Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-23 / 33. szám
/ V1L évfolyam. PITTSBURGH, PA. Ti*». AUGUSZTUS 23. 33 szám. JSttS&ZETESTSZZZT-— w v / A/i A ¥M A# WHA MII A (HUNGAMAMMERJllAN REFORMÉI» XKXLXEU Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyházmégyéjénk hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATXK. Published every Thursday by the Hungarian Chassis of the Ref. Church in U S. Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2, 1904, at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879 Lapunk olvasóihoz! Tizenegy évi amerikai tartózkodás és munkálkodás után, hat heti tartózkodásra az édes hazábax utazom azé hó 29 én induló Ryndam nevű hajóval, a melyen sok honfitárs fog utazni, hegy a budapesti Washington szobor leleplezési ünnepélyen részt vegyen. Az alatt a hat hét alatt, a míg az édes hazába és visszautazom : e lapok szerkesztését td?> V i r á g István daytoni lelkész ur fogja végezni. Ö volt szi vese nehéz és felelösségter- hes munkát épen úgy. mint helyettesítésemet elvállalni. A helyettes szerkesztőnek neve és tolla ismeretes e lapok olvasói előtt, s fogadják hát öt is szeretettel — s támogassák mindnyájan odaadó hűséggel, hogy lapunk ez alatt az idő alatt is fejlődjék. Én lehetőleg minden hétre kül dök egy levelet s magyarországi élményeimről, a szobor leleplezésé röl s egyházi dolgainkról kimerítő tudósítást közlök. Remélem, hogy Isten átvezérelvén a tengerek mélységei felett s megengedvén, hogy még egyszer lássam a szülőhazát s az ot hon élő kedveseket, megújult erővel műn- kálkodhatom újra egyházunkért s az amerikai ref. magyarságért. Isten áldása legyen a testveteken Kalassay Sándor. Egyesületünk. II. Miután az elmúló esztendő se volt a szaporodás esztendeje, önkéntelenül is az a kérdés merül fel: mit tegyünk, hogy a mi testvéreink szivét, lelkét megnyerjük. Van egy református egyletünk, a a melynek ez a jelszava: ^imádkozzál és dolgozzál.“ Azt hiszem, hogy egyesületi életünk megújításában is erre a két tényezőre van szükségünk. Imádkozzunk szivünk teljességéből, hogy a szétszórt csontok elevenedjenek meg. Imádkozzunk, hogy a Szentlélek töltsön be minden köz- zülünk való egyént pünkösdi lelke- sedéssal, hogy ne ismerjenek, ne tudjanak mást, csak a Jézus Krisztust, a kinek nevében cselekszünk jót a gondjainkra maradt özvegyekkel és árvákkal. Közönyösség, nem bánomság hadd legyen a multté. A jelent töltse be a buzgóság és jó akarat, hogy mindenek, a kik látják a mi tetteinket, dicsőítsék mennyei Atyánkat, Istenünket. Es ha könyörgésünk, imádkozásunk által felemelkedtünk hivatásunknak magaslatára ; ha teljesen átérezzük kötelességünket. úgy dől g-o zzunk, a mig nappal vagyon, mert ha eljö az északa, többé nem munkálkodhatunk. Múlt évi nagy gyűlésünk nénp intézkedést tett arra nézve, hogy a tagok munkálkodása, némileg meg legyen jutalmazva, de az eredményt tekintve, bizony ez csak félintézkedés volt. Akárhogy törjük is rajta a fejűn- ; két, a mig ez a közönyösség tart. (másként mint egv utazó t i f ikár alkalmazása által ezen a mi bajunkon nem lehet segíteni. Pittsburgi egyletünk volt az, a mely a múlt évben ide vonatkozólag figyelemre méTtó indítványt terjesztett a közgyűlés elé. De szinte fáztak tőle a közgyűlés tagjai. Pedig mint a következmény megmutatta itt télrendszabályokkal eredményt elérni nem lehet. Itt egész intézkedés szükséges. Ilyen egész intézkedés volna az utazó titkári állás felállítása. Az utazó titkár hivatása nagyon szép, de tudjuk, nagyon nehéz is. Felkeresni a szétszórt híveket, meg ismertetni őket a törekvéseinkkel s behozni őket hozzánk, a kik a jótő konyságot rendszeresei! gyakoroljuk; s megnyerni őket ama nagy célnak, hogy az amerikai magyar reformátusság együttesen működjék a szeretet mezején.a Jézus Krisztus nevében. Inteni, tanácsolni, buzdítani, lelkesíteni, ha kell dorgálni a Jézus nevében, ez volna a nagy hivatás, a mi egy ilyen utazó titkárra várakoznék. Hogy ez a állás igazán eredményes legyen, szükség volna arra, hogy egy olyan lelkész alkalmaztatnék reá, a ki már annyira, a mennyire ismeri Amerikát s népünk helyzetét és lelki világát. Ez okból az utazó titkári és utazó missionáriusi állás egybekötendő volna. Egyik vagy másik segélyező egyház, bizonyára szívesen hozzájárulna egy ilyen állásnak a megalapításához. Az egyesület nagygyűlése tegye meg az első lépést s aztán a-többi magától fog fejlődni. Hogy az egyesület mit adjon ezért a munkáért, azt szintén fel kell említenünk s azt hiszem, hogy 800 dollár, a mely kivetés utján szedetnék be, elégséges javadalom volna s minden tag szívesen fizethetné meg a reá eső részt, mert a mi fizetési rendszerünk mellett, a tagok számának az-emelkedése, a terhek kiseb- bedését jelenti. Minél több a tag, még nagyobb halálozási arány mellett is, kevesebb a fizetés. Az utazó titkári állás szervezésit azért a legnagyobb reménységgel ajánljuk az egyesület minden osztályának s igy a nagy gyűlésnek is a figyelmébe. III. Múlt évi nagygyűlésünk határozata szerint, egyesületünk elnöksége az Összes református nevet viselő egyleteket felkérte, hogy nevükhöz méltóan csatlakozzanak egyesüle tünkhöz. De a felhívás úgy látszik eredménytelen maradt, sőt volt egylet, a mely előbb megkívánta, hogy tagjai Egyesületünkhöz is tartozzanak, visszavonta eme határozatát. Természetes, hogy az egyletek némi viszonosságot várnak, ha testületileg tartoznak az egyesülethez. Az első az, hogy az egyesület is kényszerítse a beállókat, hogy azon a helyen, a melyen olyan egylet van, a mely testületileg tartozik hozzánk, álljauak be az egyletbe is. A második, hogy az egyesület is léptesse életbe abetegsegé- lyezésnekafolytatását. Ez rendszer változást jelent, de e nélkül nem tudunk előre haladni s nem lehet megalkotnunk a ref. betegsegélvzö egyletek egyesülését. Azt indítványozzuk tehát, hogy ha valamely ref. egylet testületileg csatlakozik egyesületünkhöz, adjuk meg azt a segélyezést, a melyet meg ad a B. S. E. Sz. Tudniillik, ha valamely egyleti osztálynál hat hónapon át beteg volt s egyletéből segélyeztetett, ha még továbbra is beteg, úgy az egyesület vegye át újabb három hónapra a segélyezést, az egylettől fizetett $.2.50 heti segélyezéssel s ha három hónap leteltével se javul a beteg helyzete úgy vetessék fel a félsegélyezésre felter* jesztendök közzé. Tapasztalatból tudjuk, hogy na* gyón kevés azok száma, a kik Amerikában huzamosabb ideig betegeskednek. Az amerikai élet gyorsan öl. De ha még több volna is a betegesek száma, még akkor is át kelle ne térnünk erre az ösvényre, hogy az egyleteket a magunk számára megnyerjük — és azért is, mert az ilyen hosszas betegségben sínylődök nek és ezek családjának van igazán szükségük a segélyezésre. Ezt a második indítványt is a ' legjobb reménységgel ajánljuk az osztályok és a nagy gyűlés figyel uiébe. így lesz a tiz éves jubileumi gyűlés igazán forduLó poat szeretett Egyesületünk életében. Annál az állásnál fogva, melyben Isten kegyelméből működöm, dej e lapok olvasói és minden becsületes magyar ember iránt érzett szerete* terűnél fosva is, kötelességem el mondani az Istentől megáldott szülék előtt, a miket régóta gondolok áz én lelkemben. Sok mindenféle hiba között egyik legnagyobb az, hogy az Amerikában munkálkodó szülék nem sokat törődnek gyermekeik neveltetésével Ha megfigyeljük a magyar családokat, azt tapasztaljuk, hogy 99 százalék csak arra törekszik, hogy mihelyt a gyermekek felserdülnek, azonnal beálljanak egy olyan munkakörbe, a melynek jövedelme sokszor nincs arányban a reá fordi- dott eröpazarlással. A legtöbb apa csak azt nézi, hogy fia korán 12 — 13 éves korában már annyira, a mennyire hozzá járuljon az élet gondjainak az enyhitgetéső- hez. A gyermek természetesen semmit — se ész, se kéz fejlesztő munkát nem tanulván, lesz közönséges kézi munkás, egy szám abban a roppant tömegben, a melynek értékét csak kevesen tudják igazán méltányolni. Az anyák, mihelyt a leány kifejlődik, szintén csak azt nézik, hogy ez is hozzájáruljon a háztartás gondjaihoz, vagy munkájával vagy pedig keresményével. Hát ez nem jól van igy! A monongahela völgyének Legrégibb pfenzotvábbitó intents, eszknöl^ pénzküldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pánzkul menyeink pecséttel ellátott borítékban 1 cím-1 v ><-Mntve
