Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1907 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1907-01-31 / 5. szám
VIII. évfolyam, PITTSBURGH, PA. 1907. JANUÁR 31 :————i. v ..... 'iijii> ~ 5. szám:'' l s :s r (HLNíiAiíiAi>“AjiJuiJl Vá KEi fit rí J*!£> Az Egyesüli Államokbeli Kef Rév ház Magyar Kgvházrnógypjprik hiv»nlo- közlőd ■ Megjelen minden csütörtökön, Előfizetési ár egy'évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. ' a lap tiszta jövedelme amerikai magyar református EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTaTIK. IV lished every Thursday by the Hungarian C!as>is of the Ref. Church inU.S Bates St, Old Hang. Ref. Church Entered as Second Class Mattes Sept 2. 1904. at the Cost Office at Pit i-sbukuh, i'a. under the \CT OF UoNGRBSS OF MARCH 3, 1879 Árvagyámintézct. Figyelemmel kisértem azt az elvi harcot, mely e lap hasábjain a közelmúltban lefolyt és a mely a pap osaládj i l.i/.to^i- tása niii.tt történt. Olvastam a liszt- Harsány! István bridgeponi lelkész ttr cikkét olvastam Toboz Diniéi ref. atyánkfiáét <v végül olvastam tiszt. Nánássy Lajos chicagói lelkész, űrét is. Sokat gondolkoztam rajta, hogyan lehelne a két egymással ellenkező v éle - ményt kiegyenlíteni, hogyan lehetne módot és formát találni arra, hogy ; elérjük azt az ideális állapotot a miitor csakugyan egyek lehetnénk a Krisztusban. Egyszerű munkás ember vagyok, kinek szüksége van minden centre, melyet keresni tudok, van kis családom ie, a kiket épen úgy szeretek, mint akárki más. En is szeretném az enyéim sorsát biztosítva látni, hiszen első sorban ők állanak hozzám legkoze'ebb. Az amerikai magyar lelkésznek bizony nincsen valami rózsás helyzete és rosszul is esketik nakik, hogy 4nem tartozhatnak » magyarországi nyugdíj intézethez, azt elhiszem. Fizetésük svm olyan nagy. hogy abból milliókat takaríthatnának meg, azt is elhi.-zem. Azt is tudom azon- baa, hogy elég ahhoz, hogy abból ti>z tesaégesen megélhessenek. A*, amerikai magyar munkásnak éjien úgy nincsen valami rózsás helyzete. Számára Magyarországon sincsen nyugdíj intézet. Fizetése jobb, mint Magyarországon volt, de ha tisztességeson akar élni, bizony ö sem takaríthat belőle milliókat. Papjaink és mi tehát egy helyen lyukadunk ki. Az pedig az, hogy a pap épen úgy nem lesz milliomos, mint a munkás. Szükségünk van egymásra, mert a munkásnak kell a pap, hogy gyermekeit megkeresztelje, azokat és öt ír.agát is tanítsa, megeskesse és eltemesse. Mielőtt azonban eltemeti, tanítsa meg keresztyénnek lantiA papnak meg kell a munkás, mert ha munkás nem volna, kinek prédikálna ? Kit tanítana stb. Ha munkás nem volna, ki lenn# egyháztag? En tapasztalatból tudom, hogy magyar ref. véreink között mennél kevesebb önálló ember van és hogy a munkás az, a ki egyházakat, egyleteket, és minden más intézményt tart fönn. Ha már most egymásra szükségünk van és egymást nem nélkülözhetjük, aztán egyek is igyekezünk lenni a Krisztusban, mért nem vagyunk ,,egyenlők“ is ö benne ? Kedvesebb-e a papnak az ö családja, mint nekem az enyém? Nem Nem gondolnám, nem is jó volna, ha nem volna egyforma kedves mindenki* nek a magáé. En is biztosítani akarom az enyémet, i pap is az övét, hát miért nem biztosit juk egy helyen mind a ketten. Miért nem igyekezünk alkotni olyat, a mi mindannyiunké legyenV Toboz testvér és Nánássy testvén is megegyeznek abban, hogy az árvali- z jó lenne, menház isj ksilene. Csináljuk u. g mind a kettőt-! Biztositásra van ezük»t»ünk, biztosítsuk magunkat annyira, a nunnyire lehet. Fogjunk kezet és vessük a vállunkat a lief. Egyesit let szekerének a lőcsére és toljuk azt kö/.őj erővel, egyfelől a pap, a másik oldalról a munkás és tegyük nagv- gyá, hatalmas á. 'botja mindenki a szekeret teljes erejével, de tolja is ám, n# csak színlelje, hogy ö már nagyon tolja. Ha aztán nagy lett az egyesület, elfér annak az árnyékában a papnak is, meg a munkásnak is az özvegye, Ha n;m volna elég valakinek a mit az fizet halál esetén, álljon be más szövetségbe is és fizesse azt, hiszen egyformán jut reá a papnak is, munkásnak is, mert hiszen mind a kettő egyformán szegény. Nem tudom helyesen gondolkozom-e, de mindaddig, mig az ellenkezőről meg nem győznek már én csak azt mondom, hogy ha agyok akarunk lenni a Krisztusban, legyünk egyenlők is a Krisztusban. Viselje mindenki a maga terhét és igyekezzen hit*<írsosán segíteni az által, hogy pártolja azon intézményeket, a melyekre szüksége van Külön biztosító rendszert ne alkossunk, hanem fejlesztjük azt, a mi már meg van és igyekezzünk egymást kt resztyéni módon segíteni, legyünk rajta, hogy az árvaházunk és meoházunk mennél előbb meg legyen és akkor majd elfér abban a pap gyermeke is, meg a muakasé is. ,TÓ lesz az mind a kettőnek, hiszen árva az árva, akárkinek az árvája legyen is. Adja Isten, hogy úgy legyen, hogy mennél hamarabb meg legyenek ezek az intézmények és akkor egyek és egyenlők leszünk a Krisztusban. Békesség és jóakarat mindnyájunkkal. Molnár István. (Kőtelességszeriien leközöltem az árva gyámiatézetröl szóló pártoló és ellenkazö cikkeket. Miután azonban a vita egyes levelekből láthatólag olyan mederben tereltetnék, a mely a lelkész és a hívek között válaszfalakat emelhetne: a vitát ezennel lezárom, azzal a megjegyzéssel, hogy azok a testületek, a melyek ezzel a kérdéssel köteleaségszerüe* foglalkoznak, bizonyára szenaelőtt fogják tartani, s mit a nemes ügy ellenzői elfeledtek; ,,h o gy a jó pásztor életét adja az i j u h a i ó r t. “ Egyenlők és egyek tehát akkor lehetünk, ha a gyülekezetek szintén tesznek valamit a lelkészek özvegyeiért és árváiért. Ez az igazság ! Szerk.) Az eszíikamerikai egyesült államokbeli reformé tas egyház nngyar egyházmegyéje. Békesség az olvasónak ! Mindenki tudomásul bir itt mi közöttünk arról, hogy az otthoni, az édes hazai nehéz megélhetési vi-zon vökből kifolyólag ide Amerikába Magvarország minden részéből kivándorolt protestáns vallásu magyarok lelki szükségletei kielégítéséről 10 évvel ezelüt az északamerik>i Egyesült államokbeli r formátum egvl áz kezdett gondoskodni, részükre, oda, a hol az szükaéges volt, időről-időre lelkészeket hozatván; templomaik felépítésében őket kölcsönnel támogatván, és az amerikai mfgyar ev. ref. lelkészek fizetésének legnagyobb részét igazi édes anyai szeretettel megadván. Ennek az északamerikai egyesült államokbeli református egyháznak köszönhetjük tehát az , hogy ma már oly sok magyar ev. ref. templom áll ennek * nagy és hatalmas köztársaságnak szabad földjén; a mely templomokban Isten igéjével, az örök evangvéliomnak méznél édesebb tejével tápláltatván Amerikába szakadt véreink, hitrokonaink ; terjed Isten országa miközöttiink. Isten országa megvalósításának eszkö- íétil Megváltó Krisztusunk a szeretet jelölte meg. Ez a krisziuai szeretet indította az lwakumerikai Egyesült államokbeli Református egyházat arra, hogy bennünket ide szakadt protestánsokat önzetlenül meleg keblére ölelvén, rólunk atyailag gondoskodik, ezreket és ezreket áldozván immár érettünk. Ki ne tudná azt is, hogy — mint általában a protestáns egyházak; ez a bennünket immár 16 év óta segélyező Észak- amerikai egyesült államokbeli református egyház is, nagy szellemi és lelki kincsei uaeilett anyagi tekintetben szegénységgel küzd. Az a magyar egyházi munkára fordított aok pénz is tehát önkéntes adományokból, a hozzátartozó hitrokonok lelkes áldozatkészségéből volt csak összehozható. Most, a mikor egyházaink — Isteanek legyen hála — megszaporodtak, s itt-ott már meg is eröaödtek. ugyannyira, hogy a* itteni angol és német gj itlekezetekliez hasonlóan nekünk is külön — magyar egyházmegyénk vau: csak természetesnek kell találnunk az északamerikai egyesült államokbeli reform, egyház belmissioi bizottságának — egyházmegyénk utján egyházaink hikes, élő hitü, és égő szeretető tagjaihoz intézett azon testvéri felhívását, hogy mi ia járuljunk hozzá a szent munka tovább vitele és fejlesztéséhez, az egyházkerületünk — a pittsburgi egyházkerület pénztárába évenként be szolgáltatandó és kész szivvel és jószivvel elszánt adományainkkal; a mi egyházaink tagjaira fejeként negyven centbei lett megái lapítva.: míg ezzel szemben az angol és német nyelvű gyülekezetek tagjai, kétszer, háromszot sőt többször annyit ia fizetnek. Testvérek ! Az amerikai hiitestvéreink velünk szemben tettekben is sok év óta kimutatott és soha meg nem hálálható ia y szeretetét, sok és nagy áldozatát, mivel v:szono,.h tinók mással iga* keresztyén vo tunkat heigazolandók — mint szeretettel ? Adjuk m -g tehát nr is Istennek, a mi az Istene, altban az értelemben is, hogy hogy éhez az általános egyházi kivetéshez is jánPjunk hozzá, ha nem egvébért már e«ak azért is, h agy ne láttassunk mi az ö szeretetteljes gondoskodásukra érdemet- leneknek, hogy ne mondhassa sflMki mi rólunk, hogy méltatlan utódai vagyunk ama lánglelkü protestáns Ősöknek, á kik oly kimondhatatlan sokat szenvedtek, , a Krisztus nevéért és avangyéliomi rzeat vallásunkért; hogy méltókká tegyük magunkat a keresztyéni so.-'p nevezetre áa Isten or-zigáuak polgári jogára, az örők- életre. A f n‘ jelzett egyházkerületi kivetés a* egyháztagoktól beszedetvén: egyházmegyénk pénztárnokához lészen bekillde*jló, Atyafiságoa szeretettel : ^— 1907. január hó 3Jé*. Utdmán Sándor, jCautoroa Mák, e. jegyző. e. elsők. J Jelentés a •ittsburgi és vidéki magyar reformat®» egyház 1906. évi működéséről. Összeállította: Kaiassay Sándor, leiké«. Felolvastatott az ]907. január hó 29ím !ártott egyházközségi gyűlésen. Testvérek ! Egy évnek a határánál állunk s & szivünkön borongó érzelmek, edesbus t»ej- ternek vonulnak át. Önkéntelenül is az a kérdés támad fel lelkünk előtt: vájjon méltó szolgák ▼«Iánk-e s okosan gazdálkodtunk a % reánk bízott talentumokkal ? Különösen nekünk, az egyházi elöljáróknak kell átéreznünk ezt a kérdéat. Hiszen ha — hitünk szerint — egyéni dolgainkért is felelősséggel tartozunk ax Urnák, mennyivel inkább viselnünk kell a felelősség súlyát abba* a hivatásban, a mely nekünk osztályrészül jutott * a mely állásban első sorban nsi vagyunk felelössek a gyülekezetnek, úgy erkölcsi mint anyagi elöhaladásáért. Hogy miként gazdálkodánk a reánk bizott tafentumokkal, azt a jó Isten fogja megítélni. Igyekeztünk, hogy mindenek ékesen ée szép renddel folyauak s ha minden tervünk ntm sikerült, anaak oka emberi gyarlóságunkban keresendő. A mit elértünk, a mit megvalósitottmak terveinkből: az is az Isten ssgedelas^ í-itr A monongflhela Tölgyének Iegrég|i>ó ^éftatovibbitó intezete, ptMiz&nldetaényeket gyormin áa poaaÉqa— a világ báraaly réatábe. F 1 ipníaildiilr liiiliiifilUliidliMiliiHimi—fiinnipli a cituMttmk
