Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-01 / 9. szám

PITTSBURGH, PA. 190«. MÁRCIUS 1 9. Szál tu YII. évfolyam. (HUÜGAEIAX-AllElílCiJi REFORMED SEXTi' ’ Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyházmégyéjénk hivatalos közlönye. Megjelen mindeD csütörtökön, Előfizetési ár egyfévre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REP. EGYESÜLET HIYATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Co., Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Glass Matter Seft 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa under thf Act of Congress of March 3, 1879 Pirii álmon a ml veoelqK ás iflaiqK és mit relédet nemzeiügK ? Dillonvale, O., febr. 25 Mindnyájan tudjuk a magyar nem zet történetéből, hogy még 1526-ban Mohács terein aláhanyatlott a nem zeti függetlenség zászlója, s azóta, mint a költő mondja : „Áll a tér s szivünk szorul, Egv könny beszél hazánk nagysági­[ról!“ Azóta, — tehát századok óta — álmodoznak a mi véneink a nemzet függetlenségéről: a haza, a vallás szabadságáról!----­Az 1848. ifjúsága látásokat látott.. A nemzeti függetlenséget, a szabad­ság, testvériség, egyenlőség eszméit Kossuth Lajos lángszava törvénybe iktatá, majd vérével megpecsételő. . ma már ez ifjak megöszültek, vé* nekké lettek, a legnagyobb rész el is költözött a földi létből atyáink után, — de a látások, a szép százados álmok nem valósultak meg ! Magyarország fiai, vénei két világ­részben még mindig csak álmodunk, mint a zsidók vénei a Babyloni vizek mellett — a szabad, a független ha zárói, s ifjainknak ma újra el kell telni látásokkal, szent lelkesedéssel, hogy mint a sasok vívni szálljanak a szabad, független hazáért! A magyar nemzet ezredéves léte veszélyben forog, szülőhazánk nagy válságba jutott! Es bár lelkesen pezseg a magyar vér, — vezéreink, véreink, a mi véneink és ifjaink nem álmodoznak a hősi korszak megújulásáról, mely ben Botond vezér Konstantinápoly •érckapuit diadalmasan döngető. Nem áhitozzák az elmúlt nemzeti nagyságot, a midőn a „Magyar ten­ger vizében hunyt el éjszak, kelet és dél hulló csillaga“. Csak azt a békés szabad fejlődést kívánják : hogy a magyar magyar lehessen Árpád honában, s ősi intéz menyeivel, munkás és szorgalmas népével, — a szabadság, testvériség és egyenlőség alapján virulhasson ! Hiszen a nagyvilágban nagyobb és kisebb nemzetek, mily szerencsések, a hol a fejedelem és nemzet szive együtt dobog, s a korona és nemzet nem tekinti egymást ellenségnek! De hát szép Magyarországon szá­zadok óta ellenkezően van. És noha a mi hazánkat, a magya­rok hazáját soha Bécs és az osztrák fegyverrel meg nem hódította, le nem győzte és ha bár a bécsi hata lom kis számmal mindig talált éhes Ezsa ukat, a kik egy tál lencséért eladták nemzeti örökségüket, — a nemzet egésze, éppen mint ma is, nindig hü volt a függetlenség, a szabadság eszméihez, — mégis, mint a költő mondja :___annyi szív hiába onta vért, s keservben annyi hü kebel, szakadt meg a honért! A szabadságért folytatott százados küzdelmek eredmény nélkül múltak el, ... álom volt minden, csak egy a rideg valóság: hogy évek óta jó hazafiakkal, — szorgalmas magyar munkásokkal telik Amerika! * így mutatnak eddig a tények, igy bizonyít a mult, a történelem. De hát felvetjük a kérdést: Ma mit remélhet nemzetünk ? Testvéreim ! Nemzeti függetlensé­günket csak a magyar vitézsége'sze­rezheti vissza, a mi álmainkat csak a magyar Összetartása valósíthatja meg, de csak ha a világesemények alakulása hazánk körül kedvező! De testvérek, honfitársak! Vala mint a hóboritott mezőkről a hideg kérget nem az az alatt levő füvecskék erőfeszítése távolítja el, hanem egy más nagy erő : a nap melege ; úgy Isten, a népek Istene az, a ki felet­tünk őrködik, a ki intézi és hozza el a világeseményeket! És nékem agy tetszik, hogy ma egy részét már elhozta, s a többieket bölcs kegyelmével elhozandja a min deneknek alkotója, igy álmaink, nemzeti vágyaink megvalósulnak! A mi Istenünk, az igazság, a ke gyelem, a szeretet Istene, ha benne bízunk, ha»erös hittel, buzgó érzel­mekkel hozzá folyamod mk, felderíts majd azt a boldog napot, mely el­oszlatja a hó- és jégkérget, az elnyo­mott füvecskék felemelik fejüket és fürdenek, virulnak azok az egyenlő­ség, szabadság, testvériség éltető sugaraiban, — a mi édes magyar hazánkba is végre! Legyen azért minden reménysé­günk a küzdelem, a vész napjaiban is a jó Isten, a mi mennyei édes Atyánk, a ki a keserűből is édeset hoz ki számunkra ! Kovácsi Miklós Isván. Mi a teendőnk? Lapunk múlt heti számában szá­mában röviden értesítettük olvasó inkát, hogy a magyar református egyház kiküldöttjének, Dr. Antal Géza urnák a felkérésére Rév. Es­bach a bel missiói bizottság elnöke az egyesült államokbeli református egyház belmissiói bizottságának tagjait február hó 20ára Philadel­phiába rendkívüli gyűlésre hívta össze, hogy meghallgassák a ma­gyar református egyház előterjesz­téseit az amerikai magyar ref. gyü­lekezetek jövő sorsát illetőleg. A bizottság, a mint azt másként várni nem is lehetett, igaz Krisztusi szeretettől áthatva s nem tekintve mást, mint a imgyar ref. egyhá zakban a Krisztus országának a terjedését, hoszas vita után kimon­dotta, hogy Dr. Antal Géza urnák megadja a jogot, hogy az illetékes superintendensek kíséretében fel­keresse azokat a magyar ref. egyhá­zakat, a melyek a Reformed Church in the U. S. kebelébe tartoznak. Pittsburgh és homesteadi refor­mátus egyházunk volt abban a szerencsés helyzetben, hogy az el múlt vasárnap, február hó 25én megjelentek közöttünk úgy Dr. Antal Géza, mint Supt. Soufters. Mindkét helyen Dr. Antal Géza prédikált, hatalmas beszédjei bizo­nyára állandó hatást fognak gya­korolni azokra, a kik szerencsések voltak öt meghallgatni. Az istenitisztelet végeztével mind ketten előadták azt az álláspontot, a melyet képviselnek. Süpt. Souders ismertette azokat az előnyöket, a melyek a csatla­kozásból származnak. Nevezetesen hogy a magyar ref. egyház köny- nyebben segélyezheti; a magyar gyülekezeteket, mint az itteni egy­ház, hol a magyarok közötti mun­kára is a hívek önkéntes adománya fordittatik; hogy a csatlakozás nagy mérvben ápolhatja a szülőhaza iránt való szeretet s talán alkalmas arra, hogy békét teremtsen a már lefolyt harcok helyén. Yiszoat kiemelte, hogy ez idő szerint a magyarországi pénz forrás nagyon bizonytalan, a politikai helyzet bizonytalansága miatt s épen azért a hazai egyház hoz való csatlakozás kérdése nem is i d ö s z e r ü, de meg a hívek egy része már amerikai állampolgár s az ifjabb nemzedék nevekedik s pár év alatt ezek lesznek többségben. Kifejti, hogy Amerikában az egy­ségesítés lehetetlenség — minden ilyen törekvés csak pártokat tá­maszt. A béke helyett, békétlenséget fa kaszt. Egy uj felekezetet, a mely e mel­lett még egy európai egyház fenn­hatósága alatt is áll, nem néznének jó szemmel sem az egyesült álla­mok polgárai, sem az egyes feleke­zetek, főként most, a mikor a kü­lönböző vallásfelekezetek tömörülni egyesülni óhajtanak. Habár a belmissiói bizottság ezeket a hátrányokat látja is, nem akar az erős kéz politikájához nyúlni, hanem szabad kezet ad a gyülekeze­teknek, Minden gyülekezet úgy szavaz, a hogy neki tetszik. Dr. Antal Géza fejtette ki ezután azokat az okokat, a melyek a ma- gyár református egyházat beavatko­zásra bírták. Előadta, hogy minő rossz hatással volt az a küzdelem és viaskodás, a mely a két felekezet hez tartozó lelkészek között folyt nemcsak a hívek lelkiéletére, hanem a hazai egyházra is s a hazai egy* házat épen ez a i gondolat bírta a közbelépésre, hogy egyesítse azokat a kik úgy is egyek a hitben. De nem úgy történt, a mint a hazai egyház várta. Az egyesülés helyett szakadás támadt újra, s miután a nem csatlakozott gyülekezetek azt kívánták, hogy ez a dolog a segé* lyezö egyházak meghallgatása után intéztessék el, ez megtörtént s az, hogy a superintendensel jelent meg, bizonyítja, hogy nehézségeket a segélyező egyház nem támaszt s a missziói munka sikerét tekintve ma is csak az a nézete, hogy az csak akkor fogja igazán Istennek orszá­gát munkálni, ha egység lesz. Az egység megteremtésére pedig a hazai egyházhoz való csatlakozás volna a legegyszerűbb mód. A hazai, egyház e célra adott államsegélyből látná el a csatlakozó s az ezutáni szervezendő gyülekezeteket s az egyházak kölcsöneit hosszabb lejá* ratu törlesztéses kölcsön által köny nyitené meg. De á közbejött nehéz politikai vi* szonyok nyomasztó hatását ő is érzi s kéri, hogy a gyülekezet 'a jövöt s egységet tartva szem előtt, határoz­zon ebben a fontos kérdésben. A két szép, tárgyilagos beszéd mindenkire látható befolyást gya* korolt s hogy mi lesz az eredmény, azt majd a gyülekezetek közgyűlései után fogjuk tudni. A monongahela völgyének legrégibb pénztovábbitó intezete, eszkőzgl- pénzküldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pénzkúl- ményeink^pgcséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbesítse HM HHi ■■i

Next

/
Thumbnails
Contents