Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-21 / 51. szám

■■■■ 9MBMnpn 8. Másodfokú bírósági ügyek. 9. Indítványok. 10. A gyűlés bezárása. 16. Az egyházmegyei rendes gyű­léseken a lelkészek s az egyházak küldöttei tartoznak részt venni. Az a lelkész, a ki háromszor egymás után mentség nélkül marad el, vagy az az egyház község, a mely három Ízben egymás után elmulasztja kép­viselő küldési jogát gyakorolni, jogaitól megfosztatik s a tagok közül töröltetik. Az egyházmegye tisztviselői. 18. Az egyházmegye ügyeinek vezetésére egy tisztviselői kar vá lasztatik, a mely áll elnök, alelnök, jegyző és pénztáritokból. 19. Az eiuök az egyházmegye első tisztviselője, ö hívja össze úgy a rendes, mint a rendkívüli gyűlése két, azokon elnököl s övé a rendtar­tási jog, Ellenvélemények alkalma­sai szavazást rendel el s egyénit szavazat esetén szava d-önt. Ö nevezi ki az egyes bizottságok tagjait. Az egyházmegyét minden ügyben ng} magánosokkal, mint hatóságokkal szemben képviseli s a belmissiói bizottságokat a magyar egyházi ügyekben informálja s ha szükség kívánja e hatósághoz jelentéseket esz. 20. Az alelnök, az elnök akad á- íyoztatása esetén ennek jogait gya kőről ja. . 21. A jegyző vezeti a gyűlések tegyzökönyveit s azokból kivonató kát ő adhat ki; őre az egyházme­gye irattárának. A lelkészek meg határozott időben ö hozzá adják be az egyháztanács által megerősített jelentéseiket, s ezek alapján össze gezett jelentést terjeszt a közgyűlés elé. 22. a pénztárnok kezeli úgy az •«gyházmegve közigazgatási céljaira, mint a bel és kiil missióra s árvaká aakra kivetett s hozzá befolyt össze geket, jótékony adományokat. — Bevételeiről s kiadásairól rendes naplót vezet s kiadásait hiteles nyugtákkal igazolja. Felmentvényet évről évre a közgyűlés adja meg a pénztárvizsgáló bizottság jelentése alapján. 22 A tiszviselök hivataloskodá­sának ideje egy év. Záradék. 23 Az egyházmegye istenitiszteleti rendtartásiban, hitelveiben azonos a magyarországi református egy­házzal, habár szervezetileg az Egyesült Államokbeli református egyházhoz tartozik is. NEW YOKE, HAZLETON. W1LKES-BABHE. Mí János Nagy eseményeit. Boldog karácsonyi ünnepet kívá­nunk olvasóinknak. Karácsony hete van, — de mindenün­nen a békétlenség, háborúskodás híre érkezik. Nem csak Oroszországban és Ma­gyarországon nehezek a politikai állapo­tok, hanem Törökországból, Khinából is gonosz hírek érkeznek. — Magyarországon a szocialisták immár vérontást idéztek elő. Az ellenzéki lapok­nál a szedők beszüntették a munkát s ama lapokat, melyeknek szedői vonakod­tak sztrájkba állani. az Egyetértést és Budapesti Hírlapot megtámadták s véres harc.z fejlődött ki köztük és a szerkesztő­ség s kiadóhivatal személyzete közt, melyben több revolverlövés is dördült el. S a rendőrség mindezt tétlenül nézte, Úgy látszik, a dolgot Fehérváry és kormát yj támogatja, hogy ily módon okot kerítsen osztrák katonaságnak magyar földre való szállítására, hogy azután ezekkel fojtsa vérbe a nemzet passiv ellentállását. — Konstantinápolyból jelentik, hogy a Kaukázusban lakó örmények Tiflis váro­sában megrohanták a török negyedet, több mint 300 házat felgyújtottak, s a tűznek oltását fegyveres erővel gátolták meg. A harczban mintegy ötvenheten pusztultak el. — Shanghaiból jelentik, hogy ott a bennszülöttek megtámadták az idegeneket s a konzulátusok épületeit meghajigálták s az amerikai konzult bántalmazták is. A Diadem nevű angol hadihajóról 500 főnyi legénység szállott partra, hogy a hatóságot a rend fenntartásában segítse. Az amerikai Baltimore nevű hajóról szintén ilyen számú legénység vonult a szárazföldre. Magyar bankár és közjegyző. *f r .iz amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfin, a ki egy császári és király^ konzulátusi űgyivőség vezetésével bízatott meg A merkában. éa sokéves át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kuíügy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogás till.in jellemű s teljesen megbízható-. ÜPértselret küld a világ bármely részébe, gyorsan is pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magv. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s íz eredeti hetét könyveket a feleknek pontosan kiadja. ECaÖójeg-yeLfccee «iád gyors hajúkra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árbún, mint a hajó- társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. xCiállit mindenféle meghatalmazásokat, adás vételi szerződéseket 3 bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cím : John Németh. 457 Washington St., New York. Berlinből Írják, hjgy nyugati Török­országban, Tetovorban az albánok meg­támadták a törököket. A megtámadott háromezer főnyi török segítségére tűz őrség érkezett s az igy elfoglalt városká­ban mindazokat elpusztították, a kiknél fegyvert találtak. Ugyancsak Berlinből jelentik, hogy a Balti tenger mellett fekvő tartományok­ban az orosz forradalmárok pusztátják a német lakosságot is s azoknak a gazdag németeknek holttestét, a kiket leölnek, eladják a rokonoknak, A kormány min­dent megtesz az idegenek védelmére : de nincs elég katona, a kikben bízni lehetne. Különben Witte is erősebb eszközöket használ. Most már valóban szükség van ott az erős kézre. Szentpétervvárról s az ország minden részéből a jobbmóduak, a kik tehetik menekülnek. Ezek beszélik, hogy ut.jokban mindenütt égő, elpusztult romokban heverő falukat láttak. Ha nem istentől van valami e világban — úgy az hamar megromlik, elpusztul és meg nem állhat. Emlékezünk még reá, hogy- Doure — a zionista apostol, minő nagy tervekkel eltelve utazott New- Yorkba, Reformálni aknrta a nagy Baly- lont s ettől az időtől kezdve hanyatlani kezdett a prófétának, Il-ik Illésnek a hatalma. A jelszava volt : a világ csal, tehát csalattassék meg. De a világ se soká hagyja magát csalni. Doure most miután betegségéből nem tud kigyógyulni, azért a felekezet kormányzását három alve- zérére bízta s mnoa e.mázott a Batorna szigetcsoportra. Ez a futás a sülyedö ha­jóról való n.un kiölés. Zion Citynek ma. nincs több mint háfom ezer lakosa. A csipkegyár be’ van csukva s más fgyá- raliban is alig dolgoznak, zy zionisták összes birtoka 15 millió dollárra tehető s ezen tiz millió adósság van. Igv lesz vége azok munkájának, kik a nép ámításba vetik reménységüket. A nép sokat el -hisz, de még se min­dent. LEGÚJABB! A magyar országyülést 1906. jan. 3-ig elnapolták. Mellékletünkön a templom építtető dillonvalei ref. egyháztanács csoportképét mutatjuk- be olvasóinknak. A templom felavatásáról irt tudósításunk helyszűke miatt újévi számunkban jele­nik meg. \ Nä — Nem tudja a teins ur, ki most a biró Miskolcon ? Jó vagy rossz ember-e az ? fordult az urféle emberhez. — Én nem tudom, mondta az nagy komolyan. — Nem ismerős maga ott ? Nem ismeri az én fiamat, és nem tudja, mit szokott -csinálni ? — Nem ismerem a fiát, és igy azt sem tudom, hogy mit szokott csinálni, Hát nem irta meg falura, hogy micsoda ?... — Dehogy nem; megírta, mondta Zsófi nanó, csak azt nem irta meg, hogy mit szokott csinálni. — Mit irt, hogy micsoda? — az irta, hogy izé . . . hagy is mond­jam csak no.., hadd jurson az eszembe., izé... rendőr ! Oh akkor sok mindent szokott csi­nálni, mondá az urféle. Es ezután- Zsófi nanó elejétől végig sorolni a fia élettörténetét, a minek csak akkor szakadt vége. mikor a vonat a miskolci gömöri pályaudvaron megáll- ván, Zsófi nanó is leszállt sok más utassal, a kiknek a városban volt dol­guk . Ebben az időben még a régi, fából épült állomási épület volt meg a gömöri pályaudvaron, melyen áthaladva Zsófi nanó, meglátta az utcán a sokféle világitó lámpát és a lármásan sürgő-forgó, tarka barka embertömeget, majdnem elmaradt a többiektől, a kikkel jött; s hogy ez itt még meg nem történt vele, csak annak í.-í , köszönhette, hogy hol jobbról, hol bal­ról lökték mog s félt, hogy nehány forintocskáját a híres csabai zsebmetszök ellopják tőle, a kikről máj- egyik-másik vásárokra járó embertől sok rosszat hallott. Meg aztán a fiát is minél előbb szerette volna meglátni. Mikorra észre vett» magát, egyedü volt. Az úti társai kőéül senkit se látott- Megindult hát egyedül, hogy felkeresi fiát, de nem sokára utat vesztett, és bámészkodva állt meg egy három eme­letes ház szögleténél és elkezdett magá­ban beszélgetni: Ugyan édes jó istenkém merre is lehet az a Toronyalja utca ?,., Ugyan miért nem vitt el engem ^ a vonat ódáig? Talán akkor kellett volna megmondani, mikor a jegyet váltottuk? vagy talán a tanító se tudta ? Tersze, hogy nem ! Miért is nem magam vál­tottam meg a jegyet, most nem kellene itt ücsörögnöm estének idején ? De ezen már nem segíthetek. A mint Zsófi nanónak ez az utolsó gondolata is elhagyta meglehetősen dö- czögös elméjét, észrevétlenül egy rendőr állt meg mellette, a ki látva, < bogy Z nanó egy vidéki ügyetlen asszony, jo akarólag kérdezte meg tőle : Kit keres néni ? Ugy-e maga vidékre való ? Nézze meg az ember, dadogott Zsófi nanó ijedten, azt hívén, hogy a vidéki beszélgetők büntetője áll előtte, hiszen én egy szót se szóltam, még a számat is beszorítottam ! A rendőr e szavak után mindent gon­dolt Zsófi nanóról, csak azt .nem, hogy ép elméje van, és hogy tréfából valaki elbolonditotta a vonaton. Mindazáltal ismét kérdezte : Kit keres néni? a férjét vagy a fiát? Erre Zsófi nanó még nagyobb rémü­lettel dadogott érthetetlen szókat. Ide hallgasson hác néni, nem a fiát keresi ?■ Igen, igen, felelt Zsófi nanó magához térve, azt keresem biz1 talán ismeri az ur ? Már hogyne ismerném, felelíe a rend­őr, hisz régi jó barátom. Akarja talán, hogy elvezessem hozzá ? Legyen szives,hogy az Isten áldja meg. Elvezette Zsófi nanót a legközelebbi rendörsére, a hol a napos rendőrnél azzal a súgva mondott figyelmeztetéssel hagyta hogy jól vigyázzon rá, mig a város kapitányának jelentést tesz róla, mert ez az öreg asszony bizonyosan örült.) Mikor menni akart, rákiáltott s napos: Ne menj, kérlek, a kapitányhoz! Hiszen ez az öreg asszony az én édes anyám, a ki még sohasem volt nagyobb városban. Nics neki semmi egyéb baja. Ö nála te őrültebb vagy mindig. E szavak hallatára a rendőr szinte megszégyenülve távozott. Zsófi nanónak pedig megjött a kedve, hogy rátalált a fiára, kit átölelt össze vissza csókolt. Hát még, mikor a fia aztán haza kísérte a családjához, az ott talált négy eleven apró gyermek öröm könyeket fakasztott a jó öreg falusi asszony szemében s elfeledett minden vele történt utazási kellemetlenséget. Mikorra eljött a karácsony este, Zsófi néni már a közeli üzletbe is elmert menni czukrocskákat vásárolni unokáinak. Midőn aztán a szépen feldíszített ka­rácsonyfa apró lángocskái kigyultak és a boldog szülék a nagymamával, Zsófi nanóval, édes érzelmek közt ülték azt körül, a vidám gyermekek pedig nevető örömmel táncolták körül a Krisztuska fáját és nézegették, kóstolgatták, fala­tozták az ö szép ajándékait. Egy pár családtalan jó barátja is, mint meghívott vendége a házi gazdának, jelen volt, a kinek becsületére legyen mondva, mint gyermeknek, hogy jó öreg édes anyját, Zsófi nanót, minden tőle kitel­hető módon kitüntette családja és vendé­gei előtt. A mikor aztán már utolsó lobbot ve­tettek a karácsonyfa lángocskái, és már csak a barátságos szoba lámpája árasztott világosságot, a kis gyermekek, ajkukon boldog sóhajjal telepedtek le a drága jó »agymama körül s kérték, hogy meséljen nekik valamit a Jézuskáról, a karácsony fáról. A nagymama, Zsófi nanó, szeretetteljes mosolylyal tekintett végig az apróságokon s kis gondolkozás után mesélni kezdett eképen : Kéges-régen, mikor a kis Jézuska a BoUJí isii és fia iffiLí tusi Si.picí«pii • n Aalpíttatottl885. Közjegyzői iroda Meghatalmazásokós mindfuumm i || jJjl közjegyzői okiratokat amkértelemmel kiállítunk. Cousnlátusi hí tflte Tanácsosai it i ocrAlnrÁlnnlr Dl-A--

Next

/
Thumbnails
Contents