Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-27 / 52. szám (51. szám)

■

2

. . '..'i ' . .........."—

közéletben megvalósítani azokat a nagy eszméket, a melyek ennek a hatalmas országnak a boldogulását mozdítják elő.

Nem mondjuk, hogy nincsenek szomorú kivételek, a mikor még az ősi virtus diadalmaskodik az itt dolgozó magyarban: de állítjuk, hogy annak, a ki itt van már hosszabb idő óta egész lényén, vr selkedésén meglátszik az amerikai szellem hatása még akkor is, ha ö egy vagy más ok miatt nem pol. gárosul.

Amerikai magyarságunknak ezeknek képezik a magvát. Ezek a kérges kezű de tiszta szivü munkások, a kik megcsinálták az amerikai magyarságnak történetét.

Ha a nagy követ velünk élne, agy tudhatná, hogy az a 12 év, a melyet ö itt eddig eltöltött, az amerikai magyarság szervezkedésé nek a korszaka.

Láthatná, hogy az a nép, a mely odahaza jóformán semmit se tudott az életbiztositás, betegsegélyezés s mis e féle dolgok társadalmi megvalósításáról: itt egyleteket, szövetségeket alkot, a melyek évente sok ezer dollárral segélyezik a be teg, a szerencsétlen nyomorúságba került tagokat. Letörlik az özvegyek és árvák könnyeit.

Az után a bukás után, a mely a magyar nemzeti szövetséget megsemmisülésbe kergette, nagyon ne hezen melegedett fel a magyarság szive az, egyleti szervezkedés iránt.

Nem bízott az önmaga erejében • vak vezérek után pedig nem óhaj tott menni, mert ezek® ír egyszer jégre vitték.

Az 1896ik esztendő azonban valami csodás hatással volt az ame rikai magyarságra.

Tudjuk, hogy ez az esztendő amerikai szempontból nem mond ható jónak. Az uralmon levő demokrata párt ekkor vivta élet halál harcát, az uralomra vágyó republi- kánoe párttal. Bryan és McKinley állottak szemben. A munka esak nem teljesen szünetelt s sok munkás családnál alig volt meg a minden napi betevő falat kenyér.

És még is ez az időszak volt az, a mikor a legtöbb amerikai magyar egylet alakul.

Bizonyára része volt ebben a közös nyomorúság érzetének is, de én azt mondom, hogy a legtöbbet tett e szervezkedésre az, hogy a szülőhaza ekkor ünnepelte fennállá sának 1000 éves évfordulóját.

Volt valami nagyszerű, léleke ne elő ai idegenben bujdosó magyarok ünneplésében s ez ünnepek mara dandó hatását bizonyítják azok az egyletek, a melyek ebben az észtén döben alakultak. Nem tudom kima tatni számszerint, hány egylet ala kuli ebben az esztendőben, de azt bátran állíthatom, hogy ez az év a magyar egyletek alakulásának az esztendeje volt.

A Monongahela völgyén és az Allegheny hegység völgyeiben lakozó magyarok között ebben az időben még alig volt valami szervez- kedés.

Igaz, hogy Pittsburgban állott állott már az első magyar templom Amerika földjén s a gyülekezett kebelében már működött a mostan hatalmas, szép múltú egyházi egylet s a római ka tholikus és görög katholikus atyafiak számára is menedékhely a szűz Mária egyletben : de még is látták és érezték azt sokan, hogy a szervezkedésben előbb ke* feuUdui.

Lehet, hogy nem ez a szükség érzet volt az indító ok, de tény az, hogy McKeesportban, hol már akkor is nagy számban éltek honfitár saink, 1896. december 20án egy magyar egylet alakult, a mely IVik Béla önálló magyar betegsegélyzö egyletnek neveztetett.

Kár, hogy a megalakulás alkalmából nem vétetett fel teljesen kimerítő jegyzőkönyv, mert igy nem tudjuk, hogy kik voltak az aíapitö tagok s mi volt a cél, amely az alapítókat egyletbe sorakoztatá. Csak azt tudjuk meg, hogy az'uj egylet elnöke Szajbert János lett e mellette egy tisztikar intézte az egylet ügyeit, a melynek tagjai voltak:

Danyi István, alelnök.

Hunyadi László, jegyző.

Kostyanszky András titkár.

Fedor András pénztárnok.

Szajbert Mihály, ellenőr.

Csesznik György, Pelyhes Mi hály beteglátogatók.

Kapula József, Kacsur János ajtóörök.

Az alapszabályok kidolgozására is ekkor küldetik egy bizottság, a melynek tagjai Pák oózsef, Szanyi János és Hunyadi László.

Az egyletnek eleintén sok bajjal kellett megküzdenie. A bevételekből látszik, hogy kevesen voltak s e mellett a vezetőség sem valami buzgó volt. Előbb a jegyzőt 1897. május 9én, majd 1897. nov. 21ikén az elnököt fosztják meg a tagok hivatalától.

az első évben a legtöbb gondot adja a charter megszerzése, de úgy látszik, hogy nem volt senki, a ki a rendes eljárást ismerte volna s az ügyvédek is sokat kértek, igy az ügy gyűlésről gyűlésre maradt.

Úgy látszik, bár világosan nincs feljegyezve, hogy az egylet nem valami nagyon haladt lőre, a haza második megalapítójának a neve alatt, mert 1808. Junius 19őn ..a mekeesporti első magyar ref. egy let“ nevet vette fel.

Ebből az időtől kezdve nagy léptekkel haladt előre, bár még ekkor is vannak hűtlen vezetők, kik az egyletnek nem elöhaladásán; de kárán munkálkodnak. 1899. junius 4én Piriczky István pénztárnokot, Julius 18án -pedig Pák József elnököt fosztják meg hivatalától. Természetes, hogy* ilyen körülmények között, az egylet nem nyerhette meg a közvélemény pártfogását, bár protestáns szelleménél fogva, ha bar református nevet viselt is, fel vett kebelébe minden más vallása honfi társat.

Tulajdonképeni felvirágzása akkor kezdődik egyletünknek, a mikor azok az eleinek, a melyek csak élöskődtek az egyletből s annak nemes céljait saját hiúságok kielégítésére használták fel: kipusztultok az egylet kebeléből.

Szerencse volt, hogy az egyletben volt erő megbüntetni a hűtleneket, mert egy ilyen szellemű egyletre McKeespörton szükség van. Most, mikor a szinjava magyarság vándorol ki, McKeesport egyike lett a legszebb fejlődésnek induló magyar telepeknek s bátran mondhatjuk, hogy ebben a kerületben itt él a reformátusság a legnagyobb számban s ha a [római katholikus testvéreknek ott van ,,fejedelmi“ temploma, a mely mellett az egész vidék katholikussága sorakozik : úgy a nagyobb számú református- ságnak is nemcsak joga, hanem kötelessége as, kogy egyletbe sora- kente « igy késxitgeeee elé azt.az

időt, a mikor majd itt is megépül a protestántismus számára Istennek háza s egy erős gyülekezet tesz tanabizonyságot arról, hogy itt is hü marad ahhoz a valláshoz, a melyért az ősök vérüket hullatták.

Ezt látják be azok, a kik most ez egylet zászlója alá sorakoznak. Ez az oka annak, hogy a lefolyt három év alatt a tagok száma csak nem meg háromszorosodon, ameny- nyiben a tagok száma 248.

Természetes, hogy az aj nevet viselő egylet megtette a lépéseket a szabadalom levél kiváltása s azt minél előbb megszerezte, ügy hogy 1898. okt. 12ikén már a törvényszék előtt volt a kérvény és az alapszabály angol fordítása, mire a charter kiadatott.

Az alapszabályok javítása és az orvos ügy rendezése által is igyekezett az egylet a tagok szerzésére, majd, hogy különös alkalmakkor az itteni szokásnak megfelelően zászló alatt jelenhessenek meg megteszik a lépést a zászlók beszerzésére. A zászlóalapra i899ben rendeznek egy mulatságot, de a zászlók miként lettek beszerezve arról semmi feljegyzést nem találunk. Csak azt látjuk, hogy a zászlóavatás 1901 július 21kén volt megtartva. Hogy folyt le, kik vettek rajta részt: azt a jegyzőkönyvben nem találjuk.

Érdekes a zászló keresztszülék választása. Miután senki se akart önként válalkozni a költséges megtiszteltetésre, a tisztséget árverésre bocsátották. A legtöbbet igérö Tóth József nevű egyén volt. de megso kalta az Ígért összeget s junius 16án lemondott s ekkor Molnár János elnök vállalta el a megtiszteltetést, de később, miután nem teljesítette Ígéretét, nevét a zászlórudjáról levet ték, bizonyságául annak, hogy ilyen esetekben csak felkérés által s nem licitálás vagy kényszerítés által lehet eredményt elérni.

Az egylet, mint az amerikai magyarságnak egyik alkotó része, mindenkor igyekezett kivenni a maga részét abból a nagy és szép munkából, a mely reánk itt várakozik.

A tagok iránt mindig teljesítette kötelességét. A jogos segélyt soha senkitől se tagadta meg s annak a több mint hatezer dollár 10 évi kiadásnak nagyobb része betegsegélyre lett fordítva.

Tagjaik közül négyen haltak el.

Alig alakult meg, már Dnques- nében agyon szúrnak egyet a tagok közül: Kac ur Jánost. Ennek temetési költségére 48 dollárt 18 fizettek. 1091. végén halt meg Kapás János. 1905. jul. 16án UUár Sándor, 1906. májusban pedig Szó Bálint tagtárs halt meg. Amazt az egylet testületileg kisérte ki a temető kertbe, emennek a temetésére, a mely Spring d aleben tartatott meg, Jurdik 1st ván, Kánya Gusztáv és Marton Gáborból álló bizottság küldetett ki.

Az Isten, ki igy megörzőtte egyletünket, legyen velünk továbbra is s a meghalt tagtársak sírja felett psdig vlrasszon a hü emlékezet, mely sebeket kötöz s vérző sziveket vigasztal.

Az egylet azonban nemcsak a maga kebelében cselekedett jót hanem tevékeny részt vett az össz- magyarságot illető kérdésekben is felekezeti különbség nélkül sietett a környékbeli magyar egyházak segélyezésére.

Az egylet kiküldöttei által részt vett a hazai zászló fogadósában. Ki küldöttek voltak: Jurdik István és Danyi Iztvfa. CltT«fa»ft»a a Km

suth szobor leleplezésen Danyi Ist~ ván, Cs. Farkas Károly, Kánya Gábor, Tárnok Mihály és Csesznik. György voltak jelen az egyletnek a képviseletében.

A Washington szoborra 95 dollárt utalványozott ki egyletünk » végül ez év elején, mikor a szülőhaza szabadsága veszélyben forgott s az amerikai magyarság szive együtt dobogott, egyletünk nemcsak n külső tüntetésben vett részt hanem lelkesülten felhatározta, hogy a szülőhaza javára, a nemzeti védelem elősegítésére minden „ egves tagját egy dollárig adóztatja meg.

Erre ugyan a változott viszonyok miatt nem volt szükség, de tudom, hogy ha tettre került volna a dolog az egylet teljesítette volna is azt a mit megígért.

Egyházi jellegéhez méltóaD ápolta egyletünk az egyházi célokat A mellett, hogy az épetkezö templomok segély kérvényére mindig adakozott hathatósan támogatta és támogatja a környékbeli templomokat úgy pénzbeli adományokkal, mint az egyes nagy alkalmakkor való ünnepélyes kivonulással.

Hogy szabadelvüségéröl bizony ságot tegyen, ott volt a róm. kath. templomalapkö letételénél, felava1 tásánál orgonaavatásánál, sőt egy széket is vásárolt (25 dollár érték ben) s a temetőre legújabban is 1( dollárt szavazott meg.

Homesteadi és pittsburgi egy házaink több Ízben tapasztaltak a: egylet pártfogó szeretetét. Igazál el lehet mondani, hogy mindig ot volt az elsők, kik tenni készei hitünk dicsőségéért.

Connelsvillébe s róm. kath templom felavatására Csaji András és Jóczik Sándor tagtársakat kül kötte ki egyletünk.

Ha a szomszéd egyletek rendez tek valami ünnepet, zászlóavatást az egylet csak akkor nem vet részt ezeken, ha mellöztetést ta pasztáit.

Természetes, hogy az egylet j hire és neve ily módon messze el szárnyalt. S több helyen fiókosztá lyok szervezése végett kértek bizot ságot. így Alleghenyben, Chestv. ekén, Springdaleben. De csak e utóbbi helyen sikerült egy szé számú tagokkal rendelkező osztály nak az alakítása. Szó volt női os' tály alapításáról is, de ez is abb maradt.

A mely egylet igy tölti be hiví tusát: az magában hordja a job jövö zálogát.

Ha olykor nehéz próbák közöt is, de Isten segedelmével elöbb-elöb haladt egyletünk : most mikor töbl re bizattatunk, mikor már már eg szép múlt áll a hátunk megett: 1, gyen a jelszó: ,,Hittel előre !“

A mekeesporti ref. egyletr épen azért, mert magát reformátu nak nevezi: nagy célok várnak.

Azzal ^tisztába kell lennün! hogy az egyházi élet terén meg tö bet kell tennie [egyletünknek, mii eddig telt. Hogy úgy mondjam, 1 kell olvadnia a református közéleti ha méltó akar lenni önmagához.

Engedjék meg nekem a tagtá sak, ha én, mint minden dolgot, mekeesporti magyarság jövőjét ragyogó színben látom.

Látok itt egy erős reformál gyülekezetei, a még jobban meger södőtu egylet támogatása moudhf nám védszárnyai alatt kifejlődni a mint erősödik a hitben, úgy gy rapodik Isten és emberek «lőtt va! k«dv6Mégb«u.

K«ln*p karáwouy ájwMkéju l