Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-12 / 14. szám

Szin: Jeruzsálem, a virágvasárnapi jele net után, a templom előtt.

Azokat, k’k cs ilják a uépet ...

Jó, hagyhatta volna Mesterünk Ezt későbbre is. Most már vége,

O soh‘se teheti már szabaddá Judeát ... . A

Sára : De hát te nem gondolsz másra, Örökké csak e földön jár eszed.

Ki u, s mit akar. Hanem az kiben Ifjú korom álmait láttam betelni Úgy jaj neki. De most ererlj. Azokkal, Kik amott jönnek, sürgős beszédem van.

Sára: ügy féltelek... Szemed lángban ég Az arcod s; pad», ft'nyte’en .

Nem, nem hagylak itt, jer, oh jer velem.

Judás: Miért éltemnek minden napjain HCn lángolt szivem, ime betelt.

Kitől legtöbbet vártunk mindannyian * Ifjú korunknak édes napjain Öreg korára im‘ vezérünk leszen Hogy át vezessen ádáz vészeken . , . Legyen áldott ezért Jahve neve !

Jadás : Csalódtam újra reményeimben A S ez fáj legjobban a sok között.

Oly szép álmom volt s reggel az hivém, Hogy álmom betölt- De szerte foszlott... •Oh mily szép volt az utunk. A nép Ujongott, s Hozsánna^ kiáltás Fakadt minden ajkon. Zöld gályák :S ruhák bordák be az utat,

Hol a Mester haladt. így csak azt Üdvözli a nép, kitől azt várja

Tlogy leverje rabbilincseit. De ö, ____

Kit én is Messiásnak hivék, »«ÄSE1—"* Hallgatott s a helyet, hogy a zászlót Melynek látása^fellelkesit Kitűzte volna, hogy csatára hivja A benne hívőknek ezreit . . .

A templomba megy s a nép vezéreli Megoätoro'.za . . . Oly mily iszonyú Csalódáson kellett átesnem újra..- Ha már Jézus sem a Messiás... ügy hiába volt a próféták szava,

A nép hitt benne. Hisz a Keresztelő] Próféta tett róla bizonyságot,

Hogy ö az, kit vártak az Atyák is.

Édes beszéde, csodás tettei, ■<

Uralkodóvá tették öt mi Jrajtunk * —

43 ö ime, nem hogy betölteni Mi hivatása, de maga ellen Ingerlí azokat, kik úgy is ellene Törtek, mióta az életbe lépett...

Nem értem öt, ha máskép nemlmegyeng Jehovára mondom én fogom Kényszeríteni arra, hogy ö legyen]

A]zsidó népnek várt messiása.

Sára : (javakorbeli asszony ) Éles uram, [mért boritja'arcod A tépelödés sötét fellege •Szólj, mi bánt, hadd^oszlatom el E csúnya felleget?. . .

Judás: Hagyj most magamra.

Egyedül akarok lennil. . .-Sára : JNem*én.

Harminc év alatt, hányszor oszlatám el A gondok felhöitfhomlokodról,

Hányszor vidita fel ajkam Jmosolya S kebled viharát csókom csititá le A napfény ragyogott rád ha sz írnom Kérve,|epedve ’•eád függeszthetém...

Es most hagyjalak^el ? . . .

Judás : Mik voltak-Gondjaim s lelkem küzdelmei Te tudod ! De ezek elmúltak ! lm most nagyobb sulylyai szakadtak reám Te soh‘se csalódtál s . igy hát/nem is

[tuded

Mi a csalódás. .De én sokszor csalódtam Az emberek, kik szolgáltak emgem,

Míg hatalmon voltam, elhagyának. Mihelyt megszűnt az én hatalmam Birói székbe ültek ök s halálra ítéltek engem, kinek asztalánál Oly sokszor nyalták a tánvérokat . . P De Jahve megmentett s boldoggá tett Nekem adott téged s felmutatá Epe lö lelkem előtt, Öt, kiről Mindnyájan hivénk: Ö a Messiás

Sára : Talán már nem is hiszed?,. . \ .Judás : Nem, már nem hiszem.

Nem ö az, a kit vártak az atyák,

Kiről szólnak az Ur küldöttei . . .

Nem Messiás ö . . . _Hiszen ha akarná , Most tölthetné be a reményeket 43 szabaddá Tehetné Judeát. . .-Sára: Ezért hát a gond homlokodon..

Judás: Ezért! Magamban sem hitteu

[annyira,

Mint hittem ö benne, a kiért Elhagytunk mindent, S ime ö,

A helyett, hogy mikor mindenek Remélnek benne, betölné a nép Édes reményeit, — megkorbácsolja

Mondta e Mesterünk csak egyszer is Hogy ö a zsidók által várt Messiás ?

Nos úgy e nem? Sőt gyakran azt monda, Hogy az ö országát hiába keresed Itt lent a földön, nem földi ország az. Nem oly követ ö, ki "üldi célokat Akar elérni — ezek által Akarná boldoggá tenni azokat,

Kik benne hisznek! Mennyei követ ö,

S célja volt, hogy az ember világot Istenhez emelje s megtanítsa arra.

Nem egy népnek, de minden nemzet ség[nek

Szerető atyja ö, s az emberek között Testvéri viszony van s a szeretet Fűz össze embert embertárs! val S a gyarló halandót égbe emeli ez! . . .

Judás: Nem, nem ez a Messiás hivatása. A messiáshoz esik a zsidónak

— Kit elválasztott Jehova magának-----Lehet köze. senkinek se másnak . . .

Ha ö nem tölti be a prófétákuak Istentől adott jóslatait s Ha Jahvét támadja s a törvényt Akarja felforgatni, úgy bizony Hamar bevégzi majd apályát,

Melyen oly sok szivet hódita meg . . , Sára: Hová beszélsz Judás... tUgy látom Gonoszság lelke szállt beléd.

Oh jer, menjünk'hazi, Bethlehem * Áldott mezein eloszlik bánatod,

Hited, mely a Mesterhez vezetett Megtört szivedben újra élni fog,

Jer, jer, menjünk haza.

Judás : Nem Sára.

Végre biztosat akarok tudni

Judás: magad- l övetlek én is,

Csak várj • á . (Sára el )

Kajatus s Kachel (jönnek)

Légy üdvöz, Kajafás.

íme vártam read,

Kajaf .s: Üdvözlégy fiam . . .

A rét.i sérelmeket felnid Az Ur akaita, hogy egymás ellen Emeljük fii szavunk. Nem volt nyugal- Mióta ajkam halálra adott, f[mam

De nagy az Ur. jóvá teszi azt,

M/t hal2« észszel mi elhibázunk.. Harminc év átka száll mostan ie rólam. Ha látlak téged, a leghívebb flát Ez árva nemzetne' , kit egykor Kn is üidözék . . . Üdv neked fiam . .

lére borulnak.)

Rachel: Legszebb napja ez életemnek.

Evek hosszú során a miért epedtem, íme betölt.... Hála Jehovának Az ellenek, kik együtt oly sokat Tehettek von1 a bon érdekébe,

A mennyi roszat hozott reánk A viszály, mely keblöket betölté. íme együtt vannak, mint apa kebelén ügy csüng Judás atyámon... A szivem Telve örömmel s hittel, hogy a hon Hasznát veszi ez ölelkezésnek . . .

Kajafás: Igen leányom, kik egymás ellen

\ [törtek

Együtt működnek eztán a honért,

A viszály megszűnt s a béke nyomán A honnak .üdve s java virul . . .

Kajafás : A tettek napja jó messzire van

[még

Eszszel haladjunk s ha eljövend az Kit megjósoltak a szent próféták Kibontjuk majd a zászlót s az idegen Zsarnok, ki úgy megalázott Futva fut majd fegyvereink előtt.]

S az Lr, ki őrzött annyi éven át Segít szabaddá tenni a hazát. . .

Rachel: Hisz1 azt mondják itt már a

[Messiás,

Kit“az Ur Ígért, a földön tanít már, Názárethböl jött, sokan azt hiszik,

Hogy az Urnák áldott követe ö !

Kajafás: Hallottam én is, hogy itt van s

[hogyha nép,

Király gyanánt üdvözölte öt.

De ö fel se.n vette az üdvözletét Sőt a szent templomban zenebonát Veszekedést csinál kiűzvén J[

A pénzváltókat s íelforgatá A galambárusok asztalit . . .

Panaszra jöttek hozzám » papok is Es elmondá, hogy káromló szavával Sérté a templomot, a törvényt 8 Mózes ellen se átalt beszélni . . .

Lesz rá gondom, hogy jutalmát vegye E nép csábitó . . .

Judás: Én vele voltam

Hittem, hogy ö az, ki az ég felhőin Vala eljövendő... De csalódtam...

Pedig ha ö, ki erős, hatalmas,

3 uralkodásra termett, nem tölti be “

A nagy próféták édes reményeit Úgy senki más... Oh ha láttad volna öt S hallanád szavát s tanúja volnál f

Csuda tetteinek ------ leborulnál

Nagysága előtt te is... Szemében A jóság, szelídség fénye ég Karjában oroszlán ereje lakik Termete’cédrus és a szava Leláncolja szived érzelmeit.

Ha szól hozzád -— bánatod eloszlik, Fájdalmad csillapul s vesztett r-uényeid Újra élnek... Soha ilyen tanitó Nem tanitozt még]Judeában.

Rachel: Mért nem tölti be hát a jóslásokat Ha oly nagy ö, miként te mondod; _>• . Meuhódolnánk előtte mindannvian

O u

S követnénk vészbe s a csaták zaján Nem hagynók elesni zászlaját...

Judás: Előtte a föld semmi se. Az égre Irányit minden szavával s valóban Égi fény sugárzik tekintetéből.

Nem azt tanítja, hogy Jahve erős,

De hogy az Ur irgalmas, kegyes

Az áldozat füstje ö előtte

Csak annyit ér mint Kain áldozatja...

A tiszta szív s alázatos lélek L gdrág: b > ajándék ö neki.

Nem az a boldog ö szerinte,

Ki kényelemben éli napjait,

S kinek nevét a hir szárnyai Atrepitik az egész világon ;

De az, ki tudja s elismeri Hogy porból lett és e tudatban Nem nézi többre magát, mintaarmi.

Nem azt tanítja, hogy ne lopj, ne ölj. -I Miként tanitá a mi Mózesünk,

De azt mondja, hogy ki gondolatban Elkívánja másnak ökrét, szamarát,

Az már vétkezett a törvény ellen.

Azt hittük eddig, hogy ki rokonunk Azt kell szeretnünk s gyűlölnünk Azokat, ki megtámadának,

S ellenünk törtek. S ö azt hirdeti :

Ki követ dob rád, dobd vissza kenyérrel Fogadd szivedbe azt is, ki ellened Támad ádáz gyűlölettel.

Rachel (félre) :

Szivem megnyílni érzem e tanoknak Kaj. ;Mind szép,magasztos dolog ez,dt]baj

Judas: Üdv neked Atyám. (Egymás kebBoth József és Fia 422 Loeost St McKeesport, Pa

A monongahela völgyének legrégibb hajó és vasad fegyiroJU[>.elad öaazea éa leggyorsabb hajókra agyazintéq vaaatá jegyet bárataiy