Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-27 / 52. szám (51. szám)
VII./ évfolyam. PITTSBURGH, PA- 1966 DECEMBER 27. 02. (HÜNüARIiuUik.Kií 1 A}í líEFÖRjiiii1 oia.t*U3iLL.'i Az Egyesül- A Jamokbeli Kef. Egyház Magyar Egyházmegyéje uk hivatalos közlönye. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIYATAL0S LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAO VAR REFORMÁTUS Mevrjeien minden csütörtökön, előfizetési ár egy évre Amerikába : 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. ' _ ' via cuing, net. Uhurch Entered as Skoond Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879 isszapillaatás az elmúló tszm. Még nehány nap és az 1906ik sztendö is letűnik a semmiség orvé* ivébe. Elmúlik ez is és számunkra tein marad más, csak az emlékezet. Az amerikai magyarság emlékezetében nevezetes lesz, mondhat’ iám örökélet ü a tűnő esztendő, mert iagy eszméket hordott mélyében, a melyekből, ha kevé3 valósult is alósult is meg, de egy sem veszett 1, csak várja az idők teljességét, a aikor az amerikai magyarság elő- yére megvalósulhat. Most esztendeje ilyenkor nehéz elhök bontották be az amerikai ragyarság gondolkozás módját. A zülöhaza szomorú sorsa feleit, min- en szív aggódott, mert akármit eszéljenek is egyesek: a mi szi- ünk még együtt dobog azokéval, a ,ik igazán óhajtják a szülőhaza oldogulását. Nagy térbeli távolság van kő* öttünk, de érzelmeinken ez mit se áltoztat. Sőt az itt megismert felsé’ es eszmények, a melyek e nagy atalmas állam boldogulását meg sremtették: bevésődvén sziveinkbe, nnál inkább vagyunk arra, hogy zeket megvalósulva lássak a ma’ yar közéletben is. Ez az oka annak, hogy azokban nehéz napokban, mikor próbára ítte az ur a mi szülőhazánkat: az raerikai magyarság szive együtt obogott s a közös veszély érzete jtre hivta ,,az amerikai magyar zö vétségét. “ Lehet kifogásokat támasztani most mikor a veszély elmúlt hig- adtabban tárgyalni, sőt megbírálni j ezt felséges célú szövetséget: de zt el kell ismernünk, hogy a meg- lakulás idején nem volt idő a irálkodásra. Lelkesedés szülte ezt szövetséget s kicsinyes, mondjuk zépség hibák miatt, nem volna ész- zerü, a gyermeket a fürdővízzel gyütt kicuteni. A közvélemény megnyilatkozása zeriut egy ilyen szövetségre szűk- égünk van. Száz ok teszi szüksé’ essé- Az összetartás érzete mellett tt vannak a célszerűségi okok, a relyek sürgősen követelik, hogy épünknek eernyi bajai között jog- édelmet, erkölcsi támogatást, sok- aor anyagi segítséget nyújtsunk. Am úgy, a mint van: a a szövet ég nagy hivatását nem teljesítheti. )e azokon az alapokon, a melyek a úttsburgi gyűlésen meglettek be' zélve: hatalmas és szép munkát shet végezni s hisszük is, hogy az merikai magyarság életében ai 1907ik esztendő az idők teljesség- leszen, legalább ebben a tekintetben. Most esztendőre legalább ötvenezer magyar lesz együtt a nagy eszmének a szolgálatában. Egyházi életünkben a múlthoz képest haladás tapasztalható. A harcok elülése után az egyes denomina- tiohoz tartozó magyar egyházak a belső fejlődésre fektették a fösulyt. A hozzánk legközelebbi egyhá’ zak mindent elkövettek, hogy elő haladjanak. Egyházaink megalkot- ják a magyar egyházmegyét, a mely teljes egyenjogú más egyházmegyékkel s csak sajnálni lehet, hogy még pár egyházunk nem lépett be annak kebelébe. Ebben az évben szerveztetek a daytoni gyülekezet, a mely a jövö hó közepén már uj templomát avatja fel. Southbendi gyülekezetünk pe dig már októberben, alig egy évi működés után templomot és lelkész lakot épített. Clevelandban második gyülekezet szerveztetett, a melynek lelkészi állására most van pályázat hirdetve. Bridgeport most építi a legnagyobb magyar református templomot : bizonyságául annak, hogy az amerikai református magyarság áldozat készsége s buzgó- sága nem ideig óráig tartó, hanem képes maradandó dolgok alkotására is. A presbyterianus egyháznál működő magyar gyülekezetek életében is hasonló tevékenységet tapasztalunk. Ez az egyház most fögondját az amerikai magyar lelkészkópzésre fordít, belátja azt, hogy haladni csak úgy lehet, ha vannak képzett erők, kik egykor a gyülekezet ,,angyalai“ lehessenek. Ez ezek a lelkész növendékek.már mint ilyenek is szép munkát végeznek s temp lomokat építenek s egyes helyeKen gyülekezeteket szerveznek. Lehetnek kifogásaink, de azt el kell ismernünk, hogy a jelen viszonyok közö t ez is jobb, mintha össze tett kézzel néznénk népünk erkölcsi pusztulást s a vallásos bűz génig hanyatlását A magyarországi egyház fennhatósága alatt álló egyházmegyében is élénk tevékenység látható. A kellő anyagi és erkölcsi támogatás mellett uj gyülekezetek keletkeznek templomok ép ülnek s az egyes gyülekezetek előbb haladnak a lelkiekben. Kétségtelen dolog, hogy nem jól van igy, a mint van. Az amerikai református magyarság egy táborban nagy erőt képviselue. Érzi- ezt hazai egyházunk is; érezzük mindnyájan de még eddig elé nem sikerült olyan megoldási módot találni; a mely az 1 összes érdekelt feleket kielégíthetné. Lesz egy javaslatunk erre nézve lapunk következő első számában. Nem mondjuk, hogy a legjobb, hiszen kimondhatná gondolatát jónak: de valamelyest talán hozzá járul ennek a gordínsi csomónak a megoldásához. Csak arra kérjük az érdeklődőket, hogy személyi motívumokat ne vegyítsenek ebbe a a végtelenül fontos ügyből amelytől függ a« amerikai magyar reformál usság fejlődése, Nem máról holnapra kell néznünk; hanem a messze jövendőbe, mert tulajdon képen nem mi rólunk vau szó* la*im a mi gyermekeinkről s azok jövendő boldogulásáról. Ez az esztendő volt a Washing- ton szobor leleplezésének esztendeje is. Sokan kérdették már mi szükség volt erre a szoborra ? Hát értsék meg mindenek : hogy nem kicsinylendö dolog az. hogy Budapesten ott áll a polgári és hazafiui erények megtestesülésének : Was hington Györgynek a szobra. Magyarországon nem arra van szükség, hogy egy ilyen férfiútól tanuljanak polgári erényeket s az a pénz, á melyet e szoborra áldozott az amerikai magyarság jól elhelyezett töke, a mely kamatait a szülőhaza javára fogja meghozni. A Washington szobor leleplezési ünnepélyei e mellett helyes világításba állította népünket úgy a hazai, mint az ame rikai kö/vélzmény előtt. A közművelődés térén is halad tunk, A közmülödést e célra alakult egyleteink mellett a sajtó munkálja. A sajtónk pedig erősödött. Több la punk van, mint bármikor s a három napi lap mellett vallási, közművelő dési heti lapok szolgálják az amerikai magyarságot. Az egyletek leginkább műkedvelői előadások tartása által szolgálják a célt. Nagy elismerésre méltó az a munka, a melyet ezen a téren egyes ügybuzgó egyének végeznek. A műkedvelők mellett fel kell említenünk hivatásos színészein két is, a kik szintén szép és elisme résre méltó munkát végeznek s né mileg hasonlíthatók ama nagy ala kokhoz, kik nehéz időkben épen •zzel az eszközzel ápolták és tartották fen a magyar nyelvet. Ha mindezekhez hozzá vesszük azt a sok, ki nem is mutatható jótékonyságot, a melyet a mi népünk gyakorolt a tűnő esztendőben,bizony elmondhatjuk, hogy az 1906 ik esztendő nem maradt nyom nélkül életünkben. Egyletei ük, szövetségeink olyan munkát végeznek, a mely méltó min dea igaznak az rlismerésére. Itt még pár szót kell szólanom Református Egyesületünkről. Msg. érdemli, mert 10 éves évfordulója al kalmából olyan újításokat hozott létre, a melyek a legszebb remények re jogosítanak s e mellett 1000 dolláros alapítványával megveté alapját a magyar református árvaháznak is. Bizony nem volna szabad innen h:ányoziii efj tleu református magyarnak sem. Az 1906ik esztendő méltán mond. ható eszméket termő esatendőnek. Bárcsak az 1907ik esztendő valóra váltaná ezeket az eszméket, hogy az amerikai magyarság igy el foglalhatná már egyszer azt a helyet, a mely őt számbeli súlyánál fogva is méltán megilleti. —y-r. jl mcKeesporii l. magjai rel. egylet líz éves teriégeie. Austria - Magyarországnak Washingtonban székelő nagykövete — a mint az amerikai magyar napi lapokból olvassuk, a napokban azt a kijelentést tette, hogy az „amerikai magyarságról azt lehet hiod- dam, a mit Könyves Kálmán mon dott a boszorkányokról: hogy nincsenek. Nagyon jól tadjuk, hogy hová céloz ezzel a nagy követ, hiszen éppen előttünk nyilatkozott ilyen értelemben a budapesti Egyesült államokbeli fökonzul is: de mégis kétségbe vonjuk ennek az állításnak a jogosságát. Amerikai magyarság igenis van. Ha a nagy kpvet igazán ismerné annak a tizenkét évnek a történetét, amelyet közöttünk eltöltött, nem állítaná azt, a mit senki sem fog elhinni azok közül, a kik itt a néppel együtt élnek, együtt éreznek és együtt munkálkodnak. Ha a nagy kávét igazán ismerné a mi gyárakban bányákban dolgozó népünket, akkor tudhatná, hogy a mi honfitársainkjj nagy százaléka nem polgárosal : de az amerikai szellem előtt a lelke megnyílik, szereti és megbecsüli & szabadságot, az egyenlőség elve gondolko* dás módját egészen megváltoztatja, s igyekszik agy a családi, mint a ■■■■■ A monongahela völgyének legrégibb pánztovábbító integet«, eaakönől péuzkűldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely réaaéb«. PéaafajÜb je^frryeink peonéth»! állást hajtókbaa kannak a oimnattaak jjéfÉgdfiL..
