Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-27 / 52. szám (51. szám)
í .-I s * Emelkedjék ki ki s ha érzi, ogy a kevesen hiv volt, ne feledje, ogy az a boldog szolga, a ki többre izatik. Nagy céljaink vannak és ebben tt az ideje, hogy még nagyobb erö- rel vegyen részt ez a mi egyletünk is. Jövel, jövel szent lélek Isten világosítsad elménket.! Biztasd köztünk a félénket!___ Jövel oh áldott Jézus szállj szivünkbe, hogy a jót ne csak akarják, hanem meg is cselekedjük. Jövel oh irgalmas Isten, tölsd ki reánk áldásodat jövőben is. A mi az egyletnek a külső tör' ténetét illeti, azt a következőkben ■összegezem. Elnökök voltak , a következő elnökök : Szajbei t János, a kit azon* bau hivatalától megfosztottak : Hu- nyady László, Pák József, ki szintén megt'o3ztatott hivatalától Után- na Stuncz György választatott. Danyi István ki eleinte tevékeny tag volt, de később az egylettel még pesbe is szállt. Ezért később fel se vétetett az egylet kebelébe. Utánna Molnár János választatott meg. Cs. Farkas Károly, Csaji András, Jur* dik István. Természetesen az elnökök mellett nagy befolyása volt az egylet fejlődésére a többi tisztviselőknek is, kik hűségesen és buzgón szolgáltuk. Találják ipeg elismerésüket' & jól végzett munka sikerében. Az egylet 10 év alatti pénzforgalmát a jegyzőkönyv alapján : a következőképen állítottam egybe. NEW YOKE, HAZLETON. WILKES-BARBE. Az adatokért természetesen csak agy állok jót, ha a jegyzőkönyv adatai pontosak. Én igyekeztem a legjobbat adni. Nagy baj, Jhogy évi számadás csak egy helyen van feltüntetve az egész jegyzőkönyvbe s negyedévi számadások is csak ritkán találhatók. A báli számadások is sokszor zavarosak még az njabb idol e i is A pénztári kezelésnek telje sen nyilvánosnak kell lennie s főleg az évi számadást mindig be kell venni a jegyzőkönyvbe az uj észtén • dö első, vagy második gyűlésen. Egyletünknek tehát szép vagyona van. Ennek értéket növeli a tárgyban fekvő összeg, a mi ’szintén érhet 400 500 dollárt, a mennyiben pár évvel ezelőtt nem sokkaBkeve- sebbre volt becsülve. íme testvérek, honfitársak ! így termé meg gyümölcsét a szorgalom, a kitartás ! A munkásokat áldja meg továbbra is a minden áldások Istene^!. A kik pedig még nem jöttek zászlónk alá, hallják meg a hivó szót, mert az amerikai magyarságnak jelenét és jövőjét csak az egyleti élet erősítheti meg. Kalassay Sándor. Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfin, a ki egy császári ég királyi konzulátusi flgv^ivőség vezetésével bízatott meg Amerkáhan, és sok évea át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy rninisa- terium köszönetét kapta. Teliét kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. 3?én.zeiget küld a világ bármely részébe, gyorsan ős pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. Hfaöéjeg-yelset elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon kereszt® utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó- társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, írjon hozzá árért. HSfiállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket a bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. Aki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen, Keressétek fed bizalommal és írjatok hozzá árakért és levélboritékokérí. Levél cina : John Németh. 457 Washington St., New York. Utazás nájiiilülápzeq ál. — Nánássy Lajos. GALILEÁN ÁT. fkm Bevételek: Kiad. Maradv. 1847. 364.80 222.04 142.76 1898. 178.13 144.50 33.63 L8Ü9. 414.60 282.94 131.66 1900. 504.18 371.69 132.49 1901. 548.40 487.30 61.10 1902. 909.90 649.12 260.78 1903. 960,86 903.26 57.60 1904. 986.42 507,18 479.24 1905. 1278.53 696 70 681.83 1906. 2653.55 2503.85 149.70 8799.37 6768.68 2030.79 Julius 22én még napfelkelte előtt ébresztett bennünket ‘vezetőnk s a mint kitekintettünk, a kényelmesen berendezett, erősszerkezetü s arab lovaktól vont kocsik már vártak reánk. Kocsisaink würtembergi ere* detü svábok voltak s Haifában lak. tak. A csillagoktól bevilágított or* száguton kidőczögtek szekereink Tiberiásból s a hegyi országúton felfele törve, nyugati irányban kezdtek haladui. Másfélóra múlva feltűnt a nap is a szikláshegyek közül. E fenséges látvány olyan valag amint a koronás költő zengette: ,, Kijön sátoréból, miként a vőlegény ágyas házából; siet, mintegy erős futó férfiú az ö utjának elvégzésére.“ (19. as. 6 v.) Sugarai ragyogóvá tették a Genezáret-tó sima tükrét, bearanyoz ták Kapernaum, Bethsaida és Kora- zin romjait s derülté tették Tibériás városát, mely tegnap még tikkasztó hősége miatt nem volt rokonszenves előttünk. El Lnbijeh romjai mellett elhaladva, belfelöl feltűnik a Táborhegy kupalaku magas csúcsával, a meg- diczöülési jelenetnek ezen ünnepi színhelye. Hét óra után Kafr Kenná- ba (a bibliai Kánába) jutottunk, hol ama bibliai esemény játszódott le : „harmadnapon menyegző lön Káná- ban, Galileának városában ; és ott vala Jézusnak anyja, elhivattaték pedig jjJézus is az ö tanítványaival abba a menyegzőbe. “ (Ján. 2:1—2. v.) Az alig 600 lakossal bíró faluban a római katholikusoknak s a görög- keletieknek is meg van a maguk templomuk s mindegyik magának igényli a történelmi jogot. A görögök annyira mennek, hogy a korsókat is mutogatják, miket a lakodalomban használtak, Mi e helyen a római egyház templomát tekintettük meg, melynek renoválását az osztrák magyar uralkodó eszközöltette és költségeit fedezte. Egyszerű, hís templom ez, állítólag azon a helyen építve, hol a lakodalom volt. Mellette íranciskánus kolostor áll, melynek tagjai közül egy — ki épen tiroli osztrák volt, borral kínált meg bennünket. Azonban ez alkalommal csaknem az ellenkezője történt az egykori lakodalmi jelenetnek : úgy tetszett nekünk, mintha a kezünkbe nyújtott bor vízzé változott volna; fanyar, izetlen és kellemetlen volt. A Náthánael házának (Ján. 1:46.) megnézése után, egy magánlakásba tértünk be akként, hogy az alacsony ajtótól az oda erősített három lépcsőn belépve, haladtunk legörnyedve s itt előttünk állott a szegényes berendezésű ház a földre helyezett dunyhákkal, párnákkal s nehány konyhai felszereléssel ellátva. Galilea sziklás hegyei között előre törve, a Dzsebel el Tór (Táborhegy) 562 méter magas kúpját még mindig látva, Karn Hattinba érkeztünk, melynek dombos lejtője volt színhelye a boldogságról tartott hegyi prédikációnak s ugyanitt a zsidók a Jetrosz sírját (2. Mózes 3:1) muto-j gatják. Ezután széles völgybe! ereszkedtünk alá, melynek tekergős utjain gyalog kellett haladnunk, hogy a kocsi rázását kikerüljük. Majd ismét emelkedni kezdtünk,) s mikor már jól magasan C400 méter) lehettünk, olaj , füge- ős kókusz- erdők árnyában el Bünk állott Názáret városa. Názáretnél szebb fekvésű helyet egész utunk folyama sem láttunk. ’Három oldalról környezik hegyek, a Dzsebel esz Sziknek elágazásai s a város lejtős fen- síkon fekszik. Hát tavaszszal milyen gyönyörű lehet, amikor mezőit liliomok tarka serege fedi, amiket gyér mekkorában gyakran látva, későbben sem felejtette el a Mester, hiszen tanította: „Tekintsétek a mezei liliomokat.“ Názáret (mai néven El-Naszira) az ó-testamentumban sehol sincsen említve. A Jézus korában kicsi, hir- nélküli város volt s igy ellenségei nem minden gúny nélkül mondot ták : „Názáretböl származhat e jó?“ Itt is két olyan templom van (egy latin s egy görög), mely igényt tart a Máriának tett kijelentés jogosultságához. Az első a Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma a jerence- sek birtokában s a másik a Gábriel templom. Ha Názáretben vagyunk, hol az Idvezitö gyermek- és ifjú éveit töltötte, hagyjuk el az egymással versenyző felekezetek hajlékait s menjünk ki a hegyoldalra, a szabad természet ölébe. A déli nap sugarai égesik a talajt, de egy terebélyes olajfa árnyéka jó menedéket nyújt. Előttünk vannak az egyformára sza bott lapostetejü háiak s közben- közben elütő alakú és nagyságú épületek válnak ki. Ezek az idegen nemzetiségek iskolái, korházai és árvaházai. Előttünk vau a Letaszítás hegye, hol a názáretiek merényletet intéztek az Ur élete ellen s ettől északra a Rémület hegye, honnan a költöies nép hagyomány szerint a Szűz veszélyben forgó fiának segit* ségére sietett. E vidéken töltött az Idvezitö nehány esztendőt, tnda* kozva az írásokat, szemlélve a tér1 méezetet és atyjának segítve az ács* mesterségben. Lent a völgyben csőr* gedezik a Mária forrás (Ain Miijara) mely egye lül látja el a várost ivó* vízzel, E forrást Neki gyakran fel kellett keresni anyja és játszópaj* tásai társaságában, mig végre Ö látta el életnek vizével a szomjuhozó világot. Názáretből alátekintve, nyu* gatra a Karmel hegyének zöldelő bércei, északra Hermonnak hóval fedett koronája, keleten a Genezareti tó tükre s délre Esdráleon völgyének kalászai láthatók. Szemei gyakran felkeresték e helyeket; s amint látta az északnyugatra eső véres csatahelyeket, melyek oly sok élet kiontását újítják fel szomorú emlék gyanánt, ö a béke fejedelmévé lett, megalkotva azon országot, mely nem e világból való. A Karmelon át, a Földközi tengerre letekinve, lelki szemeivel látnia kellett a hajókat, melyek az Ö evangyeliumának bir* nőkéit szétviszik a nagy világba, prédikálván az embereknek Istennek gazdag esztendejét. Názáret- nek természeti szépségekben bővelkedő s nyílt kilátása vidéke nélkül bajos volna megérteni a Jézus vallásának nyíltságát és szépségét. E vá" íos és Környéke tanuló iskolája volt a nagy Tanítónak. A Hotel Germáaiában elköltött ebéd után három óra felé ismét kocsira ültünk. Alászállottunk a hegyoldalon s a sikságra érve Jafa (a régiek Jafiája J#s. 19:12) volt az első város, mit találtunk, mely a ha‘ gyomány szerint Zebedeusnak és fiainak szülőfaluja, iá ettől kezdve a tér* mékeny esdraleoni síkságon síkságon át haladtunk, mely Izrael népének harctere volt századokon keresztül. A Bárák, Gedeon, Saul, Nabutadnezár és Jónás történetében említett harcok e rónaságon folytak le b a II. Endre magyar király kereszt eshadai is itt ütöttek tábort. A nevezetesebb városok közül Nain, Sunem, Endor feküdtek a közelben, a távolban pedig a Kármel és Gilboa hegyek zárták el a messze kiterjedő határt. A nap mát leáldozófélben volt, midőn a Kison patak medréhez ju- tottank, melyből nyáron át kiapad a viz. Mai neve nahr el mukatta (öldöklés folyója) a Bál papjainak leölése után, kiket elpusztított ar Illés lángldlke. Pár percnyi kocsizás után az örükzöld Karmel tölgyeseihez értünk, mely szépségére nézve Palesztinának egyik legkiválóbb hegylánca. Nyáron át is megtartván üde, zöld színét, szemeink nem győztek eleget gyönyörködni benne az addig látott kopár galileai csúcsok után. Illésnek lakóhelye lévén, mint „Istennek hegye“ szerepelt s énekek éneke szépségét és hírességét magasztalja. Egyik mészhegy üregét ma is úgy mutatják, miut az Illés próféta barlangját. A cpillagok fénye már feltetszett, midőn az napi utunk célját elértük » felgyulladtak a völgyben Haifa kikötő varos mécsei. E helyiség nincsen említve a bibliában ; zsidó és német telepje igen rendezett s mint kikötőhely nagyforgalmu központ keleti fogalmak szeriut. Hajónk már a tengeren várt, hogy vigyen tovább Jeruzsálem felé. (Folytatása következik.) . ll| tel és Fia 41 MSI. Midii Ha Alapittatottl885. Közjegyzőijroda. Meghatalmazások és mindennemű közjegyzői okiratokat szakértelemmel kiállítunk. G’onsulátusi hitelt * a^ésekei^beszerzTÖLnk^Tanácsc^Mngy^en^izolgáluLn^ Biztos^— Hűl
