Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-14 / 23. szám
' ‘fhN I/' — 481 — adósságli kifizetéséről. Köztük Fáy András is. Kisfaludy Sándor és Fáy András közt levelezés is folyt e tárgyban. Károly" öcscSe fes'ömüvész is volt. S maradt után na. egy kép, Szent Ferencnek festett képe. Jó e, rossz e »z a képi Kisfaludy Sándor nem tudta, de ezt megtudni Sünm-ghrö ő ugyan P-stre nem utazott. Ez az ut akkor belekerült volna egy hétbe. De Fáy András mégis nmgakarta bü fáradozásaiért jutalmazni. Ezt irta tehát njl i: —, Ha az a rz-m Fei> ne a ép művészi alkotás s igazán jó kép: akkor azt ked s uram öcsém tartsa meg emlékül, fogadja el családunktól. De ha valami rossz mázolás, akkor adja oda a franciskái.i:-) baialoki as ; ott a, többi efféle sz-nt rársoságában ellehet. Igv vélekedett a pipokr’-. Vájjon hova lett csakugyan az a kéiH Tudja-e a Kisfaludy társaság ? Volt őcscsének, Káiolynak egy.hit lezöje, a kivel épen: sok baja volt Kisfaludy 6á: d inak. Ezt a hitelezőt Spiri* dionnak nevezték. Vagy «/. bú volt, vagy vendéglős, már nem tudom a keltő közül. Kissé hóbortos német ember. Mikor azt megtudta, hogy Kisfaludy Karoly uiau alig maradt valami vagyon s hogy a hitelezők nem kapják meg pénzüket : a testvéreknek s kivált Kis; a III ty Sándornak, esett s ezeket zaklatta leveleivel. Különösen Sándor ellen biztatta tol valaki s hozzá minden hónapban, néha hetenként intézett adósság követelő, pénz sürgető levelet postán vagy vásározó zsidók és gyolcsos tótok utján. A költő utóbb már dühös veit, ha ezt a nevet meglátta • Spiridion. lS8‘jbec vagy i833ban egy kemény , hideg, zivataros decemberi napon beállítÓa költőhöz egy vad ismeretlen egyéniség. Bundája tele hóval, bajusza és szemöldöke is tele., hóval, még bolyhos köcsög kalapja is tele hóval. Beköszönt s azon kezdi a beszédet : — Tudja e az ur, micsoda nap van ma ? Ránéz a költő kiváncsi és komor arccal. r - 430 — maga ágazatát eiöbh valónak tartotta a pr >t \stá s iái. De indoka politikai természetű s nem vallásos természetű volt. Élt halt a nemességért ; rajongó álmadozásai kd/é tartozott * a nemesség középkori fényének s a Kisfaludy nemzetiség -ősi dicsőségének és hatalmának visszaszerzése. Deák Ferenc pártját kálvinista pártnak tartotta, a kálvinistákat szabad elvüeknek látta s a szabadelvüségtöl féltette nemességét s a nemesi előjogokat. Ebből állott minden felekezetessége. Bármennyi kápolna, remete, gyóntató pap, zarándok, hajnali harangszó. imádság ' fordul is elő költeményeiben : ennek nincs más értelme, mint a valláshoz politikai okokból való ragaszkodása. S erre sok a bizonyság. A papokat nem szerette valami nagyon, noha sokszor adtak neki kölcsön pénzt törvényes kamatra. Mindig dicsekedett azzal, hogy ősei közt voltak hősök vitézek tékozlók, könnyelműek, pártütök, de pap sohase volt ogy se. Francia fogoly korában egyszer nagyon elfáradt a gyaloglásban s egy szamárhoz jutott Felült a szamárra, a mi előtte, az egykori nemesi testőr, a huszár főhadnagy s a délceg lovas előtt ugyancsak furcsa dolog lehetett. Hanem •hát a hol ló nincs, ott a szamár is jó. Yan egy ledér francia népmonda. Ledér most, de kegyes monda a kegyes régi világban. E monda szerint az Orleansi Szűz egykor ménszamáron lovagolt. S a szamár ismervén a Szűz isteni küldetését, fejét visszaforditá s utálatos szemekkel rá nézve a Szűzre, emberi szózatot hallatott: — Imádlak téged istenáldotta Szűz! Ez jutott a költő eszébe, mikor a szamáron poroszkált Francioaország felé. Az ö szamara is ménszamár volt. — De nekem nem vallott szerelmet az én szamaram, mint a deréK, katonás francia szűznek !-------Mikor Károly öcscse, a költő meghalt, utánna sok adósság maradt, de igen kevés vagyon. Derék emberek hű barátok, jő hazafiak gondoskodtak a költő temetéséről s- 426 — se pusztítják el rossz idők és rossz emberek l Pacsirta, rigó. fülemile nem oly édesen dalol e, bár minden évben uj fészket rak, mintha sohase kellene más bokorban, más lomb árnyékában uj otthont alkotnia? Benéztünk a költő dolgozó szobájába. A hd Íróasztala állt: ott lába al,ut lyukassá Kopott a pa Üódeszka. Azt mondták, a költő c-izmája koptatta ki Nem bizonyos. Hiszen 18?5ben. mikor ott jártunk, már harmincegy év óta más lakta a hazat. A házat és a sümeghi szőlőt az ötvenes években János püspök vette meg a költő örököseitől. Ma mind a kettő a veszprémi püspökség tulajdonát kép-zi. A házban A-annak^szolráiban nem találtak a költő után apróbb érdemes emléktárgyakat. De a szőlőhegyi hajlékban találtak Ott voll iiöa.'Ztalü, azon irótolla, Tintatartója, és házisapkája s a sarokban sétabotja. Maga Jínos püspök nézte meg s jegyezte meg. Ott bayyta. Szigorú rendeletben megparancsolta a vincellérnek, hogy ezekre vigyázzon, ezeket őrizze meg s kegyeletes látogatóknak vigyázva: mutassa meg. Hiába volt talán ez a szigorú rendelet. ’>• Elloptak mindent. A vincellér nemcsak nem vigyázott, hanem ö volt a közreadó, a sétabot helyett betettek egy husángot, a házisipka helyett egy1 bagósü.veget, az iió- toll és tentatartó helyett egy nyulláKat s egy <1 nab krétát. A házban, mikor ott jártunk, a püspÖKi tiszttartó lakott. Tiszttartólakás most is. János püspök a maga költségén már az ötvenes évek elején szobiot akart emelni a költőnek Sümeghen. De a rokonok nem engedték meg, Kemény, kuruez természetű emberek a Kisfaludyak. Még a ki labanc volt, annak is kurne vére volt. Minthogy pedig János püspök 1850ben nyerte a püspökséget : pecsovicsuak, osztrák pártinak tartották. Már pedig Kisfaludynak pecsovics ember szobrot ne emeljen. Sok adomát hallottam a költőről. Hosszú élete, sók oldalú gazdag élete volt ; sok adó na képződhetett élete és egyénisége körül. Pápán és Veszprémben még sok jó isme— 427 xösével, sok jó barátjával találkoztam gyerek koromban, , Hr mindenre tudnék emlékezni ! Ha sejtettem volna fiatal ko’ romban, hogy valamikor én is papirost szántok és betűt vetek és konkolyt aratok s ha följegyeztem volna a hallott dolgokat ! De azért elmondok egyet s mást az adomákból. Sokat ö maga is följegyzett leveleiben, én úgy mondom el azokat is, a mint én hallottam. Mindenki tudja, hogy a költő 1804ben a nemesi felkelés őrnagya s József főhercegnek, a nádorispánnak segéd tisztje volt. Mint segédtiszt, a főherceg udvarához s közvetlen környezetéhez tartozott. Vitt magával a táborba badacsonyi ürmöst is hatalmas •csutorával. Egyszer a nádorispánt is megkínálta egy pohár űrmössel. A badacsonyi ürmös csodálatos finomsága ritka bor. Tudtommal másutt nem is készítik se nálunk, se más országban. Az édes badacsonyi mustot lepárolják felényi mennyiségre : igy készül. Szine barna sötét. Ize édes, zamatos, illatos ; ereje, tüze páratlan. A nádorispán iszik s megnyalja xxtánna a száját. — Micsoda ital ez Kisfaludy 1 Ilyet még sohase ittam. Fölséges.' —v Ha Ízlik fenségednek, most a szüretkor készíttetek fenséged számára is. Volt egy Ág Ferkó nevű gazdája. Nejének megirta, hogy a Ferkó gondoskodjék a nádorispán számára egy hordó ürmösröl. ,, Ág Ferkó gondoskodott' két hordó ürmösröl. Egyik a nádornak, másik az uraságnak. Maga szállította fel Budára, a király várba mind a két hordót, ügy egy akónyi lehetett mindegyik. Megizleli Kisfaludy az egyiket. — Ez nagyon jó Ferkó ! — Ez tekintetes nraságomnak készítettem.
