Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-06 / 35. szám
PITTSBURGH, PA. 1906. SZEPTEMBER 6 35 szám. VII évfolyam. ÜMEEIICilI :Lv£-a.Gr"2"-ZLI3 (HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINELS Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyházmégyéjénk hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön, Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian Classis pf the Ref. Church in U S. Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879 Csak röviden annyit, hogy az ez évi elnök inditványát pártolom, noha én, mint egy kis osztály veze- tője nem léphetek ez évben a törvénytevők közé. 1. Az egyesületi ügy biztositási üzlet s ha még mindig válogatjuk az ellenegyházas fegyvert : akkor nem haladunk előre. 2. Ne hibáztassák már mindig a papokat. Az egyesület üzletté lett a múlt évtől, mindenki kap egy piculát egy fejért. Ha a pap szerzett volna száz tagot s nyújtaná a markát az ötven dollárkáért, talán még rá is ütnének a kezére: hess te, jut neked elég. Annak már utánna vagyunk,hogy igy lehessen tagot szerezni. Küldjön ki a jubiláló közgyűlés ügyes utazó titkárokat s ezeknek ügyességétől tegye függővé a jövedelmöket. 3. Ha már meg nem alakulhat az amerikai magyar reform, bs. egyletek szövetsége, az egyesület bele mehetne a hat hó elteltével — mikor már t. i. az illető egylet nem ad több betegsegélyt — kezdődő betegsegélyezésbe. Vegyünk fel csak 10 ilyen esetet, ha 3 hónapig a heti $5t, a másik 3 hónapig a $2.50 adná segélyül : ez lenne egynél $98, tíznél, pedig ez arra van számítva, hogy mindannyi teljes esztendeig kapná a betegsegélyt, kitenne $98ut. Ez kivetésben is alig több egy egy tagra 50 centnél N|em hiszik e el az egyesület tagjai, hogy az az ezer dollár hozna ez egyesületnek annyi tagot, mint két jó utazó. Tehát lenne egyszerre négy utazónk. 4. Érdekes lenne egy angol élet biztosításnál az, ha egy városból azért nem vennének fel pl. egy je lentkezót, mivel az nem egy már előbb fölvett ottani lakos utján, hanem di recte mafea akarja a fizetési illetékét beküldeni a központba. Vagyis más szóval legyen egy városban 3 vagy húsz osztály, de ha lesz mindeniknek legalább tiz tagja, kezeljél: ök a magok dolgait, illetve legyen mindegyiknek egy alkalmas ügyvivője. Az egyesületre az a fö, hogy minél több rendes fizető tagja legyen. A vezértestület arra való, hogy vizsgáljon, vagy vizsgáltasson felül a felvételnél minden olyan esetet, a hol vagy kétely merül fel, vagy nagyon felületesen jár el egy egy osztály a felvételnél. 5. Az évenkénti közgyűlést a mi e- gyesületünkre sem latom feltétlenül szükségesnek. De meg költséges is. Különösen ha azt határozzák, hogy majd máskor határoznak. 6. 8 hogy teljes üzlet legyen az egyesület, ne kivetés legyen, hanem megállapítva egy kerek összeg, a mi havonként egyenlő részletekben legyen fizetendő. 7. Ha erős oszlopokat akar nyerni az Egyesület, igyekezzék bevonni a ref. bs. egyleteket, vagy a felekezet különbség nélkülieket is, bizonyos kedvezményes belépési dij megjelölésével. A bstegsegélyezésnél ezek és a nagy osztályok, a melyek szintén szervezkedhetnek uj bs. egyletekké, lennének a gócpontok. Hogy mi módon lehetne megoldani a kisebb osztályoktól esetleg bejelentett betegsegélyezés kérdését ? Egyszerűen úgy, hogy az azon osztályhoz legközelebb eső tagegyletet felkéri az egyesületi elnök, hogy védje az Egyesület érdekeit s a bejelentett visszaélési szándék is nyerjen ideje korán orvoslást,illetve megtorlást. 8. Hogy a vezetés jobb lehessen, elfogadom azt az indítványt, hogy az elnök jegyző és a pénztárnok vagy egymáshoz közel eső helyeken lakjanak s az esetben az ellenőr nem is szükséges. Alják azt az SoOt is a jegyzőnek, a kinek több lesz a teendője, legyen magasabb a tiszteletdija is. Lesz még nekem több mondani valóm is, most csak azért Írtam, mert a lelkészek nádvesszözését szó nélkül nem hagyhattam. Nevén nevezzük a hanyagot s az feleljen magáért. gnAz alább kővetkező sorok írására ama „Nyílt levél“* késztet, mely a Szabadság augusztus 24ik számában jelent meg s mely a bridgeporti osztály nevében íratott. Mielőtt azonban a Nyílt levél-re térnék, hadd mondjam el a kővetkezőket, annyival is inkább, mivel — bár nem tartoznak egyenesen a Nyílt levél-re — összefüggésben vannak azon indulattal, mely a Nyílt levél íróját vezeti. Második éve már, hogy vissza jöttem az Egyesült Államokba azzal a szándékkal, hogy egyházunk, az amerikai magyar református egyház elöhaladását, jólétét célzó minden mozgalomban szóval é3 tollal egyaránt tehetségem szerint részt vegyek. E szándékomat csak részben teljesítettem, miért ? Azért, mert az egyenetlenségnek, egyházunk háromfelé szakadottságának látása fájdalommal és keserűséggel töltötte el szivem s lelkemet; már pedig ily érzülettel eltelve jobb hallgatni, mint szólam, mert lehetetlen lett volna megálla- nom, hogy Írásomban keserű szavakat ne használjak, azok pedig nen a békességet és egyetértést mozdítják elő, hanem inkább az egyenetlenséget és viszályt növelik. Az egyházunk három felé szakadtságán érzett keserűség megháboritott nappal s elvette éjeleim nyugalmát. Hát nem egyugyanaz itt a magyar ref. egyház ? De igen! Miért van hát mégis három részre szakadva ? 8 miért, hogy e szakadás ahelyett, hogy elenyészne, napról-napra inkább még erősödik ? Miért van az, hogy ha Amerikába jön pl. Szántóról három egy testvér református magyar s közülök egyik Nem-Yorkban, másik Philadelphiában, harmadik pedig Chicagóban telepszik le, vagy talál legalább munkát s mint hü ref. csatlakozik az ottani magyar református gyülekezetekhez : három különféle egyházhoz tartoznak ?! Hogy lehet ez? Hiszen ök csakugyan egyek és nem háromfélék semmi egyházi tekintetben! Nem jó nekem erről szólani, mert csakugyan elragad az e feletti érzett fájdalom! Ne ámitsuk magunkat azzal, hogy egyek vagyunk, mert tagadhatatlan tény, hogy három, külsőleg egymástól különböző s más más eredetű egyházhoz tartozunk. Kinek az amerikai magyar református egyház jövője igazán szivén fekszik, az, látva- 3. ít, csuda, hogy meg nem háborodik! tegyünk ? Ha az egységet helyre e UKfilithatjuk, akkor egyházunknak A Jan jö -öje nincs. Hisz még egyesül, ten i: gyengék volnánk, de szétszakadó- zotta elenyészünk lassan, de biztosan. Az gység heh reállitása kell hogy legyen mindnyájunk szivének vágya, törekvéseinknek célja. Egy intézményünk van még, t. i, az Amerikai Magyar Református Egyesület, mely mindnyájunké, mely köz s, melyben egyek vagyunk, mely egységünknek ma egyetlen külső köteléke. Őrizzük ezt féltékenyen, szivünk, lelkünk egész erejével. A viszálykodás magvait ebben elhinteni ne engedjük semmi áron; miután pedig a Nyilt levél ben én ilyen magvakat látok, azért hallg-fitnom tovább lehetetlen, — ez kezembe nyomja a tollat ellentállhatatla- nul. A szakadást nem a nép, de egyes lelkészek hozták létre s pedig nem a nép érdekében, hanem a magokéban. Ha nem volna Bridgeporton két lelkész, akkor nem volna két gyülekezet, illetve két egyl}áz s nem volna torzsalkodás sem. De ha nem tudnak egyek lenni az egyházban, a helyi egyletekben, vagy osztályokban, úgy legyenek egyek legalább a Ref. Egyesületben igaz szívvel és atyafiui szeretettel. Ajánlom mindkét félen lévöknek, hogy a Korinthusba irt első levél 13ik részét szivükbe vegyék. Tekinteten kívül hagyni azt, hogy 3rom felé szakadtunk, ma már nem lehet, ezzel számolnunk kell; mert ha nem, akkor úgy teszünk, mint a struc madár, mely fejét a homokba dugva azt hiszi, hogy mert üldözőjét nem látja, tehát az nincs is. A Ref. Egyesület közös tulajdona a három felé szakadt am. rikai magyar rcformátusság- nak — egyenlő joggal. A három fél közül mindenikhez tartoznak olyanok, kik az Egyesületnek hütagjai, annak keletkezésétől fogva mind a mai napig. Hogy- a Ref. Egyesületnek [alapszabályainak még betűi sem adnak igazat a Nyilt levél Írójának, az majd annak idején és helyén ki lesz mutatva; de ne feledjük amit Krisztus Urunk mond, hogy „a betű megöl, a lélek az, ami megelevenit.“ Micsoda meggondolatlanság'volt a ,,Nyilt levél“* írójától vádolni az Jelnököt, ki az egyesületért már annyit tett és annyit fáradott ?! Hát az Egyesület elnöke nem viseli annyira szivén az egyesület elöhaladását és gyarapodását, mint a Nyilt levél Írója ?• Dehogy nem! Sőt bizonyára még jobban. íme, ide igtatom az Elnök írásbeli nyilatkozatát szószerint: Bridgeporton alakult egy uj Kálvin János Református Betegsegélyzö-Egylet. Megadta tagjainak hogy vagy az Amerikai Magyar Reform. Egyesülethez, vagy a B. E. S. Szövetke. zetéhez tartozhatnak. Kérvényt adtak be a vezértestületi jegyzőhöz felvételük végett. Jegyző halogatta a dolgot és addig a tagok nagyrésze a B. S. E. Sz. -hez állott. Akkor irt nekem B. mire én utasítottam jegyzőt, hogy azonnal vegye föl qlcet. Időközben jött tőlük egy nyilatko zat,‘hogy a bridgeporti osztály nem akarja átengedni a tagokat s ezek a tagok azt írták, hogy ha nem engedik őket, akkor kiállanak a Ref. Egyesületből. Utasítottam jegyzőt, hogy irja át őket. A késedelem miatt csak három tag lépett be újonnan, de megmentettünk kilencet, mire újra kaptunk hálom uj tagot.* Ez az elnök nyilatkozata. A Nyilt levél Írója pedig szószerint ezt kívánja: ,,a 8 A roononggíiela Tölgyének legrégibb pfctzotvábbitó intézeté, eszközöl pénzküldeményeket gyorsan éa pontosan a világ bármely részébe. Fénzkül ményeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbesítve
