Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-08 / 6. szám

VII. évfolyam PITTSBURGH, PA. 1900. FEBRUARS. 6 szám MiLG-YiLE UP (HUNGARIAN-AMERIÜAii RÍ to/ ^ Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyházmegyéjének hivatalos közlönye. Megjelen mindeD csntőrtökőjk Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Go., Bates St. Old Hung. Ref. Church ENTERED SS Svrnvp < It s«v VIaTTER SEPT 2. 1904. AT THE POST OFFICE AT PITTSBURGH, Pa. UNDER THE Act of Congress of March 3. 1879 Politikai agitátorait vagpnk-E? Úgy a Szabadságban, mint a Nép­szavában le lévén közölve Braun Márkus bevándorlási biztos sok pori 'elvert jelentése: most már egész nyugodtan szólhatunk az ügyhöz mért senki nem vádolhat azzal, hogy üsak a levegőbe beszélünk. Mindenek előtt megállapíthatjuk ízt a tényt, hogy Braun Markus a lagyar papságot olyan színben tün­eti fel, mintha az a magyar kormány szolgálatában állva politikai célokat szolgálna Amerikában. Én ugyan kijelentettem, hogy Braun Márkust nem tartom olyan ■egyénnek, a ki egy ilyen, ma már s j s4mu tisztességes testületet, mint a minő az Amerikában működő magyar róni. s gör. katholikus és református papság, megsérteni képes volna, de azért, miután többen más véleményben vannak, igyekezni fo gok a lehető tárgyilagossággal meg­felelni a címben feltett kérdésre. Miután Braun ur jelentésében az orosz zsidóságot tünteti fel a leg kívánatosabb elemnek az Egyesült államokba való bevándorlásra: le gyen szabad nekünk is az ótestan en- tómból kiindulni s onnan vett erős­ségekkel bizonyítani be állításaink igazságát. A világirodalomnak mii»n esetre egyik legérdekesebb és l*értéke- sebb darabja, még világi sampont ból tekintve is, a biblia. A bibliának az első része az ó szövetség, hogy ez alkalommal csak irodalmi szempontból szóljunk róla, a zsidó népnek, mint választott nemzetségnek, történetét foglalja magában. E történetnek minden lapja telve van izzó hazafisággal. Már maga az őstörténet, a világ teremtés s az ember esetének a tör­ténete, azután a patriarckák kora a szigorúan vett judaismusnak az öröKkön öröké élő dicsőítése. Hát még az Egyptomból való kiszabadu lás, a bujdosás, a honfoglalás, a bírák, — s az első királyok tetteinek lelkesítő leírása! Nem tudjuk, hogy melyik világirodalmi mü tudna olyan hatalmas példát felmutatni a fajszeretetre nézve, mint Eszter? Vagy hol találhatunk szebb, dicsőbb példát a nemzetiséghez való ragasz­kodásra, mint azok a zsidók, a kik Babylon vizei mellett ezt énekelték : ,,Ha elfelejtkezném rólad oh Jeru­zsálem : felejtkezzék el magáról az én jobb kezem-. (137. Zsolt. 5. vers.) A nagy és kis próféták Írásai is mind telve vannak izzó, lángoló hazaíisággal. És az. a ki zsidó, miután a judai:- mus nem csak vallási, hanem politi kai szervezetet is jelent: ma is tiszte letben tartja ezeket az ősi Írásokat és soha nem fog kialudni leikéből Kanaan földének a szeretető, az a vágy, hogy az ősök lakóhelyén vehessen újra lakozást. Ezt célozza a legújabb sionista mozgalom is. Én az amerikai magyarság helyze­tét gyakorta szoktam a zsidó nép sorsához hasonlítani. Hiszen az 6 szövetség a mi szent könyvünk is, — s nem kell, csak egy szempillan­tásig komolyan elmélkednünk, azon nal belátjuk, hogy milyen sok a hasonlóság a mi életünk és a zsidó I nép eiete között. ^ 1 Azért l sitiik fel előttem c-udala- tosnak, hogy B- aun Marka-, a K abból a fajból való, a m* ly oamula tos példáit luutatj t, |V| a fa szereti-l nek úgy a mubban, mint a jelenben, vádolja meg az ameiikai magyar­ságot s t ö a ■ ■:, l h lelkészeket ÓS újság * Írókat azzal bogyók Á meri kában is szeretik fajukat s azéit tesznek és munkálkodnak. Hát ezért lehet-e azt mondania valakinek, hogy mi politikai agi­tátorok volnánk ? Avagy a németek, hollandok, wellsek, irlandiak, svédek, slávok s az összes újabban bevándorlott nem­zetiségek lelkészei, hírlapírói nem ezt cselekszik-e ? Ezt és még többet. Bármilyen régi tartamú is már a német bevándorlás, a németek mégis a legerősebben ragaszkodnak nyelvükhöz. Nem csak hogy alsóbb iskolákat tartanak fenn, hanem felsőbb iskolákat is. Nincs az a valamire való német telep, a hol ne volna egy club, a mely magában egyesíti az összes németeket, a hol a legerősebben buzog ma is a faj­szeretet. Mi is ugyanezt cselekedjük, — fáj­dalom, hogy neru olyan mértékben, miDt a németek A németek, habár hasonlithatlanuL régebben kezdették meg a bevándor­lást, ma is fenntartják nyelvüket s nekünk pedig bünül róvja fel Braun Markus, hogy a magyar nyelvnek az oltárán áldozunk s igyekezünk leg alább az első nemzedékben megőrizni a magyar fajnak a szeretetét. Szerencse, hogy az amerikai kor­mány nem Braun Márkusokból áll. Ott olyan egyének vannak, a kik tudják becsülni azokat, a kik nem feledkeznek meg fajukról s tisztelet ben tartják édesanyjukat___ Ha Braun Markus tudná és ezt tudni, kellene, hogy minő munkát végez a> nerikxi magyar papság, nem táma­dott volna igazságtalanul. Nincs olyan alkalom, a mikor a magyar papság bizonyságot tehet >- föld iránt való szeretetéröl, hogy ezt elmulasztanánk. Minden tisztes­séges módot felhasználunk arra, hogy a népünket az amerikai jó szökásokra megtanítsuk, s nem egy lelkész tevékeny reszt vesz a politi kai életben is. Soha egyetlen egy magyar lelkész­nek az ajkáról se jött ki egyetlen szócska sem, a melyet politikai ági taci.ónak lehetne nevezni. S hogy ma Braun Markus ur ilyen módon vádolhatja meg ezt a tisztes, séges testületet, annak oka az, hogy az ameiik-ai magyar papok jó iés-e tartózkodott minden olyan dologtól, a melyben politika volt. De hogy ilyenek ne ismétlődhessenek,,jó lesz, ha minden helyen minél tevékenyebb r^szt veszünk a politikában is, s lehetetlenné tesszük, hogy olyan egyének üljenek a bírói székbe, kik rólunk — nálunk nélkül Ítélkeznek. Lehet bárki politikai agitátor, de a magyar papság nem lesz soha. A fajszeretetnek mindig szószólói leszünk, — de hirdetjük, hogy a ki Ameiikában akar élni: éljen Ameri kaiasan. Kalassay Sándor. Jelentés a so. norwalki ref. egyház 1905. évi állapotáról. Isten kegyelméből ismét eltöltőt- tünk egy évet. A dicséret iró szavai szeiint : „Boldog, ki csendes lélek­kel és nem könnyező szemekkel tekinthet vissza folyására.“ Ami kis gyülekezetünk — mint minden évben — működött, munkálkodtunk, tettük azt, a mi szép és nemes. Munkáltuk Isten országának felvi­rágzását, Tettük kötelességünket tőlünk telhetöleg, hogy az emberi és Krisztus \ tanitványi nevezetre méltók legyünk. Hogy az 1905-ik év sem folyt el felettünk tétlenség­ben semmittevésben azt a követke­zőkben tárjuk a tisztelt közönség elé Bevételeink a következők: Maradvány az 1904ik évről 211,73 Férfiak részéről bejött 287,95 Nők részéről 90,25 Egész évi persely 243,74 Adományok 57,90 Hunyadi egylettől 12,00 lákóczy egylettől 5,00 Éoekkartól kölcsön 80,00 Május 29én tartott bál jöved. 135,08 Karácsonyi ajándék kovert. 65,05 Összes bevétel 1188,70 Az egész évi díjxt 81.20 megfizette a férfiak részéről 57 tag, 11 hónapra fizetett 1 tag. 10 hónapra fizetett 1 tag, 9 hónap­ra 2 tag, 8 hóra 4 tag, 7 hónapra 1 tag. Félévre 10 tag, 5 hónapra 1 tag, 3 hónapra 3 tag. Férfiak fizetnek havonta a 35 cent, egész évre 4.20. A gyülekezet férfi tagjainak szá. ma e szerint 91 volt beírva,de részint adományképei), részint utólagosan is többen tették ez évben kötelessé­güket úgy, hegy a férfi tagok száma a 10»)-at elérte. A férjes nők nem fizetnek havi járulékokat, t. í. a kiknek ref. vall. a férjek. De fizetnek, a kiknek a férjök lóm. kath. az özvegy asszo­nyok és a leány tagok. Egy nő fizet havonta 25 o. egész évre 3 dollár. Egész évre kifizette a havi járulékot 27 nő, 8 hónapra 2 nő, 4 hónapra 5 uj, 1 hónapra fizetett 1 nő. Egész évi kiadásunk volt 1035.28 A nagyobb kiadások ezek voltak? Parochián levő adósság törlesz tésébe a missiónak 125,00 Quitner Hermánnak adósság törlesztésbe 100.00 Lelkésznek egész évi fizetés 260.00 Énekkarnak kölcsönt vissza 50.00 Missiónak ajándék 5.00 New Yorki Classisnak 13.06 Vizadó 11.00 Templomban, parochián, isko­lában egész évi villanyért 22.60 Parochiának 2 és fél lábnyira felemelése, mindenféle mun­kák, javítások, kömivesnek, ácsnak, vakolónak, plunbin- gosnak, emelőnek fizetése 251.38 favaszszal a parochia kertnek udvarnak töltése, iskolának javítása több mint 150.00 Templomtorony és belsőség biztosítás 3 kötvényen 37.50 Volt még több is, de azok cseké­lyek, a gyülekezet tagjait érdeklik leginkább, nem tartoznak a nyilvá­nosság elé, Egész éven megkereszteltem 18 fiút és 21 leányt, összesen 39. Ebből 2 stamfordi. 1 Westporti, 2 darieni 1 Brooklini, 2 greens farmsi, 1 rowaytoni. Tehát 9 vidéki, 30 hely­beli, vagyis gyülekezetünkhöz tar­toznak. Ezekből meghalt 6, 3 fi és 3 leány. Felnőtt senkisem halt meg egyházunkban. 5 •» A monongahela völgyének legrégibb pénztovábbitó intezete, eszközfil- pénzküldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pénzkül- ményeiak pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbesítve

Next

/
Thumbnails
Contents