Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-02 / 44. szám

testánsnak hivathatja magát mindenki, aki nem tartozik a pápa fennhatósága alá, tehát az unitárius, salvista és mormon is ; de e v a n- gélinmi protestáns csak az lehet, ki a római pápa helytartó sfigának nyűge nélkül hiszi az apostoli hitformában összefoglak, kér hitigázságokat s a bibliát ismeri el egyedüli tekintélynek. Különben majd a jövő számban egész terjedelmében közlöm az ,,evangéliumi szö- 'vetség“.' tételeit, melyek kikötik, hogy,a.mostmég különböző pártokra oszlott . evangéliumi protestánsok ' m’ijbén tartoznak , megegyezni, hogy ■ ama szövetségnek tagjai lehessenek, mely jelenleg a virtuális egységet . képviseli nálunk, mindaddig, inig az, organikus egység is létrejön. De a Böhni Károly elszólásaira, téves gondolkodás módjára iiéha néha kénytelen leszek megjegyzéseket tenni az igazság s a krisztusi tan érdekében . így pl. a jövő számban az öngyilkosok eltemetéséről s a mi ,,szentelésünk“ ről mondok el egyet mást.

Lirinumi Szt. Vince.

Evangéliumi He.

(Máté ev. 22. r. 1—14. v.)

E példázat Istent mennyei királyunknak nevezi, ki Fiának lakodalmi vendégséget szerzett, éppen azért kiküldötte szolgáit, hogy a vendégeket hívogassák a lakodalomba. tí a szolgák szétmentek, prédikáltak, hívogattak mindenkit a hivatalos nép, a zsidóság köréből első sorban, de sokan visszautasitot ták a meghívást; majd ismét ki bocsátotta szolgáit, hogy ha a hivatalosak nem akarnak eljönni, leg alább másokkal teljen meg a vendég szoba s a szolgák úgy tőnek.

Ma is hangzik a meghívás a Bárány mennyegzöjébe, mikor az általa megváltottak seregével frigyre lép; te is hivatalos vagy e fényes vendég ségre embertársam, mihez hasonló nincsen a földön. Valahányszor a templomban megjelensz, mindig eme hivogatás hangzik feléd az igehirdetés. részétől, kiknek feladatuk

tönk: sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak.

Imádkozzunk naponként buzgó- sággal, hogy növekedjék a hivatalosak száma, s mi is ezek között lehessünk.

Nánássy Lajos.

lit isién iiiit hmm. 1

Angolország koronájában pusztán a kövek félmillió dollárt érnék, a , közepén levő 2d'gyémánt darab, pl-. • 10(1000 dollárt képvisel. 'Milyen nagy . fényűzés az ilyesmi, különösen ^gy . déinokrátiktts ' keresztyén ország , szemüvegén át nézve. Mennyi nyo- , mórt lehetne' eloszlatni a koronák , értékével. Mert bármennyire drágák , legyenek is a világ előtt az ilyen , díszes ereklyék, legszebb korona , mégis az marad mindörökre, a mit Krisztus nyújt az örökkévalósággal együtt a híven harcolónak. Ennek a megszerzésére törekedjünk, mert ingyen ez sem adatik.

„Jöjjön el a te országod“ igy szoktál ugyebár reggelenként imádkozni kér. felebarátom ? Aztán mindennapi munkádra indulsz ; örülsz, ha másokat kijátszhatsz, vagy meg kisebbíthetsz, ha másoknak rosszat kívánva vagy cselekedve bajt okozol. Aztán panaszkodsz a munka nehéz sége miatt és szeszes itallal enyhíted a napi terhet,s a mértéktelen élvezés miatt otthon perpatvart, veszekedést idézesz elő azok körében, kik pedig szeretteid tartoznának, lenni s este káromkodva térsz nyugalomra.Mond jcsak ilyen esetben, hogy eljön a mennyei király országa ?

Hogy a részegek ne botránkoztassák a józanokat, Londonban az éjjeli vonaton egy külön osztály van aj i részegek számára s egy másik kocsi I mely őket haza szállítja. E rendszer - j nek meg van a jó hatása. Sokan | j ugyanis restellik az önérzetesebb | részegeskedök közül az extra kocsi ban való.utazást és mérséklik ivási ! szenvedélyüket. Hátha még rnegfo- i gadnák a Pál apostol mondását, g ! részegek és dobzódók nem bírhatják j Istennek országát.

Sokan úgy gondolkoznak a szegények közül," hogy az adományozás alól ök fel vannak mentve, mert filléreik nem jöhetnek számításba a gazdagok dollárjai mellett. Ez azonban nagy tévedés. Krisztus előtt jobban feltűnt az özvegy asszony szegénységének fillére, mint a hatalmasok kincseiből dobott arany darabok.

Erre tanit bennünket a következő történet is. , .

Egy szegény-,skót nö 80 schillingeb adott át! Livingstounak, . a hires afrikai felfedezőnek, hogy azon szolgát fogadjon magának. Livingston igy cselekedett, akadt egy hu, szolgája Sebalwe személyében.Midőn egy alkalommal a nágy tudóst' egT oroszlán támadta meg, a hü szolga sa ját élete veszélyeztetésével magára vonta a vadállat figyelmét, hogy urát megszabadítsa s ezután meg erkezett egy társaság, mely megszabadította az oroszlán körmeitől Livingstont és szolgáját is. Ha ama szoigát nem fogadja fel a szegény asszony megtakarított pénzén, Livingston életét nem mentheti meg.

így van még ma is fontos helye a szegények minden egyes fillérének.

A lutheránus zsinat, mely a . múlt hetekben Milwaukeeban Wieconcin államban gyülésezett, kimondotta, hogy az elválás egyházi szempontból csak abban az esetben indokolható, ha bibliai ok, t. i. paráznaság vagy hűtlen elhagyás az elválási ok. A kik más ókból válnak el, nem részesíthetők egyházi szertartásban ismételt házasság kötés alkalmával.

N. L.

■B

tppen az, hogy hívogassanak min- leneket. S mégis mily sokan vannak i keresztyének között, kik vissza itasitják e kegyes hivogatást, talán :sak azért, hogy földi mulatságokban vegyenek részt. Pedig elmúlik 3 világ minden ö gyönyörűségeivel igyben, de ama mennyei lakodalom Ideje vt gnélküli leend.

De ha vissza is utasítod a meg alvást, ha a. világ Csábításai miatt lern akarod beismerni, hogy igaz jrörn ■ csakis a mennyeiek keresésé- beű vau : a. mennyei Atya mewnyeg- söi Vendégsége még sem yall Jkíjdar- izot. Kiküldi’szolgáit, . hogy, hivo: gässanak másokat, kik eredetileg nem voltak hivatalosak ; Izrael keménysége miatt a pogány ok jutnak be a lakodalmas házba s.raa is állandóan folyamatban van a sötétségben ülök hivogatása. A ház tehát megtelik, az aszfalt körülülik s lesznek elegen, kik kiáltsák a Báránynak: a bárány, ki megöletett, méltó, hogy vegyen dicséretet, tiszteletet és méltóságot.

De ha ennyire kegyelmes is az Ur a vendégek iránt, mégis megköveteli, hogy azok is méltók legyenek némi tekintetben a hívásra s legyen legalább mennyegzöi ruhájok. Vagyis legyen szivünkben igaz hit az isteni gondviselés és megváltás iránt, legyen ezzel kapcsolatban erős elhatározásunk, hogy ezután már az Ur Jézus Krisztus fog bennünk élni s mi is ö benne s járjunk már e földön úgy, mint ha. az örökkévalóság napja már itt alatt reánk derülne.

Van-e már birtokodban ilyen mennyegzöi ruha, mit csakis Krisz tustól nyerhetsz ? Ha ezzel nem rendelkezel, nem vehetsz részt a lakcdaloiíjhan, kiutasítás lesz sor sod, mert nincs menyegzői ruhád. Szerezd be hát ezt: az igaz hitet s akkor idvezülsz te is, házad népe is, kiket elvezetsz Krisztushoz. — E mennyegzöi ruha nélkül hivatalos lehetsz ugyan, mint mindenki, de nem választott. De nem minden keresztyén egyszersmint választott is, különben nem mondaná IdveziKERESÜNK

a „Reform:.tusok Lapja“ számára egy megbízható, szorgalmas és lelki- isaieretes egyént, ki lapunk képviseletében Pennsylvania kemény szén vidékét, New Jersey, New York és Connecticut államokot beutazná. Ajánlatok e lap kiadó- hivatalába küldendők.

“A kiadóhivatal.

TÁRCA.

Október 31.

Ünnepelünk ma lelki ünnepet. Keblünk fohásza ma Istenhez lebeg, Hogy békében megértük e napot, Melyen hajdan égi szó hallatott,

A léleknek szent és bátor szava. Meghallotta azt a világ java. Szivemre is örömsngár ragyog, Boldogít, hogy református vagyok.

Ti nyugvó ősök, ti derék hivek Luther, Zvingli, Kálvin s a többiek. Kikhez leszállt az Isten angyala, Hogy pirult a szabadság hajnala.

A vallás oltárán hullt véretek.

De győzött az igazság, véletek. Áttört a fény a vakság éjjelén, Világosság lett a sötét helyén.

Isten müve volt ez s nem emberé.

A lelki békót szét Ö tördelé.

A tudatlanság szégyenbe merült,

A zsarnokságnak trónja romba dűlt Égi ragyogás volt a lelkeken. Szabadság zengett messze földeken.

Feltámadt,mely már halva volt a hit Megtisztították az oltárait. <

Megépült akkor a magyar Sión. Édes hazám, egész határidőn. Megtudták, hogy Isten neve mit ér. Mert őseink megfialtak a hitér :

Jó leiknek mind legyetek velünk. Ha e napon buzgón ünnepelünk.

S szivemre is örömsugár ragyog, Hogy magyar és református vagyok.

Forgács Endre.

icLöDs

részes napok.

4x »Am. Magy. lief. Lapjának" eredeti tárcája.

Irta : Kassay Andor.

Csak úgy szakadt az eső. A fekete borulat hamar meghozta az alkonya- tot s hogy a kép teljes legyen, hozzá kell képzelnünk a hideg őszi szelet, a mely sikong, jajgat s kiveresiti az ember arcát.

Csak egy szamárvonta taliga látható az «gesz utón. Kerekeit barátságosan körülöleli a sár, a mely a küllők közé ragadt a a szegény szamárnak minden erejét meg kell feszítenie, hegy egy-egy pár lépésre haladjon. Pedig a taligán nem valami nagy teher van. Két kolduló barát; egy pár csirke s egy őszi malac. Hiába, ilyen nyomorult időben nem megy a koldulás. Az emberi szív szeretetét sokszor befolyásolja az időjárás is.

A két barát is visszatért hát a ko lostorba. Hogy könnyebben teljék az idő, beszélgettek.

— Nehéz időket élünk, mondá az öregebb. A hol azelőtt nyitott kapura találtunk, ott most bezárják előttünk. Látod, testvér, a dáli Nagy Barna ajtaján úgy szüret után, ha bekopogtattunk, mindig készen várt ee-y egy hordó bor, s most alig tudunk tőle valamit kapni. Bizony, bizony, kétségbe kell esnünk az emberek sorsán.

— Mindennek oka, szólt az ifjabb, a ki még csak novicius volt, hogy az emberek egy része kezd tisztába jönni velünk. Kezdenek elmélkedni, gondolkodni a felöl, hogy vájjon mivel járulunk mi hozzá az emberiség előbb viteléhez a bétőltj ük -e azt a hivatást, a mi az embereknek osztályrészül jHtott.

— Mea culpa, mea culpa, hogy mersz igy beszélni. Talán téged is megszáltak már az újítás démonai !

— Hallgasson ide atyám, annak nevezem, mert olyan is volt hozzám, mindattól a perctől fogva, hogy -ima téli éjszakán oda kerültem a kolostorba. Gondomat viselte, ha más megrugdosott, a>yám felemelt a porból s éreztette velem, a mit soha nem éreztem, a szeretetet. Az Isten áldja meg ezért 1 Nem tudom kiönteni más előtt szivemet, figyeljen hát. Nincs életemnek egyetlen perce sem, a mióta eszmélni, gondolkodni tudok, hogy élénken meg ne figyeltem volna a kolostorbeli életnek minden mozzanatát. A ledér mulatozások, a végnélküli képmutató imádkozások. A szenteskedő arc ott künt a nép között s tivornya itt bent a falak között, megdöbbenték szivem. Oh, sok könnyét hallattam, sokat imádkoztam, hogy ne lássam, ne tudjam mindezeket. De hiába. Igyekeztem magamra erösza kölni azt a véleményt, hogy nem szabad megítélnem feljebbvalómat. De hiába. Nappal é» éjjel fülembe csengett a kérdés: „Ez az élet illik e az Isten szolgáihoz í Ebben áll-e hivatása az Isten embereinek 1“ És ha erőmön felül küzdők is ellene, ha el kell is mindjárt vesznem, kimondom, hogy nem!

9 $■:■} B ■■hIHhKÍMÉIÍm