Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-12 / 14. szám
T Hogy mi nem ezt várjuk a [messiástól A mi vallásunk alapja őrük Azt megbolygatni soha nem szabad. A tanításhoz nincs köze másnak Csak ki Lévi törzsükéből való A Messiás az, ki Izraelben Dávid korát idézi vissza . . . A mester — hisz úgy hívjátok öt Nem erre törekszik s igy nem ö az Kiről próféták szóltanak hajdanán. A balga népnek lehet messiása De nem nekünk, kiknek élte felett Sokszor suhogtatá a feddés ostorát. S a mit ma tett csordultig betülté Az elkeseredés poharát . . . Judás : Lelkemnek álmi tört ma össze Reményeim a porba omIának Hisz jól tudod atyáin mi drága volt Nekem a hit, hogy Judeaban Újra mienk lesz a hatalom ö tőle vártam e hit betöltését De már örökre vége . . , Kajafás: Hátha nem. Hátha kényszeritnök, hogy a tettek lvlezej?rc lépjen s szólítsa harcba Izrael fiat. Judás: Mit tegyünk tehát? Kajafás: Állítsuk öt a nagy tanács elé. Judás: Félek, hogy ez nem jó lesz atyám. Hátha felzudul a nép s halálra Adja öt, a ki blint soha nem tett-Kajafás: Szavam elég biztosíték lehet Hogy baj nem éri öt. Judás: Akkor hát Együtt működünk s én kezedbe adom A többi aztán a te dolgod. Kajafás: Helyesen fiam, csak előre A haza kívánja ezt mi tölünk . . . Judás; Igaz atyám, de mégis oly nehéz Elárulni öt, ki miniig szeretett Soha nem bántott .. . Kajafás: Ne légy hát balga. Itt az idő már. Ha ezt elszalasztjuk Nem jön az vissza soha többé . . . Judás; A tett idej# elérkezett Munkára hát a honnak üdvéért, (el.) Kajafás; Oh jó bolond,kezembe vagy tehát A mesterrel együtt, tíoszut állhatok Rajta«.[, rajta is, ki elég merész volt Támadni a papi hatalmat is . . . Hála e fogásért neked Jehova. Kalassay Sándor. A bűn meleg ágya. New Yorkból siettem haza felé. A robogó vonat zakatolva száguldott az éj szaka sötétségében. Elő vettem az újságot, hogy elűzzem vele az utazás szürke unalmát. Mindjárt az első pillanatban egy különös kép ragadta meg figyelme met. Ringó bölcső telve emberekkel. Egyiknek kezébe pisztoly, a másik nak kés. Itten egy férü bozontos hajjal alszik a bölcső szélén, amott egy nö gyűrött kalappal nagyban gesztikulál. A bölcső oldalán ajtó ajtó van e felírással; Indies entrance. Elöl egy hatalmas pohár telve habzó itallal. S a kép alá Írva nagy betűkkel: a bűn bölcsője. Egy saloont ábrázolt a bölcső, telve duhajkodó férfival és növel s a rajzoló, mikor képének e cimetadta — bűn bölcsője, bizonyára fején ta lába a szeget. A bűn: tény, tehát valóság. Léte zését senki sem tagadhatja, mert a lelkiismeret tesz róla bizoryságot. E soiok írója éppen úgy érzi embeii gyarlóságát, mint kell, hogy érezze olvasója. De abban nagy különbség van, hogy a bűnt felneveljük e, uralkodni hagyjuk e magunkon, vagy leláncolva tartsuk, mint a harapós kutyát. Nem azt hirdetjük tehát, hogy a saloon a bűn vég oka, hanem igen is lényegesen hozzájárul annak terjesztéséhez és szaporításához. A kriminális esetek 90 percentje a mértéktelen ivásra, tehát a saloonra vezethető vissza, mert azt csak min den józan belátásu ember elismeri, hogy a mértéktelen ivásra a saloon tanítja az embereket. A saloonkeeper erre biztatja vendégeit, mert hát buseniss, buseniss. De másrészről felmerül a kérdés, hogy vájjon a tisztességes, becsületes emberek csoportja psszetett kézzel nézze e ezt a kártékony munkát, mely annyi családot nyomorba dönt annyi szép reményt meghiúsít, annyi szerencsétlent visz a börtön sötét falai közzé 1 Felelet rá határozottan: nem. Mit szólna ahhoz bárki is, ha például a cholera bacillusait szemünk előtt tenyésztenék, hogy aztán el hintsék a rettenetes betegség csiráit az «»berek milliói közt. Hiszen egy egy járvány elleni küzdelem, ellekiatve a számtalan áldozattól, óriási anyagi kárt okoz a társadalomnak, melyet kereskedők, iparos munkások, gazdagok és sze gények egyaránt megéreznek. A mértéktelenség, végeredményé oen ugyan ide vezet. A különbség csak abban rejlik, hogy mig az előbbi időszaki, ez utóbbi általános és állandó nyavalyája az emberiségnek. Eltekintve az erkölcsi oldaltól, vegyük csak az anyagi szemponto kát figyelembe. A kriminális esetek tárgyalása, a fogházak fenntartása, policemen ek, detektívek fizetése óriási teher az államháztartásban. Mindezt a terhet pedig a nemzet, vagyis a nép tartozik viselni. Ha egy ember leszúrja a másikat a korcsmában, mig ügye a törvénykezés különböző fokain keresztül megy, bele kerül az államnak száz ezer dollárjába, a mit legnagyobb részben a józan polgárok fizetnek, mert az állam, iskola, igazságszol- gábatás terheit ök viselik. önmagunk érdeke parancsolja tehát mar anyagi szempontból is, hogy a büneseiek számát korlátoz zuk. S erre nézve leghelyesebb ut az melyet Ohiu állam törvényhozása választott, hogy magas license által a bűnnek 6 vagy 8 ezer bölcsőjét el eltörüli a föld színéről. Hát ha még az erkölcsi oldalt te kintjük. Mennyi átok, mennyi nyo moruság tapad a mértékletlenség bűnéhez. Mennyi szenvedés, mennyi könnyhullatás miatta. Egy kis vidéki városkában lakott egy iszákos ember, ki minden keres ményét a korcsmában tékozolta el. Gyönyörű gy< rmekei voltak, kik apjukat miudenekl'elett nagyon sze rettek. Egyszer 10 éves kis lánya kisirt szemekkel jött haza az iskolából. Édes apja kivételesen józan állapotban volt, azonnal megkérdezte : ki bántott kedves gyermekem 1 A kis leányka nem szólt semmit, csak újra sírva fakadt és zokogott keservesen. Végre kivallotta, hogy az iskolában egy rósz gyermek „korcsma ; töltelék leányának-1 csúfolta s a többiek meg kinevették. Az ember arca sötétpiros lett, de nem az italtól, hanem a szégyentől, j : saját gyermeke előtt. Lecsókolta a ! könnyeket gyermeke arcáról: ,,ne j sirj kis leányom, nem fognak csu- ífolni ezután.“ És soha többé lábát saloonba be nem tette. Harsányi István, ev. reí. lelkész. Kivonat a Presbyterian Church in the U. S. Afen hatósága alatt működő magyar ref. lelkészeknek és missiói munkát végző papncvendékeknek 1906. március 22én New Brunswickban, N. J. Piospect str. 15. szám alatt tartott egyházi értekezletéi öl felvett jegyzőkönyvből. Jehn vannak : Hankó Gyula NewYork felsővárosi, ;d. Hámborsz ky Gyula Peckville, Pa; Bogár Sámuel, WilkesParre, Pa ; Dikovics János Newark, N. J„ Hámborszky Pál NewBrnnswick. N. J., P^tö Károly P«rt Amboy, N. J. Puky István Allegheny, Pa; lelkészek és missionáriusok; továbbá ifj. Hám borszky Gyula, bloomfieldi theolo- gus. Elmaradásukat kimentették, kijelentve, hogy a hozandó határozatokhoz hozzájárulnak: Bassó Béla Youngstown, O.; Csekes Béla Buffalo, N. Y. lelkészek, Kardoss József Columbus. O., Schodle Adám So. Sharon, Pa; Bodry János, G. Kovács Arthur, Pilinszky Zsigmond missionáriusok és iheologusok. Az értekezlet a 90ik zsoltár éneklése után imával vette kezdetét. 1. Hankó Gyula, mint a Bloomfil- den 1906 márc. 6án tartott elöérte- kezlet által megbízott előadó, a gyűlést megnyitja s felkéri a meg jelenteket, hogy a gyűlés vezetésére elnököt és jegyzőt válaszszanak. Megválasztatott elnökké Hankó- Gyula, jegyzővé Puky Istváu. 2. Elnök részletesen ismerteti azon okokat, melyek ezen értekezlet összehívását szükségessé tették. A legfontosabb ok azon békételenség, mely az Amerikában működd magyar ref. lelkészek között uralkodik. Ezen békételenségnek legfőbb indító oka az egyházak és lelkészek hova tartozandógágának ügye volt. A Reformed Church és a Presbyterian Church fennhatósága alá tartozó egyházak és lelkészek között dúló régi harcok megszüntetése céljából küldetett ki az 1904. év tavaszán a magyarországi ref. egyház által gr. Degenfeld József, a tiszántúli egyházkerület fögondno- ka. A Johnstownban, 1904. április 6án tartott egyetemes lelkészi értekezlet az óhajtott békét meg is hozta, egyértelmüleg elismerve, hogy a két párt közti különbség csak abban áll, hogy egyiket a Reformed Church, másikat a Presbyterian Church segélyezi. Rövid1 del ezután azonban a Ref. Church fennhatósága alá tartozó nehány egyház és lelkész hazai fennhatóság alá helyezte magát, mint a melyet gr. Degenfeld József egyedül tartott helyesnek a békételenség megszüntetésére. Ezzel azonban nem hogy a béke lett volna elérve, sőt inkább ez a körülmény a magva az njabban kitört háborúnak. Két párt helyett az amer.ref. magyarság három párt ra szakadt. Ez újabb harmadik párt ellen a johnstowni határozat alapján állva, a Ref. Church és a Presb. Church fennhatósága alatt állók egy táborban tömörülnek. És folyt n harc még kiméletlenebbül, mint az előtt. Ezen folytonos ellenségeskedések végett küldte ki a hazai egyház dr. Antal Géza pápai theol. tanárt 1905. év őszén, hogy a gr. Degenfeld által vetett alapon az összes amerikai ref. egyházakat és lelkészeket egy táborba, a harai fennhatóság alá egyesítené; és el kell ismernünk, hogy dr. Antal Géza nagy .jóindulattal és körültekintéssel végezte munkáját, mely ugyan az egyházak ellenállásán megtört, sikerre még sem vezetett.-------- Időközben azonban az amerikai magyarság jól felfogott érdekében eddig *gy táborban működő, — a ref. Church és Presb. Church fennhatósága alá tartozó — lelkészek között a csatlakozás kérdésének felfogása és más egyéb, alább érintett félreértések miatt, a. kívánatos béke megromlott. A bő-
