Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-04 / 14. szám

9. oldal.

J^4. szám. 1908 április 4.

«Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.«

elföld.

ZKL-ülfölű..

— A magyar segély egylet jubileuma. A magyar segélyegylet a múlt héten tartotta meg tiz éves működésének évfordulóját. Az ünnepély a Waldorf Astoriában folyt les az egész magyarság érdeklődését felköltötie. És pedig méltán, a segélyegylet, amely ime 10 esztendős múltra tekinthet vissza, 10 év alatt nagyon sok jót cse'ekedett. Ez az egylet tartotta fel a menházat, hol 54 ezer 164 ember fordult, kik 133,503-an részesültek éjjeli szállásban s 291.084-szer teljesen ingyenes étkezésben. 8756 nö és 5483 férfi számára szerzett munkát, teljesen díjtalanul.

Ezekből az adatokból világos, hogy a segélyegylet valóban gyakorolta nemes feladatát azok irányában, akik hazulról érkeztek. Nemes feladatát, azonbanugy oldhatná meg teljesen, ha a nagyobb városokban fiókjai volnának. Borzalmas dolgok történnek a bevándorlókkal éppen a nagyobb magyar lakta városokban. Az egylet vezetősége megérdemli minden jók elismerését.

— Zavargás New-Yorkban. A múlt szombaton a szoczialista munkásság a Union Squaren nagy népgyülést akart tartani, de a rendőrség ezt nem engedélyezte. Miután mégis összegyűlt a hivó szóra vagy tízezer ember, százötven főnyi rendőr szétverte a tömegei. Egy Silberstein nevU ember bombát hajított egyik kapitány felé, de a bomba öl s egy másik társát sebesitette halálra A rendőrség, szemtanuk állítása szerint, úgy viselkedett, mint Szentpétervárott a kozákok. Úgy látszik, hogy kezdünk visszafejlődni.

— Megölt politikus. Egy Stevens nevű politikust egy koreai ember agyon szúrt, mert ez hazája elnyomásában segélyére volt Japánnak. Stevensröl a japánok igen dicséröleg szólnak s a veszteséget nagynak tartják.

— Bányarobbanás. A messze nyugaton, Wyoming államban — a Hamza nevű bányában [óriási robbanás történt, a melynek körülbelül hetven ember esett áldozatul.

— A bányászok sztrájkja. Miután a munkaadók és bányászok között reggelig, április 1-ig. nem jött létre a szerződés, kétszázötvenezer Oányász letette a szerszámot. Lehetetlen azonban, hogy a sztrájk soká tartson. Sem elvi, sem az anyagi kérdések uem állanak úgy előtérben, hogy azok miatt a bérharca borzalmait kellene átélnie ennek az országnak,

— Az anarchisták ellen. A newyorki bombarobbanással kapcsolatban elfogták Berkman Sándort, az »Anyaföld« czimü anarchista újság szerkesztőjét, ak: egytltt él Goldman Emmával, miután Silversteinnál egy olyan kártyát találtak, amelyen Berkman aláírása volt olvasható. De miután semmit se lehetett ellene bizonyítani: szabadon bocsátották.

— Intés az ifjakhoz. Aubnrnban, N. Y, múlt hétfőn végeztek ki a villanyosszékben egy Chester Gillette nevll fiatal embert, a ki 1906 julius 11-én egy tavon csolnakázva, a v zbe ölte a kedvesét. Az ifjú bűnös eleinte mindent tagadott, de lelkészei előtt elismerte bűnösségét s nyugodtan fogadta a bűnnek zsoldját.

A kivégzés előtti éjszakán ezeket irta; »A halálnak az elöestvéjén óhajtom, hogy eloszlassak minden kételyt arra Dézve, hogy megtaláltam a Jézust, a szabaditót s a hűséges barátot Csak azt sajnálom. hogy nem munkálkodtam érte, a mig alkalmam volt erre. Ha olyan dolgot tudnék mondani, a mi az ifjúságot Jézushoz vezetné. a legnagyobb kiváltságnak tartanám. De csak annyit mondhatok, hogy hiszek ö benne, s megvágj ok győződve arról, hogy megbocsátja mindazt, amit ellene elkövettem. Ha az ifjúság tudná, hogy milyen gyönyörűséges a keresztyén élet, tudom, hogy mindent megtennének, hogy ezt az örömet megszerezzék s élnének úgy, a mint Krisztus kívánja«. Bizony jó volna, ha a magyar ifjúság is meghallaná ezt a felhívást s mindenütt megalakulnának s gyümölcsöző munkáit folytatnának az ifjúsági egyletek.

— Magyar köttök angolul. Dr. Leau Vilmos, a Kisfaludy társaság tagja, a magyar költészet remekeit angolra fordította s most könyvalakban kiadja. A munka ára egy dollár, mely a megjelenéskor fizetendő. Melegen ajánljuk olvasóinknak.

— Vihar egy pohár vízben. Az Egyesültállamok ' nagykövet»*, Toner, nemsokára elhagyja Berlint s visszatér Amerikába. Utódjául dr. Hill, hágai követ van kiszemelve. A német császár az uj követ ellen nem tett semmi kifogást, amikor erre nézve tőle felvilágosítás kértek. Most azonban egyszerre csak az a hi repült világgá, hogy a császár nem fogadja el dr. Hillt. Megindultak a kölcsönös magyarázatok s a császár kijelenté, hogy az egész ellenzés az amerikai újságírók fantáziájának szüleménye s dr. Hill szívesen látott képviselője lesz az Egyesültállamoknak. Ügy látszik, hogy itthon vannak az uj nagykövetnek hatalmas ellenségei, akik igy akarták őt tönkre tenni.

— Földrengés. Mexiconak egyik legjelentékenyebb városa Mexico city. Itt a napokban erős földrengés volt érezhető, a mely kétszer rázta meg a várost. Az első rázkódás reggel fél ötkor volt s majdnem ötperczig tartott. Ez azonban csak ijedtséget okozott, de kárt nem; a másik erősebb rengés estve 9 óra után történt. Ez már sokkal erősebb volt. A házak falai megrepedeztek s többen elvesztették életüket. A földrengés kiterjedt a környékre is s a tudósítások szerint az áldozatok száma ötszázra tehető.

— A balkán vasút. A balkán vasút ügye újra foglalkoztatja a politikusokat. Az osztrák-magyar monarchia külügyi képviselete ugyanis nemcsak Ígéretben, de a valóságban is megakarja kapni azokat az engedményeket, amelyeket a portától már kieszközölt. A vasútépítéshez annyival is inkább hozzá kezdenek, mert a berlini egyezmény erre jogot ad. A hiba az, hogy régen nem kezdték meg ennek a vasútnak a kiépítését.

— Uralkodók találkozása. A német császár és az olasz király nemsokára találkozni fognak s a tanácskozásban, mely Európa sorsára nagy hatással lesz, valószinüleg részt fog venni az angol király is.

— Próbaházasság. Francziaországban egy olyan törvényjavaslatot tárgyalt le és fogadott el az országgyűlés, a mely szentesid a próbaházasságot, A törvény nem mondja ezt ki nyíltan, de az elválás okai közzé felvevén az engesztelhetlen gyülölséget, a házasfelek elválását annyira megkönnyíti, hogy a házasélet ezután Francziaországban tényleg »próbaházasság» lesz. Különben ez a törvény nem eredeti találmánya a fraueziáknak. A polgári házasság behozatala előtt Magyarországon is meg volt s azok, akik egymást a házaséletben annyira felismerték, hogy gyülölség lépett a szeretet helyébe, egyszerűen átmentek Erdélybe s hat heti ott tartózkodás után visszanyerték szabadságukat. Nálunk azonban az újabb házassági törvények megakadályozták az elválásnak ezt a nagy szabadosságát.

— Politikai gyilkosság. Szalonikiból érkező táviratok jelentik, hogy a görög konzalátus első drayomanját két merénylő lelőtte. Aszkitiszt, aki súlyosan megsebesült, a franczia kórházba vitték, hol belehalt sebeibe. Azt hiszik, hogy a merénylők, akik elmenekültek, bolgárok voltak.

— Támadás F i n n o r - z á ír e 11 e u. Az orosz lapok sehogy se tudnak megelégedni az/.al, hogy a kis Finnország boldogulja« s erősen sürgetik, hogy ez a tartomány legyen egészen oroszszá. Olyan kormányzót neveztek ki, aki a demokratikus finneket erős kézzel kormányozza, a szabadság utáni vágyat a szivekből kiölje s őket oroszszá tegye. Mikor 1809-ben ez a tartomány Svédországtól elszakadt s Oroszországhoz csatlakozott, akkor I. Sándor czár megígérte törvényeinek, alkotmányának és vallásának szabadságát. Ez az ígéret meg is volt tartva egészen a jelenkorig.

A mostani czár tanácsadói nem elégednek meg azokkal a zavarokkal, amelyekkel Oroszország bővelkedik. Finnországban is elégedetlenséget támasztanak, hogv a zavarosban halászhassanak.

— Kiátkozott pap. A legújabban kiátkozott pap a róm. kath. egyházban Luisy, franczia abbé. A törekvése az volt, hogy némi reformokkal tegye életképesebbé a katholicismust s habár munkáiban az egyház hívének vallotta magát, mégis kiátkozták, mert mo lern gondolkozásu volt.