Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-12-07 / 49. szám
VI. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1905. DECEMBER 7. 49 szám (UINGARIAiN-AMERICAN REFORMED SENTINELS Megjelen mindet) csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Amerikába.: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF.EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Go.*. Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as 8econo Class Matter Sept 2. 1904. at the Fost Office at Pittsburgh, Fa. under the Act of Congress of March 3 1879 ... ......... ' ---------------------------------------------------------------- '",l 1 % im*. EgyHäzi ujysinK rendezése... A reformátusok lapja 47-ik száma ban fenti czim alatt, , Világi pap“ aláírással megjelent czikk a magyar egyházmegyéhez való csatlakozásnak egyengeti az útját. Úgy látszik, hogy a tiszteletes szerkesztő ur is ■érez némi haji indóságot erre, csak a módozatokkal nincs tisztában. Sze retné az ügyet úgy elintézni, hogy az a világi emberek jóváhagyásával történne meg, s fölhívja őket, hogy nyilatkozzanak ez ügyben, vagyis más szavakkal: a tiszteletes szerkesztő ur reánk bízza a forró gesztenye kikaparását. Hát bizony ahhoz nekünk is volna, jogunk hozzászóltam, világiaknak, kik az amerikai egyházak terheit viseljük. S mivel nem tudom, hogy világi embereink közül lesz e valaki, ki e felhívásra feleljen, s mivel ez ügy a mi egyházunkat is közelebbről érdekli; felelek én, daczára annak, hogy az utóbbi években a nyilvános szereplésektől visszavonultam. Szerénytelenség nélkül mondha tóm el azt, hogy éveken keresztül Amerikában, az egyházak szervezői között az elsők között voltam. Ott Állottam a pittsburghi ref. egyház hólesőjénél s szellemi és anyagi munkásságommal hozzájárultam an műk létesítéséhez. Yotfngstówni ref. egyházunk szervezésében is részt vettem, s az amerikai magyar moz galmak iráni mindig érdeklődtem. Joggal szólhatok tehát ez ügyhöz, mint olyan, a ki abban a helyzetben van, hogy ösmeri az amerikai viszo nyokat, s talán adhat egy jó tanácsot* most, a midőn amerikai egyházaink érdekeit egy, a tapasztalatlanságból -eredő újabb veszély fenyegeti. Nincs szándékom senkit sérteni, ■csak a kesesii igazságokat irom meg, ámbár úgy gondolom, hogy azoknak leírása többeket nyugtalanítani fog. Nt. dr. Antal ur ! Figyelje meg ■egv tapasztalt amerikás szavait. Nem arra vau nekünk szükségünk, hogy szegény hazánkból ide küldjék a pénzt! Adjanak nekünk jóerkölcsü vallásos, fiatal buzgój lelkészeket, s mi magyar amerikai polgárok ily lelkészekért hálásak leszünk, s ha kell, szülőhazánkért semmi nemű anyagi és erkölcsi támogatástól nem riadunk vissza s magyar voltunkat nem csak mi, de még gyermekeink is büszkén fogják vallani amerikai polgártársaink előtt. Azt azonban igazán nem értem, hogy minő alapon és joggal kívánhatják azt mi tőlünk, amerikai polgároktól, hogy magyar fennhatóság alatt álló egyházhoz tartozzunk. Bizony azt mondanák reánk, hogy csodabogarak vagyunk, s az amerikaiak kételkednének ab ban, hogy mi jó polgárai vagyunk i hazának, mely minket kebelére fogadott. Nagyon furcsa állapotok fognak ebből következni. Már is tapasztalhatják káros következményeit Ame rika magyar polgárai. Hanem, ha egyszer, egy polgári esküjéhez hü, magyar amerikai polgár a maga valóságában feltárja és nyilvánosságra hozza a" amerikaiak előtt az egész vallásos mozgalom alatt lejlö indító okokat, akkor azután jaj lesz a lel készi köntösbe bujtatott politikai ágenseknek s híveiknek. Papok, fiatal és jóerkölcsü papok kellenek nekünk, kik mert fiatalok, hamarább elsajátítják az amerikai keresztyéni szellemet, buzgóságot, s főleg a nyelvet, miut a ényele m Lez és sopánkodáshoz szokott idő sebb papok. Magvarország veze ö körei ha áldá o- missiót akarnak végezni itt.mi.iden egvébb érdek nél kül, azt ovik ilyen ifjú jeles lelke szék Mkii'd'lése által érhetik el. kik ha 4—5 évig irr voltak, áldásos mu kát végezelit, ek majd otthon is. A vándor magyar úgyis marad magyai. k, de meg fogja tanulni az itt letelepedett régi magyartól és buzgó missionáriusátói a valódi buzgó vallásosságot, meg fogja, tanulni, hogy a vasárnap délután nem tiyornya s bicskázás, de hálaadó istenitiszteletre van száuva. Az összekötő kapocs hazai ref. egyházunkkal csak az legyen, a mit tisztességesen gondolkozó lelkésze ink ezelőtt akartak, tisztán szellemi, és hogy ök is pályázhassanak haza. és kapjanak is jó parochiákat, hol amerikai missioi fáradozásaik után kissé kényelmesebben élhessenek s itteni tapasztalataikat otthon érvényesíthessék. Ne higyjék azt, hogy a felvilágo sodott amerikai magyarság fel fog ülni holmi Fejérváry féle igérgeté seknek. Tudjuk mi azt, hogy még ha nehány hónapig, avagy évig segélyeznének is, de ha otthon a politikai viszonyok megváltoznak és úgy változnak meg, mely a további segélyezést lehetetlenné fogja tenni, egyházaink tönkremennek, lelkészeinket eltartani képtelenek leszünk, s amerikai testvéreink is elfordulnak tölünk hűtlenségünk miatt. Most Ígérgetik a szegény néptől kipréselt pénzt a vallás köpönyege alatt, alamizsna képpen az ide kényszerből kivándorolt papoknak, s a legtöbben hajlanak is felé, de velünk, meg állapodott amerikai egyháztagokkal nem tőrödnek, s nem bánják, bár ninö helyzetet is teremtenek szánunkra. Pedig tessék csak meg mondani, hogy kik itt az egyházak anyagi segitöi, fenntartói? Nem e az a 25 százalék régi amerikás, a ki itt letelepedve Istennek házát építi? Kik az egyházak elöljárói, tisztviselői? Az a vándor magyar hitsor- sosunk, ha adakozásra fölkéretik valamely telepen tervbe vett templom építésére, nem e 70 százaléka ezeknak azt feleli, hogy: kell is nekem templom Amerikában ! Yan nekem otthon templomom, a melyre köteles vagyok adót fizetni: s igy aemmit. vagy csak oly csekély ősz szeget ad, hogy biz azért még egykét téglát sem lehetne venni. Yaljon Pittsburghban nerr-e a Hornyák Andrások, Homesteadon a Tomcsá uyiak, stb. stb. régi amerikai polgárok a föadakozók ? Nem-e ök viselik az egyház gondjait, terheit? hogy az által a vándor magyarnak is alkal mat nyújtsanak arra, hogy Istennek hálát adjon azon jótéteményekért, melyekben itt részesül? E szerint tekintetbe kell venni első sorban az itt megállapodott magyar amerikai polgárok érdekeit, mert az ö érdekeik el választ hatlanok az egy ház érdekétől, az Ö jóvoltuk az egyház jólététől. Nem lenne-e nevetsé ges, ha a»ok egy más állam fenn hatósága és istápolása alatt álló egyházhoz tartoznának. Nem lenne ej a legnagyobb mérvű hálátlanság tö-' lünk, ha mi az eddig segélyező ame rikai egyházakat oldalba rúgva, hűséges munkájuk gyümölcsét, .-gy itt semmi jogon sem exisztáló egy náznak adnánk oda, csak azért, hogy Magyarország intéző körei most, 20 év után, a megérett gyümölcsöt leszedjék, s hagyjuk magunkat Fehérváry-féle piogramm-igére- tekkel becsapni ? A jelen helyzetünkben évről évre biztosabban érezzük magunkat. — Munkáságunkkal, s vallásos törekvéseinkkel amerikai hittestvéreink becsülését és pártfogását kivívtuk, hogy úgy mondjam, kiérdemeltük, s ha Isten úgy akarja, 20—25 év múlva családaink minden külsegély nélkül is képesek lesznek egyháza inkát fenntartani, mint a hogyan azt a németek és más nemzetiségek teszik. Nemzetiségi iskolák fenntartásá ról nem is szólok. Az egyszerűen ab surdum. Fordítsák inkább azt az összeget ezer év óta hazánkban laka ott született tót, rácz, német, oláh, stb. nemzetiségű gyermekek magyarosítására, hogy azok tanulják megszidó hazájuk nyelvét és tanulják meg azt szeretni. Nekünk elég jó az eddigi rendszer, mely szerint buzgóbb lelkészeink, a nyári vakációs hónapokban é.« /ombatonként, tanítják gyermekiünket magyar irás, olvasás, történelem és földrajzra. Hat, az egyház nagy, amerikai iskolákban lelkészi pályára készülő diákjaink, szám szerint 18 an, csekély díjazás mellett a nyári iskola tanítását szívesen elfogadnák. Segélyt adnak dúsgazdag amerikai testvéreink mindenütt, a hol csak bebizonyítjuk nekik, hogy jó erkölcsű egyháztagok és munkát kedvelő emberek vannak. Én tehát azt mondom, hogy a ma gyár hazai intéző körök ne a szegény* néptől kipréselt pénzt, hanem fiatal buzgó papokat s legfölebb könyvtárakat küldjenek nekünk, mert ezekre van szükségünk. Ezt a hirt vigye hazánkba dr. Antal nr, ez az igazi amerikai ma- g .*aiság kívánsága, s ez fog örömére szolgálni szegény magyar hazánkban küzködö hittestvéreinknek is.* Youngstown, O., 1905. évi nov. hó 24 én. G. V. Hámory. *A czikkböj az erősebb személyi vonat kozásu részleteket kihagyta a szerkesztő. IL Válasz G. l. lm ni. Miután a Szerkesztő ur szives volt átadni a fennti czikket átolvasás végett, örömmé] ragadom meg az alkalmat arra nézve, hogy Hámory ur ak azonnal megfeleljek. Legalább nem kell az olvasóknak egy hétig töprengeni a felett, hogy mit mond a Hámory ur czikkéhez a „Világi pap. “ Kijelentem, hogy Hámory Gl. ur czikke egyáltalában nem elég erős arra, hogy múltkori czikkemben kifejtett álláspontomtól eltérítsen. — Nincs benne egyetlen egy érv sem, a mely az én érveimet megdönthetné. Én is vagyok olyan jó „amerikás14, mint Hámory ur s szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy az egyház érdekében én is munkálkodtam any- nyit, a mennyit egy hasonló állású keresztyén embernek munkálkodnia kell. De mivel amerikai magyar refor$ •» A monongahela völgyének legrégibb pénztovábbitó intezete, eszközöl pénzküldeményeket gyorsan éa poptoaan a világ bármely részébe. Pénzkúl- ményeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbeaityft.
