Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-30 / 48. szám

DHHIH ( — 205 — ▼oll Az ég s a tó egyaránt ragyogott a verő napfényben. Szellő nem szálldosott s a szeszélyes Balaton nem is sejtette, mi történik hátán és partján. Egyik egykorú képen sincs nyoma a bán sátorának. A kán pedig sátort üttetett és sátora előtt hatalmas sudárfán Bárga-fekete lobogó volt kitűzve. A bán és törzskara a sátor előtt állt, mikor a hajó közelgett. A hajó nem tudott kikötni. A parti viz sekélyes volt. A hajó kereke már zavarossá tette a vizet, egy matróz póznával a viz mélységét kémlelhette. A hajónak meg kellett állani a parttól mintegy háromszáz méternyire. A csónakot rögtön előre húzták, három matróz bele ug*ott, a keresztdeszkára sárga pokrócot terítettek, beszállt a csónakba gróf Zichy is, igy mentek Jellasich elé. A gróf vitte a nádorispán üzenetét a bánhoz. Kéri a bánt, hogy fontos ügyek megbeszélése végett látogassa öt meg a hajón. Ekkor történt az álnokság szinjátékának első felvonása. A bán és tábornokai észrevették, hogy a hajón nincs sárga fekete lobogó, hanem csak magyar háromsein. Hogy mehessen Jellasich ilyen helyre ? Hogy mehessen .Magyarország harmadik zászlós ura Magyarország állami lobogója alá ? -r Megtagadta a hajóra menetelt. Gróf Zichy visszament a ,,Kisfaludy“-ra. í- A nádorispán tanácskozott kiséröivel. Elhatározta, hogy a király megbízását eredeti példányban átküldi a bánhoz s újra ismétli a meghívást. Gróf Zichy megint a parthoz evezett. Ez volt a második felvonás. »*• A bán megnézte a levelet s rajta a király nevét El­mer ette magát s matatta a levelet tisztjeinek. — Mit adok én a király ezen aláírására 1 Igaza volt. ............ví Hiszen az ő tábori irattárában különb aláírásai voltak a a császárnak. S a császár aláirása nem különb-e, mint a kirá­— 204 — ispánt ott a hajón ábrázolja. Itt magyar díszruha van rajta, de kalpag nélkül, hajadon fővel és mente nélkül. Mellette jobbról- balról Beöthy és gróf Zichy, egyik magyar, másik huszár ruhában. Oldalt előtérben a somogyi part, Szemes körül. A parton csalitos, bozótos halmokon öt fehér ruhás generális, köztük Jellasich. Mind az öten veszettül táncolnak. A kép nem akar gúnyos kép lenni s mégis az. Az osztrák generálisok csakugyan nem táncoltak. De a nádorispán se magyar díszruhában, hanem akkor divatos fekete kaszinó­öltönyben volt. Még Veszprémben öltötte ezt magára. Bármennyire sietett a hajó, a bán már a parton várta. Azok a képek, melyek 1848-ban készültek, hogy meg­örökítsék e furcsa történelmi eseményt, nem hívek a valóság­hoz. Pusztán Képzelődés szülöttei. Az egyik képen két lovon ülő huszár főtiszt társaságában délceg huszár ruhában ül a bán. Egy jó fölszerelésü gyalogos­sal beszélget, ki kezével Tihany felé mutat. Mintha a katoná­nak, mikor haptákban van s a fővezérrel beszél, kezét emelni s azzal mutogatni szabad volna! Ugyan e képen az előtérben egy szikiapad tetején jól öltözött magyar paraszt szűrben, kerek kalapban bámulja a bánt. Sajátságos, hogy Jellasiehot huszártábornoki ruhában szerették ábrázolni. Még zágrábi lovasszobra is magyar disz ruhát visel. Hiszen igaz, hogy a horvátországi grófok és bárók jaind magyar főrendek, magyar grófok és bárók s díszruhájuk is magyar mind maig...S igaz, hogy a bán is magyar zászlósnr. Ezen a képen mégnines ott a „Kisfaludy“ gőzös. A többi képen már ott van. -<»•» ; . , Az egyiken őt táborkari tiszt és egy szerezsán veszi körül a bánt. Háttérben Tihanynak és a hajónak elmosódott képe. A partnál egy csónak orra széles tét kalapos evezőssel. ■ A másikon a bán a parton tisztjei közt. Tihany és a hajó itt is a háttérben, de a csónak közeledik a parthoz. A bokrok közt egy ágyú is van a hajó irányában fordítva. Szeptember 21-én gyönyörű szép meleg, tiszta őszi nap — 208 — rose, le akart telepedni Tatában 9 olyan lakásadó gazdát keresett, a ki lakást is adjon, élelmezést is adjon. Ajánlottak neki egyet. — Miért ajánlják ezt az embert ? — Mert Hz nagyon beosületes ember. — Tud e főzni jó tyukhnslevest 1 — Azt nem tudjuk. — Akkor nem kell. Én nem becsületes embert keresek, hanem jó tyúkhúslevest. — Politikában se a becsületet keresik, hanem a sikert. Közönséges gazemberek élnek, dolgoznak, zajonguak, vezetnek és boldogulnak a politikában, a kik képesek arra, hogy máról holnapra sikert érjenek el, vagy anaak látszatát megszerezzék. Mi a siker 1 Ke gondoljátok ám, hogy a közjó a siker. A közjót ca*k a bölcsek, a nagyok és a jólelkek tartják sikernek., A politikus azt tartja sikeraeK, a mi neki jó. És a mit a hatalom sikernek elismer. Hatalom pedig csak kettő van. Az egyik a fejedelem, a másik a tömeg. A feje­delem előtt csúszni mászni, a tömeg előtt kiabálni s mind a kettőnek hízelegni, az egyiket megcsalni, 9 másikhoz ragasz­kodni, de ha kell, mindegyiket megcsalni: ezek a sikernek eszközei. i.. Igaz, hogy a nemzetnek igaz uagyjai nem ily módon nőnekh * - i < • ■ >■_■-- . ■; ,. De hiszen én nem igaz nagyokról beszélek most, hanem Jellasich bánról és István nádorispánról. Ismerem az ily ala­kokat. A ‘közvélemény ködén én keresztül látok. Mert én ismer tem igaz nagyokat is. Azt mondta a bán, a hajó gépe erősebb, mint-' a becsületszó. Kinek a becsületszavára gondolt ö 7 Mert nem mindegy ám az: ki adja a becsületszót? Habsburg-Lothringen István: szülöttje hatszáz év óta uralkodó büszke fejedelmi családnak. Régiségére és hatalmára mézve a világ legelső családja.- 201 — . különösen egy vörös posztó ágyteritoje. Hallotta, hogy a szere- zsánnak vörös sapkája és vörös köpenyege van, mint a hóhér­nak. Szentül hitte, hogy a szerezsán azt a vörös posztó ágyteri- töt okvetetlen elviszi köpenyegnek. Sajnálta töl.e Apám azonban nem engedte elvinni. Hanem volt egy aranyhimzésse fehér selyem nemzeti védegyleti lobogónk: ennek Füredre vitelét megengedte. Apám a két nagyobb gyerekkel otthon maradt. Hadd jöjjön hát Jellasich, ha van bátorsága. Jött is. Szeptember 21-én már Szemesen volt. A nádorispán levelet kapott szeptembei 10 én Bécsből a királytól. Ez a levél 16 án kelt. Ez a levél soha nem látott még napvilágot. Én Vermes Illés 48iki pápai követtől és gr. Zichy Manó 48 iki honvédezredestől hallottam valamit a levél tar­talmáról. 1 Akkor már Bécsben elhatározták, hogy az ország alkot­mányát eltörlik, a magyar kormányt és az országgyűlést elker getik s a magyar nemzet alkotmányos ellenállását vérbe fojtják Jellasich minden parancsot és meghatalmazást megkapott már erre. A nádorispánnal azonban gondoltak valamit. Azt föl akasztani nem akarták, de a magyarok kezében se akarták hagyni. ' > '■> Szeptember 16án a király aláírásával küldték hozzá azt a levelet, melyben megengedték neki, hogy Jellasichcsal sze­mélyesen összejöjjön, valami egyezségfélét vele szóba hozzon, de egyezséget vele ne kössön, azután pedig vegyen búcsút a kapufélfától s hagyja a magyarokat magokra s Jelksichra, annyit se mondjon, hogy beföllegzetV! menjen egyenesen Becsbe. .1 A nádorispán lett volna fővezére annak a seregnek, melyet a magyar kormány a király beleegyezésével előre kül­dött, hogy Jellasichot verje ki az országból. Ez a sereg már a Mezöföldön volt, Jellasichtól egy-két napi távolságra. Szeptember 20án indult el a nádor négy kocsival Budá­ról s még azon a napon Veszprémbe élt. A püspöki palotában

Next

/
Thumbnails
Contents