Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-09 / 19. szám

•Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.«

19. ,-z.’.m. 1008 májú« 9

>t.k '.

; Az evangyélíum fenségessége.

Alapige: Rom. 1., 1(—17.

Js

K. T. A rámúakhn írott levél e rövid szavakban hirdeti az üdvöt, ennyi Pál apostolnak összes személyes vallomása.

Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát— Pál apostolnak «z a nyilatkaziti érthető oly korban, a mikor még az evangélium ismeretlen volt és a földi hatalom és dicsőség világában mindenek ■előtt sok ellenséges in lul ltot és közönyösséget kellett legyőznie. Miután a keresztyén ség évszázadok múltával a római birodalmat -és csaknem az egész müveit világot meghódította, s az államban -és nyilvános életben döntő helyet küzdött ki magának, e vallomás' »nem szégyenleni a Krisztus evangéliumit«, még kevésbbé látszik helyénvalónak. Kivaltképen egy prédikátor, a ki maga választá magának az élethivatást es hosszú ideig készült arra, aki társadalmi állásit és életének fentartását az evangéliumnak köszöni, csak magától értetődő dolgot mondana, ha határozottan hangsúlyozná, hogy »nem szégyenlem a Krisztus evangyeliurnát.« Nem az a kérdés, vájjon mi szégyeljük-e az evangéliumot, hanem vájjon az evangéliumnak nem kell-e magát szégyehiie miattunk?

Az apostol ama szavai a mi modern korunkban egész tekin- télyöket újra megszerezték. Ám ismerjék el hivatalosan az államban, iskolában és nyilvános életben az evangéliumot, tudjátok mindnyájan, hogy sokan nemcsak a leghevesebben megtámadják, elvetik és kigunyolják, hanem még sokkal szélesebb körökben is hallgatagon, kétkedve, vállvonogotva, zavartan állnak azzal szemben és szeretnék kikerülni. Valóban nem könnyű annak, a ki a modern életben mozog, szavával és tettével, lelki és testi életében mindenkor érvénybe juttatni e vallomást: nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. És — mi sajnos — nagyon is gyakran vagyunk erötelenek, gyávák, lanyhák zavartak és 'bátortalanok. Az apostol bátorítani akar bennünket. Megmutatja, mi lehetne s minek kellene lenni az evangéliumnak ránk nézve. Hallgassuk meg azért, hogyan magasztalja az evangéliumot.

Az evangélium 1-ször isteni erő lesz ránk nézve;

2- szor, Isten igazságosságát fogja nekünk szerezni,

3- szor hitet és életet fog bennünk feikölteni.

I.

K. T. Mintha tikkasztó nyomás lenne a népek élete felett. Az •evangélium tiszta napja elé felhők tornyosultak s -csaknem úgy látszik, mintha a mi korunk a keresztyénség nagy maaltját valami haszonért meg akarná csalni. És a hol e napra egyáltalán nem panaszkodnak, hogy ez vonja össze a felhőket és mindent eltikkaszt, dohossá tesz, ott úgy tesznek, mintha a napnak nem volna többé -ereje, mert ök maguk se érzik sugarait többé. Lanyhán és bizonytalanul áll a mai nemzedék az evangé iummal szemben. Hébe- korba úgy tűnik fel, mintha csak kényelmeskedés, közönyösség félelem, vagy a nehézségek tartanák vissza az embereket attól, hogy egészen lemondjanak arról. Az emberek se nem hidegek, se nem melegeK. Az evangélium nem ad semmi jogot, még se merik azt egészen eltávolítani. Nem mondanak annak ellent — legalább nyilvánosan nem, — de nem is hagyjak helybe. \z evangéliumot nem utasítják el dölyfösen, de nem is szívesen fogadják. Olyan érzelemmel viseltetnek vele szemben, mint valami ó-divatu, nem gyakorlatias, kétséges szégyenletes dologgal szemben; és mégis meg van bennük a homályos érzet, hogy mégse szabad arról egészen lemondani. Mily sok keresztyén élete fölé lehetne tenni jeligéül, hogy: széayenlem a Krisztus evangéliumát,« mert -- sajnos sok-sok keresztyén nem is sejti, mi az evangélium és mi akar lenni. Micsoda hát az evangélium ?

Az apostol igy válaszol; »Istennek hatalma minden hívőnek idvességére, zsidónak először, azután a görögöknek is.»

Az evangélium hatalom. Es a mi korunk, mely a hatályos erőt megérti, és becsüli, megfogja tanulni ismét az evangélium becsülését, a hol ez valódi lényegében mint eiö nyilatkozik. Az erő lehet elrejtve, de hatályos és hatásképes marad még elrejtettségé- ben is. Az erő titokteljes, eredeti és alkotó. Minden erőnek vannak törvényei; de mindenik bizonyos módon önállóan és szabadon is működik. Minden erő lehet élő személyek szolgálatában, különös viszonyok és feladatoknál alkalmazható. Mindez áll az evangéliumra nézve is, meri ez is erő. Aki az evangéliumot ismeri, tudja |is ezt. És aki még nem tudja, az még nem ismeri igazán az evangéliumot. Az evangélium erő. Ám legj un alakjára nézve tan, hirdetés; lényegét tekintve erő. Lsak ott valódi es toxé letes, a hol ennek szelleme hatja át az igehirdetöt és hallgatóságot is. Az evangélium erő. Erről emlékezzünk meg, ha ezt, mint puszta elméletet mint rendszert, mint hittudományt, mint az isteni bölcseség egy faját akarják elénk terjeszteni. Az evangélium, erő; ezt mondjuk azoknak, a kik törvényt csinálnak abból, mely nem emel fel, de elnyom, mely nem könnyű, de terhes, mely nem szabadit meg, de lebilincsel. Az evangélium erő; ezt kellene azoknak megszívlelni, akik azzal, mint egy kiilsö, gépies mütannal foglalkoznak, vagy tétlen, érzéki élvezetre, mulattatásra, vagy vitatkozásra használják fel. Az evangélium erő; de azért, ha megpróbáljuk a mi saját keresztyéni állapotunkat, meg kell kérdezni magunkat, nem azért, mintha mindenféle tant tudnánk az evangéliumról, hanem hogy az evangélium által erőt nyerünk. Az élő, tevékeny erő egy szikrája értékesebb, mint egy csapat elmélet és rendszer A tan csak tudást eszközöl; az erő azonban képességet is ad.

De az apostol nem csak azt mondja, hogy az evangélium erő, hanem, hogy az Istennek ereje. Életünu természetes erőihez hasonló és mégis más, mint ez, s több, mint ez. Isteni erő. A természeti ember nem ismeri azt s nem vet számot vele, ö nem érzi és sejtelme sincs róla. De maga az l'r Isten becsüli azi legtöbbre és legnagyobb munkáit azzal eszközölte. És aki azzal megismerkedett, mindenekelőtt bizik abban, még önmagát is teljesen arra bizza. Mert ez isteni erőnek ismerete, annak birása és használata az igazi jámborságnak titka.

Az evangélium Istennek ereje. Többre képes, mint minden természeti, emberi erők. Ez egykor a római birodalmat is legyőzte s annak műveltségét túlélte. Hatalmasabb minden emberi jognál, kimerithetetlenül mélyebb és kiterjedtebb minden emberi tudománynál, szebb és üdítőbb minden földi művészetnél, gazdagabb e világ minden kincsénél. Az evangélium képes minden más erőt és javakat egyesíteni és értékesíteni, megszentelni, megújítani. Legyőzhet minden hatalmasságokat, még a bűnt, vétket és gyűlöletet is. Ez a reformáczió által szabadságot szerzett a modern, természetkutatásnak, a modern technikának és a modern socialis fejlődésnek-Így lesz sebeket gyógyító, hiányokat pótoló, feladatukat megoldó, kétségeket legyőző erő.

Az evangélium isteni erő; kiterjedtebb és általánosabb minden más eröki él s egyszersmind áthatóbb és bensőbb ezeknél. Ez az egész amberiséghez fordul s egyszersmind minden egyeshez. Mindenek egyformán meghívottak és választottak. Zsidók és görögök, szolgák és szabadosok, müveitek és műveletlenek, szegények és gazdagok, — minden népek, minden nemzetek, minden ranguak és rendűek meghívottak; és az evangélium mindazokban működni fog, akik abban hisznek. Óhajtana behatolni a szivekbe és lelkiismeretbe s az akarattal az egész embert át akarja alakítani s megakarja eleveníteni. Isten lélek és az evangélium Istennek lelkét szerzi nei ü ík. (Vége köv.)