Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-02 / 44. szám

YI. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1905. NOVEMBER 2. 44. szám. JFS-ILv'EIEIEBXEälÄX ZbvZ-S.CrZrZSZES (HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL. 1 Mégjelen minden csütörtökön, Előfizetési ár egyjévre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 ^dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGTAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIŰ. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Co., Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered As Second Class Mattes Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3 1879 1 .........—...— "■ --------------------------------------- ------------—-----—-------------------------------­Szász ZEZáxol-s^ Szál. 1829. — Megh. 1905. A magyar református egyháznak halottja van. A nagyok közül is egyik legnagyobb íiát siratja Szász Károlybau, ki irodalmi és egyház társadalmi munkálkodása áltál olyan emléket hagyott maga után, a melyet a magyar református egy­ház mindig tisztelni és becsülni fog. Szász Károly a bibliában Ígért idő kort megérvén, hosszú élete alatt, folyton azért küzdött, fáradott, hogy az anyaszen tégy ház ügyei éke sen és szép renddel folyjanak s a magyar reformátusság kifejthesse azt az erőt, a mély benne rejlik s az ország államalkotó elemei t között felemelkedjék arra a magaslatra, a ' melyét számbeli súlyánál s tiszte- magyarságánál fogva méltán meg ■érdemel. Kétségtelen dolog, hogy kiilönö sen egy évtized óta nagyon sokat változott a magyar protestantizmus helyzete s ebben a változásban Szász Károlynak is nagy része van. Mint a dunamelléki egyházkerület püspöke — Budapesten lakván — állandóan érintkezésben állott a kormánykö Tökkel s szava nem egy esetben ■döntő sulylyal birt. Mint lelkész, a tiszta evangyélinmi alapon állott. Ima könyvei, prédi­kációi, vallásos irányú műfordításai által mindig csak azt a célt szolgál ta, a melyet ö maga igy fejez ki: Usak a Krisztust ! Krisztus nélkül nincs keresztyénség. Krisztus az a forrás, a kib 51 a keresztyén szeretet s erkölcsiség tényei fakadnak. Ezt hirdette Szász Károly mint fiap s ennek az evangyéliumi igaz­ságnak szerzett érvényt mint püspök. Püspökké választása után 1885— 1893-ig beutazta kerületének minden -egyházmegyéjét s a Szlavón, Sze- rérnségben fekvő egyházakat is. Minden egyházközségben ö prédi­kált s a taüitás anyagát mindig az -előre beszerzett anyagokból meritet te. Ezért azoK a gyülekezetek vallás erkölcsi állapotára nézve teljesen megbízható adatokat tartalmaznak. E mellett, tevékeny részt vett az egyház kormányzati fórumok mii ködösében s a jótékonysági intéze­tek munkájában. Ö az elnöke a biblia revidiáló bizottságnak s az, hogy ma már legalább az ó-szövetsé get a mai kor nyelvén bírjuk, első sorban is az ö érdeme. Mint magyar iró és műfordító szintén elévülketlen érdemeket szer­zett a magyar irodalomban. Költői munkálkodása 1846 ban kezdődött, s úgy alyrában, mint az epikában és drámában maradandó becsű mü­veket hozott létre. De legnagyobb mint műfordító. A német, angol, francia, olasz irodalom legjelesebb termékeit magyar nyelven az ö for­dításában olvashatjuk. E működése kivált az ötvenes években volt nagy fontosságú, ami­kor a Petőfi utánzók teljesen meg rontván a közönség Ízlését, arra volt szükség, hogy az irodalmi színvonal fennmaradjon. Szász Károlynak sokoldalú tevő kenysége öröklött családi (tulajdon súg volt. Atyja, a hires tanár s az első magyar felelős minisztérium j államtitkára, épen olyan sokoldalú | egyén volt, mint fia, ki alig, hogy elvégezte iskoláit, már a számtan tanára lett az enyedi iskolában. Édes atyja Budára költözvén, ö is oda ment s ott menyiségtani és ha­dászati tudományokat hallgatott. A magyar miniszteriuipmal együtt ö is Debrecenbe költözött s itt egy ideig fogalmazó volt, majd beállt ö is honvédnek s mint utászkáplár és hadnagy szolgálta a hazát. A sza­badságharc után Tisza Roffon, a Borbély családnál talált nyugalmat, majd a gömörmegyei Bejébe ment a Szentmiklóssy családhoz nevelőnek. Itt készült el magán utón a papi pályára s a papi vizsgát a gömöri traktus előtt fényes eredménynyei tette le s mint segédleikész Rima­szombatba neveztetett ki. Ugyde ugyanekkor hívták meg Nagy-Körösre tanárnak s hogy Arany János legyen a magyar nyelv tanára, Ö a menynyiségtan tanítását fogadta el. Nagy Körösről Kecskemétre ment tanárnak. Innen 1854-ben Kézdivá- sárhelyrelelkésznek, 1857-ben pedig Kun Szent Miklósra, 1863-ban sza­badszállási lelkész lett s 1867 ben pedig minisztertanácsos a vallás és közoktatásügyi minisztériumban. Irt működött 1884-ben is, a mikor püspökké választatott. Ekkor lett egyszersmind budapesti lelkész is. Püspöki hivataláról s lelkészi állá sáról pár év elölt lemondott s most nyugalomban élve szólította magá hoz az Ur a hiv szolgát, ki bátran el mondhatta: „ama nemes harcot megharcoltam, futásomat bevégez- teiií ___“ Az ö számára bizonyára eltétetett az életnek koronája. Már itt a földön is több kitünte­tés, tisztesség érte. Már 1858-ban levelezőtagja lesz a tudományos akadémiának ; 1869-ben pedig rendes, 1878 ban igazgató taggá, 1892-ben pedig másodelnökké választatott. A Kisfaludy-társaság 1860-ban választja taggá, később pedig el­nökké. A király 1896-ban a Lipót rend középkeresztjével tüntette ki. Dé micsodák e földi kitüntetések ama jutalomhoz, a mel*y az egekben lesz osztályrésze a hü szolgának ! Ö hív volt. Emlékezete örökké áldott lesz a magyar református egyház történe­tében. PSi pit a niaiiisnias ? (Ismételve kérdezve a „Hírnök“' szerkesztőjétől.) Böhm Károly a „Hírnök“ egyik mult számában a protestantizmustól megtagadta a hitvallás és egyhá• elnevezést és vallásunk íanait lélek- vesztöbékóknak nevezte s felszólított bennünket a protestáns lelkészeket, hogy szabadítsuk meg népünket a kárhozatos tanoktól. E vakmerő támadást nem állhat­tam szó nélkül s ezért jelent meg már egy vitatkozó cikk lapunk­ban. De kár volt Böhm Károlyt ko­molyan venni, mert ö nem az az ember, a ki a tisztességes vitatkozás szabályait értené; ö fújja abigottság rozsdás trombitáját, hiaba érlelnek előtte, téves nézeteiből nem enged. Különben egy oltárteítvére úgy nyi latkozott felőle, hogy öt ők (t. i. pápisták) sem veszik komolyan s gyakran túl lő a célon ; °gy másik róm. kath. lelkész nyilatkozata sze­rint Böhm Károly a Hírnök szer­kesztésével lerontja komoly mun kássága érdemeit is. (Tehát a Hírnök szerkesztése nem ,,komoly“ dolog, gravitái a humoros lapok felé.) Ezt csak azért említem, hogy pap társai nyilatkozataiból lássa be, amit tölünk nem akar hallani, hogy t. i. ö egyoldalú, téves elveknek hódoló ember s ezt bizonyitotta be a Hírnök újabb cikkével is. Erősen bizonyítja, hogy mi több pártokra vagyunk oszolva ; én azonban ezt be ismertem, mire való volt hát ezt fejtegetni ? Szentháromság tagadók kai való közösködéssel vádol, ami azonban nem igaz ; mert ha az uni táriusokat hívjuk templomunkba, még' nem közösködünk velők ; idéz nyilatkozatokat, amikkel úgy gon­dolja, hogy leföz ; pedig azok főleg egyes méltatlanul paposkodó egyé nekre vonatkoznak s legfeljebb a vita hevéről tesznek bizonyságot, amibe egyesek juthatnak. (így Cla- irveauxi Szent Beinát is az egyház szokásával, a józan értelemmel s hagyománynyal ellenkező ujjitás nak nevezi a Mária szeplőtelen fo­gatatásáról szóló tant : (ep. 174.) noha szent lett! Azért a vatikáni zsinat mégis kimondta az uj dogmát s a római hitü theologusck mivel le a«m tagadhatják, elszólásnak nyil­vánítják Szent Bernát eme szavait, ávagy kérdezzen meg csak. Böhm ír nehány ájris püspököt s gör. k. lelkészt, minő nyilatkozatokat tesz­nek egymásról,noha egy egyháznak s e g y vallásnak minősítik a rómait és görögöt; bizonyára e nyilatkoza­tok csak egyéni természetűek Böhm ur szerint is s az üniót nem bontják fel, legfeljebb egy önálló gör. kath. püspökség szervezéséhez vezetnek !) De hol van az ön által hánytorga- tótt logika tisztelt szerkesztő ur ? Mert én a római egyház szentjeitől íróitól idézve bizonyítottam be, hogy • a romanismusban nincs egység, mert századról századra forgatta köpeuve- gét újított, rontott, hamisított. Benne a katholicismusból nagyon kevós maradt, s lett romái, pápás alkotmány. S az én kemény vádja­imra Békm Károly rá se hederitett, noha már három számban „cáfol“ (?) Én úgy gondolom, a logika szerint először a római felekezetet kellett volna megvédeni, igazolni s aztán a másikat támadni. Vagy úgy gondol­kozik Böhm Károly, hogy a roma- nismus csak azért jó, mert szerinte a protestántismus rossz ? Ez is logika, igaz, de milyen logika ! Én komoly embernek gondoltam a Hirnök Íróját s nem gondoltam, hogy gyerekeskedik. Pedig úgy cseleke­dett; támad, de a mások támadására füle botját sem mozdítja. S hozzá még ö dicsekszik : cáfoljuk meg, a mit ö mond. De előbb cáfolja meg ö, amit iölünk kapott. Kezeihez kapta az idézetak eredeti latin és görög szövegét, az idézett helyek megjelö­lésébe!, hol késik hát a válasz az égi homályban ? Újra kérdem a clevelandi plébá­nostól : miért nem lép törvényes há­zasságra, miért nem (bérmál, miért nem nyújtja a kelyhet híveinek, miért nem misézik magyárul, vagy tótul, hiszen a gör. kath. papnak mindez szabad s a római és gör.kath. hit és egyház szerintük teljesen egy és ugyanaz ? Aztán felelj rá (a Hírnök 43. mámába a vitatkozás kínos bora mellett már pertut iszik velünk), ki az igaz „katholikus“, ti vagytok, avagy az ó-katholikusok, vagy ó- róm. katholikusok, vagy orosz- orthodox katholikusok, vagy angli- kán-katholikusok, vagy a jezsuita katholikusok, vagy a Dowie-íéle katholikusok ? Nem kell gondolni ám, hogy csak a protestánsok vannak pártokra oszolva, az úgyne­vezett katholikusoknál is igy áll a dolog. Én kijelentem, hogy a vitatkozást bezárom olyan gyerekes feltétel mellett, aminöt Böhm Károly vá­lasztott. De komoly, szigorúan tár­gyilagos és tudományos alapra épí­tett eszmecserére mindig s minden­kivel szemben kész vagyok. Még csak annyit jegyzek meg a Böhm Károly kedvéért, hogy pro­Jr s 8 •» A monongahela völgyének legrégibb pénz tóvábbitó intézete, eszközöl pénzküldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pénzkül­deményeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a r>im7ű+i-nMr

Next

/
Thumbnails
Contents