadható jelenséget Bizonyító erősségeit más népek tudósaitól kölcsönzi, de felhasználja a maga tapasztalatait is. A könyvnek ez a része a legbecsesebb, mert ilyen alapossággal még nem tárgyalták ezt a kérdéit. Az amerikánizmus ellen óvszerül a vissza vándorlást ajánlja és pedig a czéltudatos földbirtok-politika a'apján. Úgy látszik azonban, hogy ez nehezen valósul meg. A jaar- czellázó bankok, magánosak előbb lejáratják ezt az eszmét is, mint az ál'am megvalósíthatná. Pedig e kérdésben igaza van Antal Gézának. A visazavándorlást s az otthon való megtelepedést csak igy lehet előmozdítani s teljes sikerrel megvalósítani. A minő alapos, minden kívánalmat kielégítő ez a tanulmány, épen olyan hiányos az, ami miatt az egész könyv Íratott, »Az: amerikai magyar ref. egyházak.« E tanulmány minden sora elárulja, hogy az iró csak egy századrészét mondja el annak, a mit erről a kérdésről tud, s nem. akar diskréciót elkövetni s csak annvit állapit meg, hogy mind a három, t. i. a presbiteriánus. a két református egyház teljesen azonos alapon áll s igy érdekeik se lehetnek ellentétesek: de a tényleg fenforgó harczok megszüntetésére nem ad semmi tervet, holott épen ez lett volna a legszükségesebb dolog. E lapok hasábjain már több terv hangzott el, de eredménytelenül. Pedig itt volna már az ideje, hogy7 ezeket a kérdéseket magunk oldjuk megoldja meg az amerikai magy7ar reformátusság. Dr. Antal Géza ebben a fejezetben elmondhatta volna, hogy7 valami egyházkerület- féle egyesíthetné a három árnyalatot, de hangsúlyoznia kellett volna, hogy a lelkész küldés jogát a hazai egyház tartsa fel magának, mert minéi tovább húzódik ez a dolog, annál nagyobb lesz a kufárok senge, kik csak a kör.yebb megélhetésért lesznek papok Amerikában. Sajnálni lehet, hogy Dr. Antal Géza e tanulmánya nem befejezett egész, mert igy nem járul a kérdés megoldásához egy szemernyivel se. A kiket érdekel az amerikai magyarság sorsa, a szerkesztőségben előfizethetnek erre a három első tanulmány miatt oly7an igen becses adatokat tartalmazó könyvre. Az ára 50 cent. ...........................................................................UALAsSAY SÁNDOR ÉNEK.*) (Dallam: Mint a szép hives patakra.) (Templomszentelési felavatásra.) Kik buvunkban hegedűnket Függesztettük fűzfákra, Ma szivünknek örömében Szánkat nyitjuk nótákra. Szárnyaljon hát most a dal! Munkánk vége diadal. Kit az egek bé nem zárnak, Házat szerzőnk az Atyának ! Nincs e há’ban drága márvány Sem Libánus ezédrusa; Nem takarja oldalait Hiúságnak aranya; Nem disziti vert ezüst; Nem ég benne drága füst; Mégis mintha a menny lenae, Mert Te Atyáni, itt vagy benne í Legyen e ház a vándornak Útmutató drága jel, Hogy bus fiildbbujdosása Végén kies pontra lel: Hiv barezosnak — cserlevél; Szomjazónak — hives ér; Üldözöttnek — bbtos mentsvár S {jásztor. üz -- ki sötétben jár. *) Megemlékezésül közöljük e szép» kis verset, mely7et a korán elhunyt, jméta-lelkü Pét hő Károly ifjú misszionárus irtr ki a múltban többször kereste fel lapunkat szép verseivel és. közleményeivel.
