Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-01 / 9. szám

Most az a nagy kérdés, hogy mi a teendőnk ? És én nekem, a ki ebben az ügy ben a legtöbb félreértésnek voltam kitéve. — ki e lapnak vezetője va gyök, most a tizenkettedik órában nyíltan, őszintén kell elmondanom a magam véleményét s hogy ezzel, ha csak egy porszemmel is hozzájárul jak az amerikai magyarság s a ma gyár reformátusság jövő sorsának a biztosításához. Tagadhatatlan tény, mindnyájunk­nak el kell ismernünk, hogy anya egyházunk, a magyar református egyház, I)r. Antal Géza urnák a ki­küldetésével helyre nozta azt a téve dést, a'mely a csatlakozási rno/gr- lom kezdetekor elkövettetett. Dr. Antal Géza munkája, hogy ina mind a presby tej ianus egyház, mind a mi felsőbb hatóságunk tisztán pírnak s a három nagy egyház, között az a szeretetteljes, viszony,a mely a múlt­ban meg volt, újra helyi^állíttatott. És an\aegy’mí/;.:-k legfelsőbb ha­tósága. ;» kon vei . meg leltet a n ól .győződve, hogy a hazai - egyházhoz való csatlaKozásuak olyan utéiv megvált sitast mii.őt egvltózu k e% gyes vrt/,.»r-ii ' ó.i'-.j 'inat min gyülekezelek, lelkészek ellenszenv* s nem a í-lm.bí egyházi hatóságok rnagaiai líisa teszi lehetetlenné, — hanem a külső politikai viszonyok Braun Márkus jelentése, a mely egész részletesen foglalkozik ézzel a kérdéssé*; fényes világot vei az nme- n’l-ai t" p didki'tvásítii'(1 já, I 8 van egy mozgalom, a mely ma már igen nagy hullámokat támaszt, a met\ nek a jidst.t V. ; í«.h!| a föld tsz hadi unt nem kiyánatos bevándorlón. iól. Mi régebben Amerikában működő lelkészek, nem akarhatjuk ezt, sőt népünk javáért, boldogságáért le kell mondanunk még azokról az előnyökről is, a melyeket nekünk a hazai egyházhoz való csatlakozásunk nyújtana. De még ha ez a mozgalom nem volna is, ott van a hazai állapotok teljes bizony tálán saga. Császári kormány ül az alkotmá nyos Magyarország felett s nem kell csak egy kicsiny szikra s. hazánk kénytelen lesz fegyvert fogni jzok ellen, a kik a legdrágábbtól, szabad­ságától akarják megfosztani. Ilyen viszonyok között, a mi gyü­lekezeteink nem tehetnek mást,mint hogy ebben a kérdésben a következő álláspontot foglalják el : 1. Mély liszteiettel és hálával — s gyermeki bizalommal fogadják a hazai anyaszeniegyházunknak azt a törekvését, hogy reánk, idegenbe szakadt gyermekeire szeretettel goir dől s védő szárnyai alatt, egyesíteni törekszik. Ha a politikai viszonyok megengednék, hogy a külföldön élő magyar reformátusoknak adandó segély, törvégyhutóságilag volna biztosítható, úgy elfogadná a segítő jobbot az egységes munkálkodás, a. békesség biztosítása celjábV, — de miután édes hazánkban á viszonyok teljesen bizonytalanok s a jövőre nézve semmiben se látunk biztosíté­kot; s miután az amerikai nép és egyes vallás felekezeiek nem szíve­sen látják egy európai egyház fenn­hat csága alatt álló egyháznak alakú Jását, s miután végűi pár év múlva egyházközségeink rendes tagjainak a többsége amerikai polgár leszen : egyházunk s a nép jövőjét tekintve gyermeki szivünk teljes bizalmával kérjük anyt egyházunk legfőbb ha­tóságát a konventet, hogy egy olyan módon oldja meg ezt á felette fontos nagy kérdést, a mely amerikai egy- házaink jövőjét illetőleg a legteije sebb biztosítékot volna képes nyuj- lani. 2 Ez a mód pedig az, hogy etry házaink maradjanak meg a Refor­med Church U. 8. kebelében -s a melyek kiváltak, jöjjenek vissza hozzánk,, a not ma mar saját egy ti az megyénk van s a hol ha hamm egyházmegyei szervezhetnénk, *gy •Ellj egyházkerületet alkothatnánk, a mikor a függésnek csak igen vékony fonala lenne meg a magyar egyház kerület és a segélyező egyház között. 3, Amennyiben pedig a magyar- bevándorlás mind eresebb mérveket ölt s mind több helyen kell szervez­nünk egyházakat : anyaegyházunk biztosítsa a maga számára azt a jogot, hogy ezekre a pontokra olyan kiválóan képzett lelkészeket állítson a kiknek egyénisége teljes biztosíték a mellett, hogy a magyar református egyház hitel veit, egyházi szertartá suits szokásait megtartják s a ina gyár faj szeretet nek hü apostolai lesznek és maradnak. 4. E jog biztosítása céljából na gyón helyes volna, ha,.amennyiben ez lehetséges, hazai egyházunk e munkát! anyagilag is segélyezné s viázont kikötné, hogy az egyházme gye vagy égyházkerület működésé röl évi öl-évi e a kon vent illetékes hatóságához innen hivatalos jelentés küldessék. Lehet, hogy most sem hallgatják rneg az atyák kérő szavunkat, de az bizonyos dolog, hogy a j e 1 e n k ö- r ü Imén ye k k ö z ö t't, a csatlako­zás olyan mérvben, hogy az itteni segélyező egyházzal véglegesen sza­kítsunk épen a magyar nép érdeké böl n e m kívánatos. S megvagyunk győződve arról, hogy Dr. Antal Géza ur meg fogja odahaza n.agyarázni, hogy a kik ezen az állás ponton vannak, nem hizaárnlók. ^' Kalassay Sándor. Nagy események. Ki tagadhatná el, hogy mindnyá jnnkat aggaszt a fenyegető bányász sztrájk? Ismertettük lapunk olvasói val, hogy az Indianapolisban'tartott konvenció nem eredményesen végző­dött. A bányatulajdonosok nem karták elfogadni a bányászok köve teleseit s ezért majdnem bizonyosra vették mindenfelé, hogy ki fog törni' a bérharc. Csak Patrick Dolan, a pittsbuighi kerület elnöke volt az,! a ki a bányászokat arra figyelme?, j tette, hogy a sztrájk nem járna eredménynyel. A múlt héten Mitchell itt időzött Pittsburghban, hogy Robinssal, a Pittsburgh Coal Co. elnökével ta­nácskozzék. Ez a tanácskozás nem vezetett eredményre, mert Robins semmiesetre se hajlandó abba bele menni, bogy a csaknem hat száza­léknyi béremelés megadassák. Ro­bins nnegett áll a Frick és Pennsyl­vania R. R. Co. Az acél trust tíz évi szerződésre lépett a Pittsburgh Coal Co.-val, hogy évenként nehány millió tonna szenet ettől szállitta,. Mit- c'iellnelp azonban sikerült az ohioi, illinoisi bánya tu lajdonpsokkal érint­kezésbe lépni, s a legutolsó, jelenté­sek szerint ezek hajlandók az o.cS- b remi-lést. n *gadr . Ez esetben a Pittsburgh Coal Co. is kénytelen lesz a közép-nyugat példáját követni, különben elvesei a rendeléseket, A keményszénlbá*yáknak a tulajdo­nosai most készítik a bányászoknak adandó feleletet. Érdekes, hogy a munkaadók a legfelsőbb bíróság vé­leményét kérik arra nézve, hogy vájjon alkotmányszerü e az a tör­vény, mely keményszénbányászoktól Idzonyitványt követel ? Ha a felsőbb ! íróság nekik adna igazat, úgy könnyű volna a sztrájkot megtörni a zöld emberekkel, kiknek mindegy, akármilyen munkát végezne* is. Konstantinápolyból jelentik, hogy az arabok egy 2000 főnyi török csa­patot csaknem teljesen megsemmisí­tettek. Maga Riza pasha, a török vezér is megsebesült. A szultán uj sereget küld Arábiába. — Ma Február 27-eu volt az es­küvője a német csásár második fiá­nak, kiről azt a hirt bocsátották szárnyra, hogy úgy van nevelve, hogy egykor a magyar korona birto­kosa Jehesern. Felesége Zsófia Sarol­ta Oídenburgi nagy hercíegnö lett. A házasság kötésre több mint ezer meghívót bocsátották kis a meghí­vottak között ott szerepeltek csak- nim az összes európai királyi csalá­dok. A herozeg. le tette mint a pol­gári, mind az egyházi eöküt. Ez mo­hit Dr. Dryander udvari pap után u ondotta el. Az esküvő után a szó­TÁRCA. Erdössy Andor. ELBESZÉLÉS A GÁLYABABSÁG IDEJÉBŐL, Irta : 2?. T © t Ja. T á aa © s. 3 (Folytatás.) II. EÉiZ. Tartalom ;,Szécsi Mária. Erdössy Andor ‘és Forstall Márk első találkozása. A pro­testánsok üldözése tovább foly. A Vesse- lényi szőve'kezés felfedezése. A jezsuiták a helyzet uraivá lesznek. Erdössy An­dor gyermek és ifjúkora. Vásárhelyi Matkó István. Wesselényi halála után a szövetségesek közt az összekötő kapcsot özvegye Szécsy Mária tartotta fenn. Az ö erős murányi várában őriztettek a szövetségesek összes iratai. És ö, a dúsgazdag özvegy, férfias kitartással csüngött a szövetség terveinek megvalósításán. Jött, ment, irt, buzdított," bátorított mindenfelé. Az 1668. év jnnius havában a szövet­ségeseknek egv előkelő társasága Nádasdy Ferenc országbíró pottendorfi kastélyában gyűlt össze a icvö feletti tanácskozásra. Részt vett a tanácskozásban .a két ud vari lelkész is. A tanácskozás, terveztetés igénybe vette az egész napot. Estebéd után’az egész társaság a kastély mellett elvonuló folyó! vizre ment csónakázni, mely a tele hold fényénél nagyon kelle­mes vala. A két udvari lelkész, az egyik katholi- kus, a másik protestáns, a part mellett egy lélekvesztöben élvezte, az est gyönyö­rét s a páter kezdeményezéséra vallásos vitatkozásba merültek. Amint ekkép vitat- kozának, egyszer csak egy örvény felfor- ditja csónakukat s ök mindketten a vizbe estek. Andor, a református pap, evezőjét^ el­dobva, egy ügyes lökéssel a vizszibére emelkedett, Forstall páter lemerült s jó perc telt el, mig a habok felemelték. Kétségbeesetten kiáltott Andorra, hogy mentse meg öt. Andor jó úszó volt, sok vizbenfuldoklót mentek már meg ; de jól tudta, hogy ha most a baráthoz úszik, öt megmentendő : az annyira beleragad, hogy mindketten" mindhetetlenül elvesznek: Várt tehát, mig Forstall még egyszer lemerül s ua tvizj még egyszer felemeli, hogy kísérletét kevesebb veszélylyel s a siker biztosabb reményével tehesse. A válságos perc elérkezett. Andor nyíl- sebességgel rohant a baráthoz, haját bal­jával megragadta, jobbjával pedig szelte á babokat s nem sokára partot érve, ki­húzta a már áléit szerencsétlen felebarát­ját, a vizet belőle kiöntötte, aztán dörzsö­léssel életre hozta. Fél óra telt még el, mig elindulhattak a kastély felé, a hová a vendégek már mind felmentek. Forstallt Andor karján vezeté, mert •annyira gyenge volt, hogy maga, erejétől nem bírt volna menni. Midőn egy kerti pádhoz értek, leültek pihenni, mert For­stall fáradtságról panaszkodott. Itt Forstal megszólitá Andort, hogy figyeljen, mert igen fontos mondani valót, melyet egy hatholikus papnak, teljes idegennek, mondani akar. Figyelt tehát és várakozott. A barát kezdé. — Kegyelmed, tiszteletes kollegám, úgy látszik, jóra való fiatal ember, 'szive, lelke helyén van s engemet életem meg mentése által hálára kötelezett. Én egy élettel tartozom kegyelmednek s azt meg is akarom adni.'Erre nézve ki kell mon­danom, hogy ön tátongó örvény szélén áll s élete percig sincs biztonságban. Fi­gyelmeztetem és kérem, hogy ez urak vállalatától vonuljon vissza, mert ‘csak igy tarthatom meg életét 1 *■. Andort rendkívül meglepte a babát ki­jelentése. Hát kegyelmed úgymond — engem olyasmitől óv, melyben maga is együtt úszik a szövetségesekkel? Hiszen kegyelmed is részes mindazokban, a melyek e - vállalatot létrehozták^- És ha tudja, hogy veszélyes: miért ment bele,, miért nem figyelmeztette ma az illetőket és miért nem figyelmezteti urát a bánt, hiszen neki tartoznék legtöbb hálával ? — Ifjú ember hallgasson ide. Ezek között az emberek között egy sincs, aki: igaz n hevüljön azon eszmékért, melyek­ért szövetségre készülnek. Én ismerem őket és jó tudom, hogy az eladósodott bán nem akar kevesebbet, mint gazdag vejét Erdély trónjára s magát Horvátor­szág élére juttatni. Nádasdynak minden gondolata a nádorság, melyhez roppant vagyona könnyen felsegíti. Es azt is ludom, hogy egymást elárulni készek, csak Önző céljukat elérhessék. Úrnődről,, Széesi Máriáról pedig felteszem, hogy ma ás szívesen fogadná egy második Wesse­lényi udvarlását. Oh, az asszonyok az ily vállalatnál a legveszélyesebb szerepet játszik. Kérlek tehát még egyszer, lépj vissza, mig nem késő. En tartozásomat ezzel akarom leróni. Tudd meg, hogy ez összeesküvés szálait Bécsben már tudják s csak idő kérdése : mikor kezdjék meg

Next

/
Thumbnails
Contents