Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-07 / 10. szám

10. «7ám. 1S08 máicz'us 7.

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK KAPJA.

9. oldal.

Belföld.

Külföld..

— Anarchista merénylet. Rémesen megdöbher.tö s minden józan gondolkozása embert felháborító esemény történt a napokban, Chicagóban, ebben a nagy Babylonban. Egy muszka- zsidó, aki természetesen anarchista, mert azzá faragták azok az életviszonyok, amelyek között élt s akinek Istene a semmi, a nihil: megakarta gyilkolni Shisy rendőrfőnököt, a ki valóságos réme a gonosztevőknek. A merénylő neve Averbuch Lázár, kiről ma már kétségtelenül meg van állapítva, hogy egv anarchista társaság eszköze volt. Egy reggel a rendőrfőnököt felkereste a lakásán s egy levelet adott át neki, de a rendőrfőnök egy sugallatra megkapta a fiatal ember kezét s előhívta a feleségét, hogy motozza meg az embert, hogy nincs-e nála revolver. Volt s ezt a rendőrfőnök elakarta tőle venni, de nem tudta s a dulakodás közben a rendőrfőnök kezét a merénylő megsebesítette. A rendőrfőnök fia és kocsisa a zajra berohantak s a merénylő, ki egy szempillantásra elő tudta venni a revolvert, mindkettőt megsebesítette. Végre is a rendőrfőnök lőtte le a merénylőt.

A denveri gyilkosság és a chicagói merénylet után csakugyan nincs más hátra, mint végrehajtani a törvényt, amelyre a kereskedelmi miniszter is felhívta a figyelmet, hogy így az anarchisták deportáltadnak.

— Nagy bányarobbanás. Menterey, Mexiconak egyik városából hozza a táviró a szomorú hirt, hogy ott egy szénbányában óriási robbanás történt. A robbanásnak körülbelül száz emberélet esett áldozatul. A munkások nagyobbrésze japán volt.

— A református egyházak szövetsége. A világ református egyházai már régen szövetségbe léptek s három évenként tartanak gyűlést kiküldött képviselőije egy alkalommal Európában, más alkalommal Amerikában. Időközönként a nagygyűlésen megválasztott bizottságok tartanak gyűléseket s intézik el a hozzájok utalt ügyeket. Az amerikai bizottság a múlt héten tartotta gyűlését New-Yprkban. A gyűlésen több nagy fontossága kérdést tárgyaltak le s megbeszélték a nagygyűlés tervét, amely 1909. őszen fog megtartatni New-Yorkban.

A ref. egyház központi épülete. Az Egyesültállamokbeli ref. egyház központi épülete már teljesen készen van s a különböző, eddig bérházakban tanyázó egyházi hatóságok már is megkezdették a beköltözködést. Az épületet márczius 15— 20-ig fogják felavatni. A felavatási ünnepély iránt nagy érdeklődés mutatkozik az egé®z református egyházban, A felavatási ünnepélyről bővebben írunk.

— Nagy Tűz Floridában. Tampa városban, amelynek mintegy húszezer lakosa van, nagy tűzvész pusztított a napokban, Háromszáznyolcz ház lett a lángok martaléka s tömérdek ember lett hajléktalanná.

— A munkahiány. Hiába kürtölik egyes lapok világgá a munkaviszonyok megjavulását; a tény az, hogy ma is tömérdek ember van munka nélkül s a nyomor kezd kétségbeejtővé válni. Az egyes nagy napilapok, amelyek komolyan gondolnak a munkásnép segélyezésere, felemlítik a munkanélküliek számát. Így Pittsburgban mintegy tizenötezer, Chicagóban hetvenötezer, New- Yorkban százhúszezer ember van munka nélkül s ezeknek az eltartása most a társadalom kötelessége. A társadalom meg is tesz minden lehetőt. A városok munkát adnak, de csak a polgároknak. A magyarok között, kjk a ööség idején takarékosok voltak: nincs felette nagy baj, de aki nyáron csak muzsikált s télre nem gyűjtött, azon beteljesül a tücsök és q hangya meséje.

—- Réiharcz fenyeget. A bányászszövetség és .a bányatulajdonosok által kiküldött munkabért megállapító bizottság nem tudott megállapodásra jutni. Ezért üléseit elnapolta. Ha a megegyezés létrejön ebben a hónapban, úgy félnünk lehet, hogy a mig az április elsején lejáró szerződések nem lesznek megújítva, addig a bányászok nem fognak munkába állani, Sióval rossz időket élünk, rossz csillagok járnak. , ,

— M e r é n v 1 e t e k. Az uralkodók koronáját sokan irigylik, pedig az a legtöbbször nemcsak nehéz teher, hanem szúró tövis. Különösen most, mikor az egész világon mintegy czélul tűzték ki az elégedetlen, forrongó elemek, hogy az államfőket ki kell irtani. Alig mult el a lisszaboni gyilkos merényletet követő megdöbbenés, már ismét két államfő ellen követtek el merényletet. Buenos Ayres- ben, Argentiniaban, a köztársasági elnököt akarták felrobbantani, de a pokolgép nem robbant fel. Teheránban pedig a Sah ellen követtek el merényletet. De itt is eredménytelenül, mert a felrobbant bomba a sah kíséretéből ölt meg három egyént. A sah életben maradt. Mindezeknek a merényleteknek az az oka, hogy a világ még ma se fogadta el a Jézust szabaditónak.

— A hógörgetek áldozatai Svájczból Írják, hogy óriási hógörgeteg zudult le a Gappenstein falucska melletti Loat- schental völgybe, mely 13 embert megölt, 15 embert pedig megsebesített. A Loatschental völgyben munkások a'agutat vágnak a Grappenstein falu melletti nagy hegyen keresztül. A hegy lábánál az alagút nyílásánál egy vendéglőt épitettek a vállalkozók, hol a munkások laktak családjaikkal.

Midőn tegnap délben a munkások ebédeltek, különös mormoló hang hangzott a közeli hegyről; nemsokára két fiúcska lépett az étterembe s hangosan kiáltozták; Megindult a hógörgeteg! Iszonyú fejetlenség támadt és az emberek igyekeztek menekülni. A hó^örgeteg azonban rettenetes erővel vágódott a vendéglőhöz, s azt valósággal elsöpörte. A munkások közül 13 azonnal maghalt, 15 pedig súlyosan megsebesült. Csak ketten menekültek meg könnyebb sérüléssel, a két kis fiút azonhan megölte a hóomlás, A halottak között van egy amerikai gépész is: Mervart.

— Afranczia szakértő véleménye. A monon- gahi irtózatos bányarobbanás után a franczia kormány egy szakértő bányamérnököt küldött Amerikába a robbanás okának s az amerikai szénbányászati viszonyok tanulmányozására. Most tette meg a mérnök jelentését s ez teljes ellenmondásban van a koroner véleményével. A mérnök azt mondja, hogy ebben a bányában — mint sok másban — csak játszottak a halállal, mig az amaz emlékezetes aratást nem tartotta. Az emberélettel itt nagyon kevesett törődnek s még a legkezdetlegesebb mentökészülékek is hiányoznak. A franczia bányamérnök véleményét jó volna, ha a hivatalos vizsgálók is figyelembe vennék s aszerint cselekednének.

— Véres összeütközés Marokkóban. D’Amadé tábornok jelenti, hogy a franczia csapatok véres csatát vívtak meg a Madacra-törzszsel. A harcz reggel 8 órától este 10 óráig tartott. A franczia lovasságot a mórok teljesen körülzárták és azok hősies ellentállással küzdöttek és az ellenséget visszaverték. A francziák 11 halottat, 36 sebesültet hagytak a csatatéren. A mórok vesztesége óriási nagy.

— A világ leggyorsabban járó torpedó- z u z ó j a. Az angol hadügyminisztérium jelentése szerint a nemrég vizrebocsátott «Tortor» torpedózuzó a világ leggyorsabb hajójának mondható. Az első próbautján, 6 órán át, 233 angol mért- földet tett, tehát 35.4 csomó sebességgel haladt. (Egy tengeri csomó 1852 méter.) Rövidebb menetnél 36 csomó gyorsaságot fejtett ki. A «Tortor» — mint valamennyi angol torpedózuzó — turbina berendezésű és petróliummal fűtik. Az angol lapok büszkén emlegelik a «Tortor» sikereit, mint az angol hadihajó-építészet vívmányát.

— Nagy szerencsétlenség egy franczia hadihajón.

Brüsszelből irják : Ide érkezett hir szerint a Descartes nevű, Maroccoban horgonyzó czirkáló íedélzeién kazánrobbanás történt Két ember életét vesztette és három megsebesült. Philibert tengernagy —r mint Parisból jelentik — táviratilag megerősíti, a Descartes czirkálón történt szerencsétlenség hírét és hozzáteszi, hogy a robbanásnál hatan súlyosan sebesültek meg a hárppi. ember életét vesztette. . . • ' , ,