Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-14 / 50. szám
■ Hz RmeriKal magyar leírná® «atMie ugaMása. Történelmi fontosságú nap volt az amerikai ref. magyarság életében decz. 12-jke. E napon gyűltek össze az egyesült államok! éli ref. . egyház által segélyezett magyar egyházak képviselői, hogy a segélyező egyház beleegyezésével és jóváhagyásával megalakítsák az amerikai magyar ref. egyházmegyét. A gyűlés reggel fél 10 órakor vette kezdetét^ a pittsburgi ref. templomban * rendes istentisztelettel, melyen lapunk szerkesztője imádkozott, kérvén Isten áldását tanácskozásaink sikerére. “ Isteni tisztelet után ugyanő szólott a jelenvoltakhoz, ismertetvén az okot, melyért a segélyező egyház megbízásából összehívta a jelen közgyűlést. t Jelen voltak Rev. Souders, a segélyező egyház superintendense ; a clevelandi egyház képviseletében tdö Csutoros Elek lelkész, a toledói egyház képviseletében tdö Kovács János és Molnár István, a l.oniesteac’i egyház, képviseletében tdö Harsányi Sándor és Jurcso István,a tren toni egyh. képviseletében tdő Virág István, a loraini egyh. képviseletében tdö Ludman Sándor és Szeghi Géza, a dilon- valei egyház képviseletében tdő Kovácsi M. István és Bárdos András, a johnstow- *i iegyház képviseletében tdő Kovács Endre és Pelsöczy János, a pittsburgi egyház képviseletében tdő Kalassay Sándor és Hornyák András. Ideiglenes jegyzőül tdő Virág István egyhangúlag inegválasztatott. I Elsőnek Souders kijelenti, hogy ö a segélyező egyház képviseletében jelent Meg, a mely egyházmozgalmunkkal minden tekintetben rokonszenvez. Tdő Harsányi Sándor indítványára az egyházmegyei közgyűlés, Rév. Soudersnek és a segélyező egyháznak kő szünetet mond a magyar reformátusság iránt tanúsított jóindulatáért. Ezután a képviselők igazoltattak. A bridgeporti egyház ezidö szerint nem csatlakozik. A so. chicagói és so. norwalki egyházak jelentették be, hogy a csatlakozásukat későbbre halasztják, Eleanor és So. Bend lelkészei szintén azon reményüknek adtak kifejezést, hogy mielőbb csatlakozni l fognak. A jelen volt egyházak képviselői az egyesültállamokbeli magyar ref. egyházmegyét eg) hangulag megalakítják. ■ Tisztviselők választásakor : elnök választásnál a titkos szavazatok három részre oszlottak s a két legtöbb, de I ♦egyenlő, szavazatot nyert Csutoros Elek' és Kalassay Sándor között újabb szavazást kellett volna elrendelni, de miután Kalassay Sándor határozottan kinyilatkoztatta, hogy ö vissza óhajt vonulni e tisztségtől, egyhangúlag tdő Csutoros Elek clevelandi ref. lelkész választatott meg elnökké. Az alelnökség titkos szavazás utján nagy szótöbbséggel Hornyák Andrásnak, a pittsburgi ref, egyház gondnokának jutott. *. A jegyzői tisztet a szavazatok többsége értelmében tdö Ludman Sándor loraini ref lelkész fogja betölteni. Pénztárnok tdö Harsányi Sándor/lett. A tisztviselői kar megválasztása után az elnök az ebéd idejére felfüggesztette a gyűlést s a délutáni ülés első tárgya az egyházmegyei szabályzat megállapítása volt. E szabályzatot, melyet tdö Kalassay Sándar pittsburgi lelkész, előadó készített: és terjesztett elő, annakidején egész terjedelmében közölni fogjuk, most csak fontosabb pontjait érintjük. Az újonnan alakult egyházmegye cinre ,,Az egyesült államokbeli ref. egyház, m agyar egyházmegyéje“. Az egyházmegye hivatalos nyelve magyar. Az egyházmegye a pittsburgi egyház- kerülethez tartozik. Az egyházmeg) ét minden jogok megilletik, amelyeket, az angol és német egyházmegyék élveznek, nevezetesen Jel- készi vizsgáztatások, felavatások, beerösi- tések, uj egyházak szervezései, lelkészek és egyházak ügyes-bajos dolgainak elintézése, stb. Myilvános statisztikát vezet az egyház- tagokról, anyakönyvi bejegyzésekről, tankötelesekről, úgy a köznapi, mint a vasárnapi iskola tanulóiról s azok szellemi állapotáról stb. Egyszer minden évben rendes gyűlést tart. Említésre méltónak/s nagyon fontosnak tartom az elfogadott alapszabálytervezet záradékát, mely szerint ,,az egyház megye istenitiszteleti rendtartásban, hitelveiben azonos a magyarországi ref. egyházzal, habár szervezetileg az egyesült államokbeli ref. egyházhozjartozik is.“ Az alapszabályok elfogadtatván, egy bizottság küldetett ki egy egyházközségi alapszabálytervezet egyöntetű kidolgozására. A vasárnapi iskolai lapok (Örömhir) szerkesztésével újból tdö Virág István lelkész bízatott meg, Tdö Kalassay Sándor előterjesztette az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja ügyét, s jelenti, hogy az előfizetők száma nem áll arányban az amerikai reform, magyarság számával. Az ez ügyben hozott határozatot lapunk legközelebbi számában közöljük tüzetesen, most csak annyit jegyzőnk meg,hogy1 az egyházmegye lapunkat hivatalos lapjául választotta. A jövő évi rendes közgyűlés Clevelandiban 1906. jan. 12én lesz megtartva. íme itt van egy nap rövid vázlata, mely betetőzéseként, koronájaként szolgálhat régibb lelkészeink s buzgó egyháztagjaink nemes, önfeláldosó munkásságának. Másrészről pedig a jövő édes reménységének biztos záloga volt e nap, melyen hatalmas egészszé olvadtak azok az idegenbe szakadt magyar reformátusok, I kik idáig is egyek voltak ugyan a Krisztus iránti hű szeretetben és a magyar honfiúi szent érzelmek ápolásában, de szétszórtan korántsem mutathattak fel oly sikert, mint a minőt a nemes munkásság méltán meg | érdemelt volna. Ezután másként lesz a dolog. Egy hatalmas testületté tömörült az amerika református magyarság, egy oly testületté, melynek szava, tekintélye .hatalmas súly lesz a mérlegen, a mellyel az idegenbe szakadt honfitársaink megméretnek. Szinte kiszámíthatatlanok e szoros egyesülés következményei már most is, e nyolc egyház egyesülése után s, ha még az az öt egyház is, mely a múlt szomorú példáitól való féltében nem küldötte »1 képviselőjét az alakuló közgyűlésre,látván a sr.ép sikert, sziwel s liéekkel csatlakozik, oly hatalmas rédbástyája lesz az amerikai ref. magyarságnak, mely a Krisztus segedelme által hivatva lesz biztosítani a magyarság részére az amerikaiak elismerését is. Az Ur, ki a nehéz küzdelemben hü gyermekeinek oldala mellett állott, bizonyára nem fogja megvonni áldását üitölünk sem. ügy legyen 1 —z. TÁRCA. TisziBieies uram üiiysjs. — Elbeszélés. — Irta: V. Sipos Ida. II. Egy róka ellen ! He szegények ! .Jóska bácsi nem is kérdezősködött továbbat a levél irányában. Hej, haj, úgy látszik, manapság már nem lehet a höskori tréfákat megismételni ! így, kellő eszközök hijján, már az embernek csak vissza kell szorítani bosszuszonrjas epeisedését. Hiába, még csak kedvére sem haragudhat a jámbor halandó. így hát egyedüli elégtételül csak az marad, hogy egyszerűen nem fizeti meg az adóját Jóska bácsi és csinál jegyzőnek, bírónak, kurátor nak annyikellemetlenséget, a meny nyit csak lehet, mig kiássák-vésik tőle a köteles járandóságot. Jóllehet, kis idő múltán mindenki belenyugodott mára dolgok mene tébe, ö kelletlenkedett, dohogott tovább, ha nem egyébért, már azért is, hogy egyszer kimondott szavának álljon : nem fizetek ! Az iskola azért felépült szépen és — mi tagadás — Jóska bácsinak is tetszett, noha mindig kész volt va lami Ízetlenséggel megrontani a te’sző érzést, a midőn szeme ráfeled kezeit a takaros, tiszta épületre. Elég sokba is került! Mi szenvedtünk, izzadtunk meg ezért... Talán az ilyes szólásokat is csak megszokásból eregette már utóbb Jóska bácsi, lassan-lassan az ö szívé ben is alább hagytak a bosszús ger- jedezésekj a lobogó tűz elaludt, csak a helyén maradt meg a sivár fekete folt. A fekete folt, a terméketlenség jegye. Sokáig kerülte Jóska bácsi a pap ját, találkozni sem akart vele, mig egyszer hivatalos ügyekben mégis összejöttek a községházán. Érdekes megbeszélni valója volt a határoló tanácsnak. A falunak valamelyes darab föld jét óhajtotta megvenni egy külföldi pénzcsoport, több gazda birtokrészével kapcsolatban. Adják-e, ne adják e a földeket ? A külföldiek ajánlata sokak előtt csábitónak tetszett és azok között t volt éppen Jóska bácsi is. Egy árva, elhagyott darabka me zeje ment volna el a többivel jó pénzért, eiősen hangoztatta tehát, hogy a községnek nem szabad el szaíasztani a jó szerencsét s itt kell fogni az aranyszóró idegen urakat. Az természetes. , Nagyon elkedvetlenedett, midőn utána felszólalt a tiszteletes ur. Ez ellene szói az ö tanácsának bizony nyal, gondola. É# gondolata telje sedék. A pap visszavetendönek Ítélte az idegenekkel való üzletet; senkinek sem lesz abból haszna, kára csak egyedül. Mintha az élő testünkből vágnánk ki egy darabot és felcserélnénk mesterséges müvei, olyan az. Ki adja oda a vér, a hús karját, bárha ezüst, arany kézért, ugy-e ' •J a . Mutatvány a Prot. -áryaháiá Naptárból. senki— Ilyen balgatagok nem lehetünk. — Talán azt gondolja tiszteletes aram, rvauaau a Jiaiaruulí — luocija-jicU.011 JosKa OciOol, — Tu(íoqJj— iHtJi «■ -lelkész, — hogy nem az. Ez a ioíd nem oui ja üounyen a Inas a , megkívánja a guu- aoo újunkat, uc na mt-gaujam. Iiüäi a magad, nein la naiaiiun c-iie. A mos rossz tűni, csali rossz munkás. Jóska bacai körülbelül talalva erezte magai, a a mi az igazságából mauyzou, ipái notion ekes, tüzes azavakkal kipótolni; de mintha _iii- leluket vesztettek volna mar a hau- goa, eres szavak, vajmi vékonyak csörgedezett azokból a meggyőző eró más elmekbe at. Egy szóval csatát vesztett Jóska bácsi. Kimondatott;, hogy a föld- eladás dolgában nem tárgyalnak maradnak csak a régiben. Így hát Jóska bácsinak is nyakáa maradt az elárvult mezecskéje, teremhet benne a köménymag, koszo- ruka, gomba. Vége a jö vásárnak. — No, tiszteletes uram, engem ugyan megkárosított 1 — mondta nagy szemrehányással, a tanács végeztével, a paphoz fordulván.A A pap nyugodtan felelt: — Nem károsult kigyelmed. — Nem eí hiszen soha nem álmodott árát ígérték a földemnek ! — Nem annyit, mint az kigyel- mednek ér. — Ej‘ ! ne tessék tréfálni már___ Az a föld nekem semmit sem hajt, nem érdemes vele bíbelődni. — Én pedig meg tudnám mutatni, hogy érdemes. Jóska bácsi úgy gondolta, nagyon jó alkalom kínálkozik most egy kis tréfára. Mosolygott. — Ha olyan nagyon tetszik az a föld tiszteletes uramnak, odaadom én árendába. Mire tudja hát vele vinni. — Komolyan beszél? — Nagyon. — Jó Három évre hajlandó vagyok kibérelni Nem időztek azután sokáig. Megegyeztek annak rendje és módja szerint, mindezeket eligazítván és Jóska bácsi könnyebbült szívvel sóhajlott fel vesztett csatája után. — Bánja kö ! Veszett fejszének a nyele ! így is jó- Am lássa a pap, mire megy. A mint kezébe kapta az első pénzt, attól fogva meg éppen belenyugovék a dologba. Sokse hitte volna, hogy az ö íöldecskéje még igy kamatozzon. Tiszteletes uram megfizeti a múltkori gyözedel mének az árát legalább. Rendén levő dolog. Jó darab idő elmúlott, mig egyszer kivetödött Jóska bácsi az árendás föld tájára. Egész véletlenül, hogy éppen arra akadt útja, no gondolta, most hát szétnéz, hogy áll a tiszteletes uram gazdasága, egy kis krum plija, mije csak lesz tán neki... tjsöndesen ballagott ott fel-alá a zöldelö földtáblák között. Szép nyári reggel volt, a munkának, a sürgő- forgó életnek élénksége látszott már mindenütt. Mint az anya gyermekével, olyan a természet ilyenkor szorgos, munkás fiaival. Az egymásért élő szeretetnek nagy, egymáshoz kapcsoló érzése áradoz e képen; mint adja a szülő át mindenét, a mivel bir s mint Vi*- --
