Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1907 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1907-02-21 / 8. szám

VIII. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1907. FBERUÁR 21. S. szám. r É.VTKRK1) AS SECOND CLAP» M ATTKK iSKPT2. .1 HlJ-i. A.TTHK iJ< Wl HU !i :K AJ I ‘ITTSBPRGH, Pa. UNDER THE ACT OF CONGRESS OK .MaRCH 3, 1879 Jézus és a böjt. * Máté: VI: 10-18. A Jézus vallása néni a ceremóniák vallása. A Jézus előtti vallásos rendszerek a vallásos szertartások egész özönét zúdították a hivekre. Kétségbeejtő lehetett azoknak a lelki állapota, a kik teljes odaadással akarták betöl­teni vallásos kötelességeiket. S ha olvassuk az Írásokat, kiilö nősen a hegyi beszédet, amelyben Jé zus a Mpzesi törvényt magyarázza s az egyes szertartásokat veszi bonckés alá: úgy- találjuk, hogy Jézus nem a külsőségek megtartásához, hanem a szív, a lélek tisztaságához fűzi az emberiség üdvözülését. A szertartá­sok. merev megtartását képmutatás nak nevezi. Nem csoda ez ! Megdöbbentő volt az a sivárság, mely a verem >niá ko dásból fakadt. Külsőség lett a leg azentebb dolgokból s az Ur neve csak az ajkon élt, de nem a cselekedetek­ben. Az alamizsnái kodás : dicsekvésnek a forrása. A könyörgés : képmutatás. A böjtöles; emberbolonditás. Ilyen volt a helyzet Izraelben, mi­kor a Jézus a megváltás nagy mun kajának végrehajtása végett emberi testbe öltözött. Hiába szólalnak fel a nagy profé ták ! Hiába suhogtat ja meg Ítéleté nek a korbác-át a törvénynyel való visszaélés ellen egy Ézsaiás, Ezekiel, a gyakorlattá vált szokást megszűri tetui már nem lehetett. A helyzet annyira rosszá lett, hogy sokan már nem is böjtqltek, az étéi és ital tör­vényeit nem tartották meg, hanem az arcuk.at befeketítették, zsákba öl töztek s a hamuba ültek, hogy az emberektől böjtölni láttassanak. . Jézus, amint szent leckénkből lát ható. a legszigorúbban elitélte az ilyen böjtölést. Világosan megmond­ja, hogy mikor böjtölsz, kend meg a te fejedet és az arcodat mosd meg, hogy ne láttassál az emberektől böj­tölni, hanem a te atyádtól. És mégis, mit látunk ? Azt, lxogy egyes vallásfelekezetek, amelyek a böjtöléstől s más külső ceremóniák betöltésétől is függővé teszik a lélek üdvösségét: éppen ezt a Jézus által elitéit böjtöt fogadták el s azt csupán külsőséggé tették. Miután tehát a böjt egyes keresz­tyén vallásfelekezeteknél gyakorlat­ban van s mintán a mi felekezetűnk tagjai között is többen vannak, akik a böjtöléstől várják lelkűk üdvös­ségét, legyen ez alkalommal elmél­kedésünk tárgya : Jézus és a böjt. Amigide vonatkozó gondolataimat elmondanám, kérem ismert figyelme-! íeket. Mózes, a törvényadó és azok, akik Izrael népének a j ivát szivükön v'i selték ; törvény által szabályozták a népnek életmód ját is Szigorúan kör vonalazva vannak az étel törvények. Megvannak állapítva a tiszta és tisz­tátalan állaiok és meg van állapítva, hogy milyen időszakban milyen állat ehető. És ez természetes dolog ! A tör vényt alkotó tudósok tisztába vol ták fajuknak hibáival és gyöngesé- gével. Tudták, hogy mi szolgál ja vukra, s mi okozhatja veszedelmüket S az a körülmény, hogy az ételtör­vények olyan szigornak solyan rész letesek, világosan igazolja azt, hogy az izraeliták részint tobződók, ré színt tisztátalanok voltak. Abból ez Isi n fogalomból pedig, amelylyel az ószövetségben találko­zunk, szinteöukönytelenül követke­zik az isten kegyelmének önsanyar gatássa 1 való keresése. Jézus, miután azért jött, hogy uj bort töltsön' uj tömlőkbe-, azokat az. igazságokat, amelyek az. ö vallásának alapját kep-zik, nem óhajtotta a ce- remóniáskodás bókéiba verni, hanem az embert megszabadítván m>ndpn külsőségtől, arra a magaslatra akar­ta felemelni, amelyen mindenek meg­értik azt az utasítást: , Legyetek tő’- kél-te-ek, mint a ti mennyei atyá­tok tökéletes !‘ , Ugyde erre a magaslatra felemel­kedni nagyon nehéz volt. Nehéz pedig azért, mert az ös ke­resztyén egyházba az egi’as pogá nyokból és zsidókból lett Keresztyé­nek korán behoztak olyan vallásos szokásokat és szertartásokat, ame­lyek a lelket szabad repülésében egészen megakadályozták s a jézusi vallást emberi gondolkozásmódjuk­hoz átalakították ! Szomorú dolog ez, de igy van ! Ez az oka annak, hogy ime ma, Í2000 évvel Jézus születése után, I csakis a kezdetnél vagyunk. Ma is j^ekötik a keresztyénség jó részét j azok az emberies szertartások, ame­lyek a keresztyén vallásnak a szel­lemével teljesed ellenkeznek. Mi szükség van a keresztyén val­lásban a böjtölésre Előmozdíthat- juk-e általa lelkünk üdvösségét ? Bizonyára nem ! Jézus tanita : Isten atya. Az atya pedig gyermekeinek ön­sanyargatását nem kedvelheti. De hát a böjtölök nem is sanyar­gatják magukat. Avagy önsanyarga­tás e az, ha csak némely eledelektől kell magamat megtartóztatnom, de másból lakioározhatom ? Bizonyára nem ! De az ilyen nem is böjtölés ! Csak olyan, mint mikor a zsidók megfeketitett arccal jártak az embe­rek között, hogy böjtölni láttassa­nak. Látszata a böjtnek, de nem böjt. Jézus szerint az ilyen böjtölök elvet­ték az ö jutalmukat ! * Jézus azt adja utasításul, hogy mikor böjtölsz, kend meg a te feje­det és arcodat mosd meg, hogy ne láttassál az emberektől böjtölni, ha­nem a te atyádtól. Bizonyos, hogy Jézus itt azt a külsőséget ítéli el, amelylyel az em­berek az ö böjtölésüket mutogatják. Benső, lelki dologgá teszi a böjtölést Arra az álláspontra, helyezkedik, a melyen állottak a legnagyobb prófé­ták, kik szigorúan elitélték azt a böjtöt, amelyet a zsidók gyakorol­tak. Az igád böjtölés valami felséges dolog. A léleknek egy magasabb tö­kéletesebb állapota szükséges ehez. Az a tökéletes állapot, amelyben az ember arra a magaslatra emelkedik, hogy ngy érzi, mintha ott yolna, hol a menny lakói Az az állapot, a mikor a magunk baja, keserűsége, nyomorúsága el van feledve, de meg látjuk az árvát, az elhagyottat, s a könnyezőit könnyhullatását felszá­ntani igyekezünk. Jézus és az ö tanítványai, amint a Keresztelő János tanítványainak kérdése és az arra adott felelet iga­zolják, nem böjtöltek abban az érte­lemben, amit a böjtöt .sokan ma is értelmezik. , Hiszen velük van a vőlegény ! Böjtölhe'aek e a vőlegény ágyas házának a fiai, mig.velük vagyon s vőlegény ? Az mondatik a továbbiakban, hogy majd, böjtölnek, ha elvezetik tőlük a vőlegényt ! Világos, hogy ez késöböi beszúrás Világos abból, a magyarázatból, a mély ezután következik. De világos azért ‘is, mert ki merné állítani, hogy ma nincs velünk a vőlegény s a hívő keresztyének nem az ö ágyas házának a fiai-e 1 Igen, testvérek, a Jézus velünk van s az ö tanítványainak nincs szűk ségük arra a böjtölésre, amelyet .a böjtölö felekezetek gyakorolnak. De igen is szüksége van arra a böj • tölésre, amelyet Jézus ős az ö tanít­ványai gyakoroltak. Szükség van arra, hogy a szenvedő vigasztalást, az árva, az özvegy ta­nácsot, segedelmet találjanak s arra hogy részvéttel törűlgessük le a si rók könnyeit ! Szükség van arra, hogy ki ki be*’ lussa ama nem.8 hivatást, amely neki osztályrészül jutott s érezze, hogy megváltásra van hivatva Jézus Krisz- us által. » * Jézus mié ott nagy hivatásához, az emberek tanításához és a váltság munkájának végrehajtásához hozzá kezdett volna, elvonult a pusztába s ott tartózkodók negyven napig sott böjtölt. A böjtölö egyházaknak ez a f5 erősségük, a böjtöt, a testsanyarga­tását illetőleg. Jézusnak azonban a pusztába vo­nulása által nem az volt a célja, hogy a böjtölés szertartását ez által mintegy szentesítse, hanem az, hogy a kísértével ott szálljon szembe, e ott vesse lábai alá a gonoszt­A nQgyven napi pusztai tartózko­dás előkészület, a test vágyainak a. legyőzése által. Magának a kisértésnek a törté­nete igazolja ezt­De ez a törcenet egészen mást ta­nít s nem testi böjtölést! Azt tanítja, hogy imádkozás éa önmagunk megpróbálása által sze­rezzük meg azt az erőt, amely ké­pessé tesz a mi nagy ellenségünknek a legyőzésére. , Erre van szükség ! Erre vau szükség egész életünkben Az ilyen lelki böjtölés nem időhöz ; kötött; nem negyven napra, hanem egész életünkre kiterjed. Az ilyen böjtölés méltó a Jézus tanítványaihoz, mert erőt ad arra, hogy sikerrel szállhassunk szembe a kísértével ! Böjtoljüuk hát úgy, mint Jézus tanítványaihoz illik : imádkozással s önmagunk megvizsgálásával. Az imádkozás a lélek virága ! Is­tenhez emel ! Az önvizsgálat ; saját gyarlósá­gainkat mutatja fel előttünk s fel­tünteti azt az áldozatot, amelj’et Jé­zus hozott érettünk, a maga teljes­ségében. Legyenek azért a böjti napok iga­zán az imádkozásnak s az önvizsgá­latnak a napjai. Ne azt nézzük, mit szabad és mit nem megennünk, hanem azt, hogy érzelmeink, gyondólataink tiszták* legyenek, mert ,,nera az fertőztéti meg az embert, ami á száján bemegy, hanem ami kijön !“ . így bőjtöljetek ! Ez az igazi böjti Ez emel fel bennünket arra a ma­gaslatra, amelyről igazán meg tud­juk érteni a Jézus váltság háláját s az Atya végtelen szerelmét hozzánk, bűnösökhöz. —, Amen. l,Pi. A monongahela völgyének legrégibb pfeaztovábbitó iutezete, eszközöl pénzkuldeményeket gyorsan éa pontosan a világ bármely részébe. Bénák\U- den^ényeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbesitv

Next

/
Thumbnails
Contents