Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-11 / 40. szám
6 HARSA NYI SÁNDOR homesteadi ref. lelkész, az első alelnök. 150 dollár levonatván, az egyesület tényleges vagyona volt 1115 12. A jegyző azt irta be ezen gyű lésről, hogy rögtönzött vezértestületi gyűlés volt ; mindenek a legjobban mentek; az egyesület a törvényben előirt kötelezettségeinek még a vá rakozást felülmolölag is mindenek ben pontosan eleget tett Létszám volt 810. Szaporodás négy hó alatt 18. Az 1901. évi juh 3iki clevelandi közgyűlés jegyzöváltozással járt. A rend és pontosság embere : Mokcsay ur megelégelte egyidöre a jegyzői állással járt sokféle izetjenkedést, közkatona kívánt lenni. Ezen gyűlésen a teljes vezértes tűiét és 15 delegál us vett részt. Nem volt népes gyűlés. A pénztári jelentés szerint a lefolyt 18 hónap, vagy másfél év alatt, maradvány 1197:85. Voltak fontosabb határozatok, n. m. Tót nyelven is kiadandó az alapszabály, tig^dé az egylet hivatalos nyelve csakis a magyar marad. Választáskor az elnök lett: tdö Csutoros Elek (immár harmadizben), alelnök Molnár József, jegyző Ko- vácsy M. István, pénztáritok, ellenőr a maltéviek. Bizottsági’ tagok ujuk: Mártha József, Tóth József és Mák Sándor. Fel lett emelve a haláleseti segély 800 tag után 400 dollár, 10u0 tag ntán 500 dollár, s minden 100 tag után 50, egészen 600 dollárig. Ebben bennfoglaltatik az előlegez hetö temetési költség az $50 is. Az osztályalakitásra kimonda tott, hogy egy helyen csak egy osztály lehet, de mái régebben ön állóan működő egyletek, osztályok gyanánt felvehetők. Nők külön női osztályokat alakíthatnak. Az egyesület, iránti érdeklődés fokozása végett fel lett ajánlva : 1, egy 10 dolláros jutalom aunak. a ki egy év leforgása alatt a legtöbb tagot hozza be az egyesületbe. Azonkívül két delegátus alapítványt tett abban a jó reményben, hogy példájokat mások is fogják követni: nevelési alap cimén. A körülmények alakulása folytán azonban ck is úgy kívánják tekin teni az első részletre befizetett 10— 10 dollárt, mint adományokat. Az elmúlt idő alatt, hogy a jegyzői jelentés szerint szóljunk : az egyesület nagyobb fejlődést nem mutat hat fel ; de ez az idő nem is vehető a fe'lödés idejének, hanem csak a bizalom megszilárdítása, a béke és rend helyreállítása átmeneti idő szakának. A fejlesztés, a fejlődés a jövöé. Kanadában ezen a gyűlésen lett jelentve osztály 31 taggal s a többi osztályokra nézve az , van megjegyezve, a gyengék elhullottak, az erősek megmaradtak. 34 osztályban volt az egyesületnek 884 tagja. Egy és fél év alatt 99 taggal szaporodott, az egyesület. Az alatt az idő alatt 15 halottja volt, négy félsegélyt adott ki, erre van aztán megjegyezve az, hogy a félsegély megállapításánál az osztályok nem voltak elég körültekintők A 15 halálesetből az idő alatt csak három nem volt kivetve, a kivetés átlag ez vol, haláleset 43ct, félsegély 20 ct, temetésre 10 cent. Az 1901. október 30iki vezértes tületi gyűlésen a pénztárnok jeleu lése szerint a $4159 95 bevételből a $1889.40 kiadás levonása után vagyon : $2270 46. Ezt három haláleset és egy felsegély terheli — vagyis $1050, tiszta vagyon $1220.46. Egy örvendetes fordulat állott be ebben az évben: nagyobb egyletek jelentkeztek, hogy testületileg belépnek az egyesületbe, mint pl. a phoenixvillei 105 taggal. Akkor már 47 osztályban 1116 tagja volt az egyesületnek, az elért siker köszönhető az ügy buzgó tagok öntudatos tevékenységének s annak hogy a bizalom megszilárdítására, a béke és rend helyreállítására mind nyáján közreműködtünk. A fejlődés fokozatos volt az azutáni .félév alatt is; 1902. ápril 16án a,clevelandi teljes vezértestületi gyűlésen . 1331 tagot jelentett a jegyző 57 osztálylyal s ezek mind eleget tettek kötelezettségeinek. A pénztárban pedig az előző $1220.46 hoz a félévi maradványt hozzá véve összesen 1432,87. volt. Kilenc hó alatt 656 uj tag jelentkezett ezzel szemben törölve lett 205, meghalt négy — még három halálesetre történt meg a kivetés. A legközelebbi közgyűlés a new yorki volt 1902. okt. 6án. Népesebb volt, mint az előző, hét tisztviselő és 22 delegátus vett részt rajta. Hogy úgy mondjuk, ez ismét „Lap“ os gyűlés volt, de egy sötét hátsó gon dolat annyira uralta az osztálykép- viselők többségét, hogy még kölcsönt sem akartak adni az uj alakot nyert Református Lapnak. Minden felszóllaló elismerte, hogy a Református Lap egyesületünk fejlődésére s a ref. közszellem fenntartására nélkülözhető-len s an nak szerkesztője tdö Kalassay Sándor ur a közgyűlés osztatlan rokon szenvét s tiszteletét bírja; ép azért a közgyűlés más formában a ref. lap érdekében lelkesen tenni, áldozni kész. Ezt azzal mutatták ki, hogy megszavaztak a Ref. Lapnak $250t, a világi lapnak, a Magyar Hírmondónak a kalauzért $50t, A múlt évben adott 10 dollár jutalmat tdö Hamborszky nyerte el, mint a ki abban az évben a legtöbb tagot hozta be az egyesületbe. Ö viszont a 10 dollárt a newyorki templomra adományozta. Az alapszabályokon lényeges változtatás nem történt, csak annyi, hogy a jegyző részére $300, a pénztárnok részére $100 s az ellenőr részére $50 tiszteletdij ,_lett megállapítva. A múlt évi jegyzőnek 30 dollár jutalomdij lett megszavazva. A hazletoni osztály tagjai a nagy keményszén sztrájk idejére a a kivetések fizetése alól fel lettek mentve. Ez szintén a jótékonyság gyakorlás egyik szép bizonysága volt az egyesület részéről. A newyorki templomra 50 dől lárt adtak s inége mellett a delegá tusoK is gyűjtöttek összesen 111 dollárt; a Ferenczy síremlékre $10 lett megszavazva s egy küldöttség volt kiküldve az emlekkö felállitási gyászünnepélyre. A választás több változással járt: elnök: a régi, alelnök Mokcsay Béla, jegyző Papp István, pénztáritok a régi, ellenőr Molnár István, számvizsgáló bizottsági tagok: Ban dré György, Kovácsy M. István és tdö Hamborszky Gyula. A jegyzői jelentés egynéhány pontjával fejezzük be a newyorki gyűlés rövid leírását. Öt negyedév alatt fel lett véve 1901- jul. — 1902. okt. 4ig 1028 uj tag, alakult 30 uj osztály. Törölve lett 332, meghalt 7 tag. Az évi szaporulat 688. A múlt évi 884 taggal egjmtt a létszám 1572. Összesen 63 osztályban. Tíz haláleset lett kifizetve. (Há rom még az előző évre) és két fél segély. Az egyesület fejlődésében elérte azt a pontot, midőn végre az ameri kai reform magyarság együtt vau, együtt érez és együtt működik. . Három életre való indítványt temetett el a néwyorki gyűlés : 1. hogy kapjon ki a tag a halálesetből $100t az esetben, ha házastársa vagy örököse elhal. (N. Y. Harlem.) 2. Ha valaki egyfolytában húsz évig tagja lesz az egyesületnek, akkor kapja meg az akkori haláleseti összeg felét. (Hazleton.) 3. Közgyűlés csak két évenként legyen tartva (Petheö B. N. J.). S azóta ezek az indítványok minden évben vissza-vissza térnek, a mig csak nem győznek. A pénztárnok egy egész vagyont mutatott ki, mint maradványt 1902 okt. lén, $4273.03 t. (Folyt, köv.) Ünnepi beszéd. Irta és elmondotta : Rákosi.Jenő Budapesten, 1096. szept. 16án tartott Washington szobor leleplezése alkalmából. Tisztelt ünneplő közönség ! A nemzeti szövetség tisztelt meg azzal, hogy e mai kiváló alkalmon szavam legyen az ünnepi programúiban. A nemzeti szövetség küldötte a magyaroknak a tumlos neuzeti zászlót, 'az amerikai magyarok küldik nekünk Washington szobrát, melyet ma itt leleplezünk. S nekem jutván a disz, hogy^ez ünnepet bevezessem, nem tehetem másképpen minthogy ajkamra veszem nevét az egyesült államok megalapítójának, Washingtonnak, a kit e lepelbe burkolt szobor ábrázol. De természetesen nem lehet föladatom, hogy ez alkalommal megfessek egy pályafutást, a mely egy müveit és vallásos otthonból kiindulva, az élet különböző, legellentétesebb körülményei között mindig ugyanaz maradván nagygyá tudott lenni az egész világ számára. Nagyságának alkotó elemei az egyszerűség, az igazságosság, a hűség és kötelességtudás. A ki pedig e földön ezek töl nagy, az az emberiség legnagyobbjai közzé tartozik, ha csak egy faluban tli isle földi életét. Hogy Washington ilyetén nagysága falujából, országából, a birodalomból, a melyet alkotott, kiszáll, tenge ren át útra kél és hozzá idegen népek kultuszában részesül, a minek oka az, hogy a nemzet is, a mely magáénak vallja, nagy és nagyságának az alapját ö, Washington vetette meg. O keservesen küzdő magyarok köny- nyes szemmel nézünk föl az ö nagyságára és az amerikai Egyesült államok nagyságára, hódolunk nekik könnyel és csodálattal. A mikor tölünk elszakadt véreink, a kik számára ö alkotott hatalmas hazát a tengeren túl, ö neki ime ércszobrot ál.ilanak elhagyott régi hazájukban, és mikor mi idesereglünk ünnepi díszben, ünnepi zászlók árnyékában, ezt a művészi alkotást • felavatjuk, vérző gondolatok száguldanak keresztül agyvelönkön és viharos érzelmek rázzák meg szivünket. Bocsássátok le róla a leplet. (E pillanatban a póznákról, melyek a szobrot körül vették, lehullott a lepel és a közönség lelkes éljenzése, az amerikai magyarok hurrázása közben látható lett Washington- alakja.) E-- ti ünneplő magyarok tekintsetek föl ércalakjára. Egyszerűen áll itt előttetek, kora divatos mezeben, cicoma nélkül, jelképek nélkül és bőbeszédű föl Hatok nélkül, átszellemült arca rátok sugárzik és átható tekintete a messzeségbe kémlel. Ha megszólalni tudna, szemét meghordozván rajtatok és az ismeretlen tájékon, ércnyelve megszólalna, mondván Hol vagyok, mely ország, mely város, mely nép ez, a mely körébe fogad és ünnepel. Mely ismeretlen nygl.v, az, a ßielyen hozzám szól, e sokaság üdvözlése; mely erő az, a mely ide hozott, mely érze lem az, a mely ide köt és mi a célja annak, hogy ide kerültem. Erre kérsz tölünk feleletet ajkaddal te ercjövevény te ércember. Mi pedig felelünk eképen : Elbusult, reményvesztett, elbujdosott magyarom vándorló sokasága, mely pihenőt és uj hazát talált a te árnyékodban hálából hozott tégedet régi otthonába, hogy nekünk megmutasson. Mert te vagy a polgár, te vagy az ember, te vagy az egyszerűség, te vagy a nagyság, te vagy akiről mindenki példát vehet, á [szegény és gazdag, a kicsiny és nagy, a koldus és király, mert te mindezeknek erényeiben ékeskedel. A te egyszerű és gazdag életed ben mindezek példát találhatnak maguknak, mert te voltál közönséges polgár,, voltál katona, voltál bős, voltál hadvezér, törvényszerzö és lehettél volna király is, mert a nép szeretete odakinálta neked a koronát, (Úgy van !) de te nemzetednek mindig hü szolgája kívántál lenni, nem pedig ura. (Úgy van !) Mindig nemzeted hatalmát kerested, nem pedig a magadét. Mindig nemzeted nagyságát kerested, és azért találtad meg a magadét, (ügy van !) Amerika földjét mindig keresték a kalandorok, a hajótöröttek, a remény vesztettek, az üldözöttek, az elesettek, a kiközösítettek. De mióta te karddal kivívtad, törvénnyel és alkotmánynyal biztosítottad az amerikai szabadságot és függetlenséget, azóta népvándorlás indult meg az óceánon keresztül és özönlik a nép világ minden sarkából a szabad Amerika és a csillagos zászló hihetetlen magasságban lobog minden nemzetek lobogója (Tetszés.) Ámbár tudjuk, tapasztaljuk mindennap és a káröröm bőven hirdeti, hogy a napnak ott is vannak foltjai, mert nincs helyzet, nincs intézmény, nincsen polgári rend, nincsen államimmá és nincsen társadalom, a hol az emberi ádáz szenvedélyek a maguk és telhetetlen céljaik számára rést netalálnának. De a csillagos zászló eltörhe-
