Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-28 / 13. szám

13. szám. 1908 márczius 28.

»Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.«

9. oldal.

k:-alföld

— A bevándorlás. A bevándorlás még mindig csökkenőben van s ha a viszonyok ilyenek maradnak, úgy el lehetünk rá készülve, hogy csak azok fognak ide jönni, akiknek épen muszáj. Februárban mindössze 23,381 bevándorló érkezett s az 1908-ik esztendöbeni három hónapban körülbelül 100 ezer emberrel tesz kevesebbet a bevándorlottak száma, mint a múlt év megfelelő időszakában. Magyarországból 1896 bevándorlóit jött. Most volna rá szükség, hogy az itteni rósz munkaviszonyok által támasztott kedvező helyzetet fel használnák odahaza. Ha itt a munka megindul, határozottan kára lesz Magyarországnak, mert azok, akik haza mentek, nemcsak maguk fognak kijönni, hanem elfogják hozni ismerőseiket, rokonaikat. A kivándorlás emelkedésére számítanak a bevándorlási hivatalban is. Ellis Islandon egy végtelen nagy ebédlőt építettek, a melyet a napokban avattak fel. Nem lévén sok a dolog a kivándorlási hivatalban, a hivatalnokok egy része a közintézményeket, szegényházakat, kórházakat és a börtönöket keresik fel, hol azt vizsgálják, hogy kik lettek terhére az államnak s kik estek bűnbe. Az ilyeneket visszaküldik. Nagy tisztogatás ez, de szükség van reá, mert nehány zöld ficzkó legénykedése sokszor évek munkáját teszi tönkre.

— A fokon zul távozása. Báró Hoenig O, Carrol Ottó) newyorki fökonzul hir szerint eltávozik mostani állomás helyéről s többé nem is tér vissza. A fökonzul ügyes diplomata volt, aki szinte tüntető szivélyeséggel foglalkozott magyar ügyekkel s igy sok harapós new yorki magyarnak kitörte a méregfogát. Szívélyessége erősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar külügyi képviselet és az amerikai magyarság ma jobb viszonyban vannak, mint bármikor. A távozó fökonzul állítólag követségi tanácsos lesz.

— Megjegyzés. A bányászszövetség a napokban fejezte be gyűlését Indianapolisban, hol az elnökségről leköszönt Mitchell még egyszer fényes győzelmet aratott. Egy párt — az uj elnök pártja azt akarta, hogy a gyűlés, illetve a bányászszövetség uj tisztikara kösse meg a bérszerzödést a bányatulajdonosakkal, Mitchell ezt ellenezte s a bérszerzödés megkötését a kerületi tisztviselőkre óhajtotta ruházni, úgy mint a múltban történt. így, ha lesz is egy pár napi szünet, a kerületek hamarabb megfognak egyezni s nem lesz bérharcz.

— Uj magyar lapok. Az amerikai magyar lapok száma a napokban kettővel megszaporodott. Rudnyánszky Gyula, a kiváló költő »Amerikai Hirlap« czim alap indított egy 16 oldalra terjedő heti lapot. Programmja sok mindent felölel s reméljük, hogy a főbbeket be is fogja váltani. Politikai iránya úgy látszik demokrata lesz. A passaici plebánus pedig »Hajnal« czim alatt indított lapot. Ez a harmadik róm. kath. újság, de ha ide számítjuk az »Önállás«-t, amelyet Várlaki Sándor vett át, — úgy ma négy katholikus lapban folytathatnak harczot egymás ellen a békesség hirdetői. Szerencse, hogy nekünk még csak két lapunk van. Bizony szükség volna már egyházi életünk egén a hajnal pirkadásra — reméljük is, hogy az éjszaka, ha hosszú is, még is lesz virradata. A nehéz idők ne akadályozzák meg az uj lapok fejlődését.

— Még is van humanizmus. Úgy e lapokban, mint a Szabadságban Írtam arról a »fényes« temetésről, amelyben Van- Meteren a szerenosétleniil járt bányászok részesültek. Úgy látszik, e soroknak, s főként pedig a pittsburgi konzul közbenjárásának meg volt az eredménye, mert a Pittsburgh Coal Co. az özvegyeknek a 150 dollárt — amelyet a scgélyzö alap ad, — teljesen kifizette s a temetésről maga gondoskodott. Van hat még is ember- szeretet a nagy társulatok emberi be» is. Egyik magyar lap a pittsburgi konzult is meghurczolta ebből az esetből kifolyólag, de kijelenthetjük, hogy egy ilyen ügyben még egyetlen általunk ismert konzul se járt el oly szorgalommal és kötelesség tudással, mint Báró Bornemisza. E sorok Írója a konzulhoz nem áll közel s beszélni is csak egyszer beszélt vele, de az igazságot épen állásánál fogva nyilvánosságra kell hozni.

— Tolsztoj betegsége. A nagy orosz iró, a sajátságos bölcselkedö, kinek erős egyénisége nemcsak Oroszországban, de a világ minden müveit népénél első rangú helyet vívott ki számára az Írók és tudósok között: most halálosan beteg. Lehet, hogy erős szervezete most is, mint már annyiszor, legyőzi a bajt, de öreg kora miatt készülnek halálához is.

— A nuncius visszahív ás a. N unciusnak hívják azt az urat, akit a pápa egyes államokhoz képviselő gyanánt küld ki, vagyis a pápa követét. Természetesen Bécsben is van egy ilyen képviselő, aki a diplomáciái titkokat a pápai udvarral megismerteti. Most azonban egy kis zavar támadt a nuncius körül. Az insbrucki egyetem egyházjog tanára könyvet irt, amelyben a róm. kath. egyház alkotmányát erősen döngeti. Ezt a könyvet a nuncius nyilvánosan megbírálta s több Ízben tárgyalt a külügyminiszterrel is miatta s a beszélgetést is jónak látta nyilvánosságra hozni. E miatt visszahívják s más nunciust neveznek ki.

— A hajóhad Japánban. A japán császár, hogy elejét vegye minden mende-mondának, a washingtoni nagy követség utján meghívta a japán kikötökbe. A kormány a meghívást elfogadta s igy egyszerre alább szállottak a háborús hírek.

— Manuelt operálják. A portugál király és trónörökös meggyilkolása alkalmával az uj portugál királyt is megsebesítették. A karon kapott sérülést, mindenki jelentéktelennek tartotta, de most komolylyá lett a baj úgy, hogy az ifjú királynak egyik kezét valószínűleg lefogják vágni.

— Barbarizmus. Bukarest egyik kaszárnyájában a minap fokozták le azokat a katonákat, akik a romániai parasztlázadás alkalmával nem akartak a népre lőni. Hatvanan voltak s mindnyájukat életfogytig tartó kényszermunkára ítélték el. És még azt mondják, hogy keresztyének nem ismerik a rabszolgaságot. Testvért nem akartak ölni, most maguk pusztulnak el.

— Világkiállítás. Mig a világ, főként a diplomaták a felett okoskodnak, hogy Japán Klímával vagy Amerikával fog-e előbb összekoczódni, addig Japán mindent elkövet, hogy a fejlődést a maga számára biztosítsa. Mandsuriában gyarmatosít, Koreában békességet teremt s kincstárát igyekszik megtömni. Japánban nem is akarnak tudni egy japán napóleoni korszakról. Nem annyira háborúhoz, mint inkább ahoz készülnek, hogy a világot meglepjék a nagy ipari elöhaladásról, E végből 1912-ben Tokióban kiállítást rendeznek. A kormány már e czélra 10 millió yent, vagyis 5 millió dollárt szavazott meg, de részt fog benne venni az egész ország.

— Megszűnt a zavargás. A kis köztársaság elnökei, Nord Alexis egy magánbeszélgetés során a következő kijelentést tette:

A köztársaságban megszűnt a lázongás s csend honol az ország minden részén, ö felfogja tudni tartani a rendet továbbra is és megtudja védelmezni az idegen lakosság jogait. Az elnöknek nincs kifogása az ellen, hogy a nagyhatalmak hadihajói tovább is a kikötőben horgonyozzanak, de azt feleslegesnek tartja, mivel kivan zárva a lehetősége annak, hogy a nép újabb támadást intézzen az idegenek épületei ellen.

A kormány, folytatta az elnök, nem fog actiót indítani a lázongás részvevői ellen s csupán az engedetlen katonák fognak szigorú büntetésben részesülni.

— K h i n a i lázadás. A chinaiak lázongása a Tatsu Mar» japán hajó kiszolgáltatása miatt egyre nagyobb arányokat ölt. Óriási falragaszok csüngenek alá a falakon, melyeken ilyen felírások állanak: A japán egy barbár nemzet, mely örömmámorban úszik még mindig az oroszok felett aratott diadal miatt. A khinai kormány nem szereti a népet, mert akkor nem engedte volna megaláztatok A khinai nép boykottot indít azonnal Japán ellen és megszüntet vele minden érintkezést.

— A Koch Róbert-alapitványra, amelyet a gümö- kór tanulmányozására fognak szánni, eddig 126.000 márka.