Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-22 / 12. szám
IPÄi' HR Jüü VII. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 190«. MÁRCIUS 22. 12. száui CHUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL. 1 Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyházmegyéjén k Hivatalos közló uye. Meejelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egyfévre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ A51EUIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Co., Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3. 1879 flfcillS 15-1M B8SI80. Alapige : Lukács 19 : 41 -45. Irta : Ralassay Sándor. Elmondatott : Pitt3burghban 1906. márc. 18án. Újra tellett'. Várva-vártuk a kikeletet, mikor a nap sugár feloldja a földnek fagyát s életbe szökken fii, fa, virág, s ime most borítja hó a tájat, most sÜ7Ít fagyasztólag a téli szél. Élet nincs sehol s a mi élni kezdett, az is megdermedett! Mintha csak édes hazánk sorsát mutatná a nagy természet is. Ott is volt tavasz egykor, régen — 58 év előtt. Kik akkor gyermekek valának, *ina már közel járnak az életnek a bibliában Ígért határához s az ifjak----- kik már lelkesülni tudtak az életet teremtő eszmék hallatára, régen megvénhedéuek 6 megtértek övéikhez ! Óh szép idők voltak azok ! Hiszen az élet fakadása mindenkor oly szép és felemelő---- Magyarország pedig közel 400 éves rabság után ekkor kezdett élni A szabadság, egyenlőség, testvériség örök szent eszméi lelkesítették á honnak ifját, öregjét s nem volt senki, ki kész ne lett volna meghalni a honért. Hiába támadt ellenük erőszak, hiába sötétült, el a dicsőség fényes napja : Magyarország akkor kezdett el igazán l'ejiöini, a mikor a gyakorlatban is igyekezett megvalósítani a szabadság, egyenlőség, testvériség szent eszméit. S hogy ma züllés állott be a polr tikai életben, s nincs biztos alapja a társadalmi fejlődésnek sem: annak oka az, hogy elfelejtő azokat, a melyek a békességre valók s nem tanult a nagy időknek emlékeiből ! Pedig mennyi nemes, nagy fér* fin lehetne példakép ! és mennyi sötét emlékű, gyászos esemény rettenthetné meg azokat, kik egy ország népének javát, boldogulását ma is saját, önző érdekeinek rendelik alá. Az eszmék elé azonban gátat vetni nem lehet. Olyan az, mint a hó görgeteg. Egy piciny madár, a mely reggeli énekét dalolja, megrezzenti a fa ágat s a lehulló hő magával ragad utoljára egész tömeget : az eszme isjigy terjed s megállítani emberi hatalom nem elég erős ! Hiába a zsarnok erőszak! Katonák milliója fiié t is erőt vészén s foglyul ejti a sziveket. Mosr, hogy édes hazánk boldo gulasának tavaszát újra tél fagyasztotta meg: ez az egy a mi vigasztalásunk s az a reménységünk, hogy azok, kiket Isten vezérekü' adott, megfogják találni azt az utat, a mely vissza viszi a nemzetet a nem zeti boldogulás alapjaihoz : — a szabadság, egyenlőség, testvériség szent eszméihez. Míg a tusakodás nem e cél körül forog, addig .kereshetik százan, ku futhatják ezren azt a módot, a mely megakadályozza, hogy az ellenség palánkot verjen körülöttünk, megtalálni nem fogják s az ellenség elpusztít mindent, minthogy nem becsüljük meg a látogatásnak napját * * 1826tól kezdve, a mikor a mohácsi vész után az osztrák betette lábát Magyarországba 8 a pártoskodás miatt elbukott a nemzeti érzelmű Szapolyai János: Ausztriának mindig az volt a célja, hogy Magyaror szágot egy alá rendelt tartomanynyá tegye. E törekvés ellen többször harcba szállt a magyar s Bocskay, Bethlen s Kákócv hadai — mind azért harcoltak, hogy Magyarországot szabaddá, függetlenné s hatalmassá tegyék, mint a minő volt akkor, a mikor : ,, Magyar tenger vizében hunyt el Észak, kelet, dél hulló csillaga!“ Vagy a. minő volt az utolsó nem zeti király Mátyás alatt, kinek udvarát tisztelte és becsült-* az egész világ.... De mit ért, mind e Dagy férfiak törekvése, a számtalan honfivére hullatása, ha mindig voltak, kik előtt szentebb volt saját érdekük, mint a nép java s a nemzet boldogulása ?! , Még akkor Is, mikor egy szó rivalt a hazán keresztül, szabad hazában éljen a magyar, mikor csudá- dákat termett a honszeretet s a „Talpra magyar“ szavára lehullt kezünkről a százados rabbilincs : akadtak, kik üdvöt a bécsi nap ra- gyogásában kerestek s a zsarnokság célját szolgálták s ki irtanak szivükből minden nemes érzést s meggyalázták azt a bölcsöt, a melyben rin- gottak ! Hiába szólt Kossuth Lajos ! Lánglelke nem tudott bevilágítani minden szívbe ugv, hogy megszüntessen minden önzést, s eloszlasson minden hiúságot. Ezek miatt lett a bukás olyan iszonyú s a vég olyan rémitö. Sötét lelkek, kiket a pusztulás démona szállott meg,' gyönyörköd nek abban, ha látják a pusztulás nyomait. Itt pedig volt pusztulás! A zsar nokság fékevesztett őrjöngéssel állott bosszút azokon, kiknek más vétkök nem volt, minta honszeretet. De ha tavasz fakadását, a tél késlelteti, mégis csak a tavasz győz ! Ha szomorú volt is a szabadságharc vége, Haynau vérengzésének is vége szakadt s kezdett felépülni az uj MagyarországS * A baj csak az volt, hogy nem tartották meg az 1867iki kiegyezés alkalmával alapelvek gyanánt : a szabadság, egyenlőség, testvériség szent, eszméit ....... Van e valaki, a ki azt merne mondani, hogy édes hazánk szabad? Van e valaki, a ki azt merné mon • dani. hogy édes hazánkban megva • lósult már az egyenlőség s ur és szolga közt nincs semmi külömbség? Van e valaki, ki azt meri mondani, hogy édes hazunkban uralkodik a testvériség ? Nincs ! Hazáuk nem szabad. A zsarnokság ápolója a rendi hatalomnak, s előmozdítója a gyülölségnek. Bizony bizony testvérek, ha Jézus könyeket hullatott Jeruzsálem miatt — nekünk is van okunk arra,hogy megsirassnk a mi szép hazánkat, a melyben sokan nem . emlékeznek meg arról a napról, a mely felmutatta a békességnek, a boldogulás- nak az egyedüli biztos eszközeit. Mi, a kik e nagy, hatalmas országban régebben élünk, tudjuk, hogy valamely nemzet igazán csak akkor lesz nagy, ha szabad, igazán csak akkor boldogult, ha határain belül az egyenlőség, testvériség uralkodik ! % Magyarország igazán csak a nem. zeti királyok alatt volt szabad. Azóta,ha olykor olykor felragyogott is reá a szabadság napja, hirtelen beboritá azt a zsarnokság sötét éjszakája. ügy tetszik, hogy 1867. után még jobban ragyog ez a nap, mint valaha — de ime kitűnt, hogy a téli nap ragyogása volt ez csupán ! A nemzet meg van gyalázva ! Alkotmánya eltiporva, s e nagy, nehéz próbák idején se valósul meg az egyenlőség s nem vesz uralmat a testvériség. E nélkül pedig [hiába minden harc ! A szabadság önmagában véve, egy nemzet életében csak jelszó s ut az önkényuralomhoz, Oroszország szabadország. Nem függ semmi más hatalomtól, de szabadsága zsarnoskodás az alattvalók felett ! Kiket Isten vezérekül adott, bárcsak mfgértenék : hogy ha igazán szabaddá akarják tenni hazánkat : legyenek ne csak szólói, hanem meg valósitói is az egyenlőségnek és testvériségnek. Az emlékezésnek ezen a napján, mikor feltámad lelkűnkben 1848. március 15ike, a mely nap a szabadság hajnalhasadásának az emléknapja hazánk történetében: legalább mi Amerikában élő magyarok vegyük eszünkbe, a mi mostani napunkon, a melyek a békességre valók s mi, a kik élvezzük az" egyenlőséget’ és testvériséget imádkozzunk, hogy ezt értsék meg odahaza, mert csak az a nép álbat meg az időknek rohanó forgatagában, a mely magáévá teszi azokat az eszméket, a melyektől egy nemzet boldogulása függ. Azt hiszem, hogy a Jézus életének egyik legszebb, legkiemelkedőbb jelenete az, mikor a virágvasárnapi üdvözültetés,fényes fogadtatás után félrevonul és sir Jeruzsálem miatt. Jézus — bár az ö országa nem ebből a viiágból való — szerette faját, nemzetét s messze jövőbe látó lelke látta a jelenben a jövőnek szomorú képét. Tudta, hogy el jön az idő, a mikor kö kövön nem marad Jeruzsálemben, a melynek falai között az osztály külömbség, irigység bosszuállás s képmutatás uralkodtak. Mi is elmondhatjuk a költővel : „Rósz időket élünk, rósz csillagok járnak !“ A zsarnokság újra régi eszközeivel döngeti az alkotmány falait. S az ellenség palánkot épit körültünk. Jövel Uram Jézus......... Sirasd meg a mi édes hazánkat is, s 'köny nyeden törjön meg a szabadság, egyenlőség, testvériség napjának sugára — se sugártörés nyomán fakadó szivárvány legyen nekünk reménységünk, hogy - népünk egykor szabad, független magyar hazá. ban fog élni egyenlőségben és testvériségben. Amen. • m •» r| Hri A- monongahela völgyének legrégibb pénztovábbitó intezete, eszközölI || pénzküldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pénzkül- II« I U* mr—------lényeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbesítve
