Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-02 / 44. szám
-175A 3Íófoki gazda jól tudja azt, hogy a kié a viz, azé a Halászat s a kié a halászat, azé a hal, ha más fogta is. Kivette tehát a pipát szájából, kiverte belőle a hamut, újra teletöltött© dohánynyal, kicsiholt, rátétté az égő taplót s mikor már bodo- ran jött a füstje, oda szól a kajári gazdának : — Látja kelmed azt a diófát az akarattyai csárda kéményétől nyári napkeletre * Az a Bálint komám diófája. Nézzen el most már kelmed Tihany felé oda a nagy vizlejáróhoz: ugy-e most már látja a mi vizünk felső határát. — Nem látok én szomszéd uram semmit. Az igaz, hogy alkalmas köd volt mindenfelé s egy mérföldről esakugyan nem lehetett biztosan megmondani, melyike a Bálint koma diófája. Holmi köd balaton fö-kajári halászgazdát meg nem1 zavar. Nyugodtan folytatta igazságának megbizonyitáeát. — Hát az aligai szakadástól aláfelé látja e kelmed azt & kökényfa bokrot I Hát az almádi csárda csucsfala nem ide világit e egyenesen ? Nem tndná azt kelmed csakúgy mint én, hogy az én vizemnek itt van a külső határa ? Most azután nézze meg kelmed ezeket a lékeket, nem a felső meg a külső határon vannak e ezek! Nem nézett a siófoki|*halászgazda se kökény fát, se csncsfalat. Hiszen a köd miatt nem a csucsfal, de még az egész almádi hegy se látszott. A legények ott álltak két'esomóban. Itt a fokiak, amott a kajának. Nézegették a hal kupacokat. Ha egyik-másik ponty vagy sügér vetett magán egyet s kiesett a kupacból, azt vi6szarugták a helyére. A gazdák vitájába bele nem .szóltak volna. Nem az ö dolguk. A gazdák se szólongatták őket tanu- ságtételre. Hiszen úgy is bizonyos, hogy mindegyik bokor legénye a maga fele nyájával tart s cserben nem hagyja gazdáját. De meg hogyan is tuduák ők jobban az igazságot, mint a gazdák:? A siófoki halászgazda elvégre se tudta belátni a kajári. határ igazságát. Véget vetett a vitának. —170 — lékeken locsog ki a viz, mintha forrásba jött volna a rengeteg tó. Folállnak, hátra néznek. Abban a pillanatban meghallják a vésznek hangját. Mintha bőgne ég-föld, mintha orditana a levegöég. Eldobják a hálót s készülnek megfutamodni. A halászgazda nyugodtan pipázgatva odaszól hozzájuk : — A hálót nem hagyjuk itt, legények. E szó volt a halál. A háló ára öt-hatszáz forint. Nagy pénz szegény embernek. Szép zsöllértelket és házat lehet rajta venni. Jó karban levő egész holdnyi szőlőnek is ez az ára. Szegény ember egész, esztendőn át keres kétszáz forintot. Három egész esztendei keresetet dnvesztésben hagyni nem lehet. Tehát meg kell menteni a hálót. * ' De jön a halál. Itt lesz mindjárt. Mindegy. A kötelesség az első. A szegödséget meg kell tartani. Szegény embernek nincs egyebe, mint adott szava. Az adott szó nem kutyaugatás. A gazda nyugodtan, pipázgatva adta meg az intést. Igaza van. Ha parancsolna, ha káromkodnék, ha toporzékolna, ha düh vagy kétségbeesés fogná el : nem volna igaza, nem fogadnának szót neki. Mit ér az ember élete ? Szegény emberé keveset ér. S a mit ér is : csak önmagának éri. Más nem ád érte semmit, vagy keveset. Azt is csak. könyörületböl. Mig erős, liatal, egészséges:,addig két háromszáz forintot keres évenként. Mi ez? Alig elég kenyérre,ruhára. Ha megszűnt az élet: nem keli kenyér, nem kell ruha. De szenvedni se kell, dolgozni se kell. Szegény embernek megér-e az élet annyit, a mennyi munkát és szenvedést kell érte adnia t Hát az élet örömei ? Hát ezek mit érnek 1 Mit ér a pihenés és álom 1 Szegény embernek semmit se ér. Nagy munkáért kapja szolgabérül s nagy munkáért nyeri előlegül. Megszolgált érte tegnap s meg kell érte szolgálnia holnap is. Pihenéséből és álmából tehet-e félre valamit £ Gyüjthet-e abból kis tökét ? Tehet e belőle valamit a takarékL- .M, A KÖD:JÉGEN. A téli Balaton nem enged magával játékot űzni. Kifog az még az ügyvéden is. Még a szakértőn is. Még a végrehaj tón is. De kát van az ügyvédnek dolga a téli Balatonnal ? Yan eöet erre is. } Egyszer a siófoki halászok jó csomó halat fogtak nagy messze b-mt a jég közepében. Mikor hoznák ki a hálót, ott teremnek a kaján halászok. A halászgazda ctt vau mindegyik bokornál. A kalászgazda nem tesz egyebet a jégen, csak is^ik^ pipáz és parancsol. Ezt cselekedte a siófoki haiászgazda. í diáin !& kajári halászgazda ás ivott, pipázott, de, üem paran- cöört.J^Osak állt és várf. Várta,imennyi hal jön ki a hálóból ni óídetöés-fe szót 'emelni? i i ■■ £ eaí&v ta&i ti ieocn gém tditúctt Érdemes volt; nagy volt a ■zsákmány. - Mikor-pedig , már á éök Ml ott volt a jégen kupacokban, sodorint egyet: bajuszán .8 odaszól siófoki kartársához : oigaí/v áeivá a Jsih io^-jiíiKöszönőm szomszéd uram a szive^ fáradságot, már tető#} ezt a? halat, csák ón viszem Kajánra, jr iá a: ?i í - >a&i j ílulfi iíj Sziveden tettem; szomszéd uiam,.d« toyább se- fáradoz-> zék kegyelmed, magunk is eltndjn,kivinni.Siófokra.,. v>:, ueo. Odáugyan nem, aH a _:j.. : . .. ... ;<„? ü - hát miért nem ? íódií j«, . ca '»•» ■ Azért nem szomszéd uram, mert ez a.viz kajári. yiz* nej» sé áétfŐBJnób gráeisH ,íIraméi iáiéba ú&abai i *jdÉ.B%sm n í!.m gira físáegeJed ygsa iaua — 171 — ba ? Adhat-e valamit belőle kis gyermekének vagy öreg szülőjének, vagy piros mosolygó arczu kedvesének? Semmit. Ha pihenése és álma csupa öröm volna is: csak magának kell elfogyasztania; másnak,kötelességének, szive szerelmének nem adhat belőle semmit. Mit ér a szerelem ? Ki mondja ezt meg ? Néha megéri az egész életet. Néha többet éi, mint a becsület. De annyit még se ér, mint a falat kenyér az éhezőnek. A szegény embernek pedig kenyérre van szüksége s ha nem keres egy napon át: akkor éhezik egész napon. Még szerelme is csak cserébe jár. Adok egy csókot, de vissza kell adnod. Adok egy karéj kenyeret, egy nyaláb fűtőt, ruhának rongyot, pihenőre hajlékot, de csak azért, hogy mindezt segíts nekem felemunkáddal megkeresni. Elvesz a szegény ember élete vagy épsége másnak hibájából. Bölcs bíróság megméri akkor : mit érhetett. S a szerint szabja meg annak értékét, a mennyit a szegény ember két keze munkájával szerezhetett volna. — Többre nem becsüli a bölcs bíróság. Hátha van valaki, a kinek nagyon fáj a szegény ember elmúlt élete vagy összetört épsége? Van-e kárpótlás a fájdalomért? Mérlegre teszi abiró.a fájdalmat s ugv. látja, hogy nem nyomja le a, serpenyőt. Súlya tehát nincs a fájdalomnak. ’§ ha súlya nincs : értéke se lehet. Hejh sok arany van még a fold méhében a mi nincs kiásva. Tipródunk fölötte. Pe sokkal több igazság van még -eltemedvé ‘ a" rideg lelkek melyén,' a1 melyről nem akarunk tudni semmit. .xavrik-- necrésí aayno ío: .ÍZ — ,MÁMljrájdt., . ,njgsaaaíbscrsoillf Mire a halo kiszabadult: ott termett,a halat, is adig :egy, dobásnyira. Mégis csak * _ Nem pipázhatott már nyugodtan a halászgazda se. Ott is s Jneneküít a többivel. , . A. menekülésnek csak útja7.volt. A vesz a világos^, partnak tartott egyenesen ■: abban az irányban kellett futni is.. A 5kérdés az volt: tudnak-e futni a legények olyan gyorsan^ 4 hxa»m Jisáfi «síi aoq&a iqtunéeti ■ n&l'íBMá
