Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-02 / 5. szám

lek isién «siónak lenedéséi.

Matthews chicagói tanár egy nemré gén tartott felolvasás alkalmával kijelentette, hogy az élet nem isteni teremtés eredménye. Hanem valá- nak bizonyos keverékek a természettől, ezek érintkezésbe jöttek s igv állott elő az élet. Ez a kijelentés már megszokott frázis az istentelenek részéről, sokan kimondották már e vé leményt s leirták papírra is, mivel az emberiségnek meg van azon p ri vilegiuma, hogy nemcsak okos, hanem ostoba dolgokat is szabad szólnia és leírnia. Matthews tanárnak e kijelentését tehát annyiba veszsziik, mintha valaki azt bizonyítgatná hogy a nagyvárosok hatalmas épületei nem emberi munka által állottak elő, hanem kőtörmelékből embe ri kéz munkája nélkül. Az ilyen be szédet pedig őrültségnek nevezzem Hanem a tisztelt piofessor ur fedez ze fel ezen keverékeket s hozzon léi re általok életet s akkor hirdetheti tanítványainak, hogy nincsen isteni teremtés Mindaddig pedig, inig ezt nem teheti, hajtsa meg tiszteletteljesen gőgös fejét a Szentirás ama sza vai előtt: “Kezdetben teremté Isten a mennyet és földet“ s ne vigyen humbug dolgokat és beképzelt hazugságokat a tudomány csarnokába.

San Franciscóban egy tolvajok és betörök szá mára berendezett iskolát fedeztek fel újabban. Ki merné hát tagadni, hogy a XX. század nem a “nevelés századja“? Ezen felfedezés után minden jó erkölcsű férli és nő belátja, hagy a j 'u ibaa <n >g hatha tósabban kell tanítani az iskolában családban s templomban a tizparan, csolat ama tételét: “Ne lopj!“

Chicagóban “charity ball“ volt nem régen. A leggazdagabb s legfényesebb közönség jelent meg a jótékonysági bálon, hol 25000 dollárt táncoltak össze a szegények és betegek számára. Mintegy 400 an jelentek meg olyan ruhákban, mik ezre két, és ékszerekkel, mik milliókat

értek. Dacára az ezreket és milliókat érő ruháknak és ékszereknek, mind össze 25,000 dollár jutott. A világ “jótékonysági bálnak“ nevezteti a- zon összejövetelt s az egyéni hiúságnak ékszerekben és ruhákbau való pazar kielégítését talán mérlégelni sem akarja a 25,000 dollár kedvéért, de mi keresztyének Idvezitönktöl a következő igazságot tanultuk:

“És mikor oda tekintett, látá, hogy a gazdagok hányták az ö aján dekáikat a pénztartó ládába. Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, ki abba két fillért dobott. És mon da: igazán mondom nektek, az özvegy sokkal többet vete a ládába, mintsem a többi együttvéve. Mert azok, a mikből bövölködtek, adtak ajándékot; ez pedig az ö szegénységéből, valamely vala, oda vété. “ így tehát a charity bál útik nagyon le száll az értéke.

New Yorkban épülőfélben van a Szent Jánosról nevezett székesegyház, mely egyike lesz a földkerekség legpompásabb templomainak. A tel jes költség 30.000,000 uollárra rug, a chorus maga 2 millió dollár. A tetn plomba 30,000 ember fér be, a cho rusba mintegy 500(7. Újabban egy Morton Levi nevű ember (100,000 dollárt adott a templom költségeinek a fedezésére.

Lake Parkon (Iowa) 980 egyén van s ezek közül 384 szülő, kik közül csak 77 tartozik egyházhoz. 570 gyér mek közül csak 113 jár Sunday schoolba. 262 magános s 12 évet he töltött egyén közül csak 17 tartozik egyházhoz. Egy daytoni ref. lelkész mentát újabban e helyre, hol, mint a számok mutatják, az aratni való gabona még igen sok.

Dr. Bartholomew a ref. egyház külmissioi bizottságának a titkára, február 12 ikét jelölte ki ez évben külmissioi napnak, a mikor az amerikai ref. egyház templomaiban a po gúnyok megtéréséért fognak külö nosképen imádkozni, e tárgyról fog nak prédikálni s e célra gyűjtenek a,

templomokban kegyes adománvo kát. Bizony mindnyájunkra tartó zik búcsúzó Mesterünknek amaz u- tólsó parancsa: Elmenvén tanítsatok meg minden népeket, megkeresztel vén őket az Atyának, Fiának és a Szentiéleknek nevére.

Az éjszaki presbyterian egyháznak a statisztikája a következő: 33 synod, 245 presbytery (classis), 870 lelkész- jelölt, 176 helybeli evangélista, 7762 lelkész, 7933 gyülekezet, 1,094,908 felnőtt egyháztag, 1,084,327 vasárna pi iskolai növeudék. Összes adományozás a múlt év folyamán 17,709753 dollár, mégpedig 12,966,438 egyház- községi, 1,399,618 belmissioi, 937,443 külmissioi, 1,213,030 jótékonysági, 238,444 intézeti, 201,518 templomába pi, 146,611 négermissioi, 138,555 va sárnapi iskolai, 108,280 invalidok se gélyezési s 85,205 lelkészképzési cé lókra.

A belgiumi ref. missioi egyháznak 36 lelkésze, 8 evangélistája s 13 bib liaárusa van. 101 helyen tartanak rendes isteni tiszteletet; az ev. ref. egyháztagok száma 10,000. Van ősz szesen 68 templomuk s 77 vasárnapi iskolában 3090 gyermek. Brüsselben a fővárosban 3 templomban és 4 hall ban tartanak istenitiszteletet francia és flamm nyelteken: az árvaházban 50 gyermek nyer gondozást s az e- gyetlen protestáns könyvkereskedés kiadásában 2 lap jelenik meg. Belgiumban még kicsiny mustármag az evangélium, de Isten gondoskodik az ö ültetvényéről. Poroszországban összesen 9505 világi és szerzetes róm. kath. pap van. A íéifi szerzetesek közül 113 at, az apácák közül 1308 at bocsátottak el.

Január 27-én avatták fel a Berlinben évek óta épülő evangélikus (e- gyesült ref. és lutheránus) dómot, a német császár templomát. Az épület már 11 év óta áll munka alatt s 3 mii lio dollárba került. A középső kupo la 305 láb magas s a négy sarkán le vö torony 197 lábnyi. A kupolán le vó kereszt 30 láb hosszú s az épület homlokzatán elhelyezett Krisztusi

szobor 20 láb hosszúságú. A templom belseje bibliai képeket ábrázol művészi kivitelben. A templom az angol Westminster-abbeyhoz t hasonlóan, nemzeti emléképület is leend s tartalmazni fogja a Hohenzollern ház 87 tagjának porrészeit, valamint a Goethe, Schiller és más nagy férfiak emlék -sirját. A reformáció hősei közül a következők szobrai lesznek elhelyezve a pompás templomban: a Lutheré, Melanchtoné, Zwinglié, a Kálviné, Bölcs Frigyesé, Brandenburgi Joahimé, Szász Fülöpé, Porosz Alberté stb. Az uj dóm a régi, kétszáz éves lutheránus dóm helyén épült a császári palotával átellen- ben. A múlt év őszén pedig aspeyeri protestálás templomát szentelték fel Speyerben, e történeti nevezetességű helyen, melynek költségeit a földkerekség evangéliumi népei fedezték. Az adakozók között voltak Vilmos német császár, Victoria angol, valamint Vilma holland királynő, íme a hit hatalmas épületeket emel az evangéliumnak, hogy bennök tisztán, elegyítés nélkül hirdettessék a világot újjászülető ige, a mint azt Krisztus urunk tanította s az apostolok fentartották számukra.

Az amerikai public schoolokban tudvalevőleg nem tanítanak vallást, mert ez nem az állam, hanem az egyház feladata s erre valók a Sunday - schoolok.

Ez sehogy sem tetszik a jezsuitáknak, kik közül egy a következőképen prédikált a "Szent családról“ nevezett templomban egy 2500 nőből álló hallgatóság előtt: “Azon szülők, kik gyermekeiket az istentelen public sclioolokba küldik, egyenesen a pokolba jutnak. Ezt a,z áldott sakra- mentom jelenlétében mondom ki. Most pedig kedves szülök, kik gyermekeiteket a parochiális iskolák külditek, jertek, térdeljetek le mondjatok velem együtt szív mélyéből három “Mi Atyánkot' három üdvözletét azon gonosz p^fj tent den szülök megtéréséért, u.i gyermekeiket az istentelen is

TÁRCA.

Irta: SZIKRA.

Gesztenyesütönö volt a külső Kerepesi utón s mialatt a vicinális indulására vártam, akárhányszor ö mentett meg az élienhaiástól (természetesen öt krajcár ellenében).

Lassan-lass in igen nagy barátság fejlődött ki közöttünk.

Én elpanaszoltam neki, hogy meny nyi bajom van a szőlőm beültetésével s eladásával, ö pedig házi gondjával hozakodott elő. Az üzleti részszcl nagyon meg volt elégedve: — Megáldott az Isten mondta meggyőződés sei — megáldott! El se tetszik hinni, pedig igaz, hogy ha nincs is egy krajcárom, csak lemegyek a Duna- partra és röktön kapok akár ötezer kiló gesztenyét is — hitelbe! így aztán persze, hogy soha sem vagyok kereset nélkül.

—De hát a jövedelem hová megy? — érdeklődtem.

—Hja a jövedelem!___ — sóhaj

tott özvegy Schwartzné (mert véletlenül a nevét is megtudtam jó barát- némnak)—Hja a jövedelem! .. Van magának fia?—fordult hozzám meleg érdeklődéssel.

Tagadólag intettem.

—Kár, nagy kár! — biztosított, aztán felragyogó tekintettel folytatta: —Nekem van! Még pedig olyan okos kis fiú, hogy legalább is ügyvéd vagy doktor lesz belőle.

—Úgy, aztán hány éves?

—Tizenöt. Sok gond, de sok öröm — tette hozzá bölcselkedve. — Most aztán tetszik tudni, hová megy a jö vedelem s miért szorulok olykorolykor a hitelre?

—Értem. Iszonyúba kerülhet annak a gyermeknek az iskoláztatása?

—Iszonyúba bizony! — kiáltotta büszkén kiegyenesedve.— De cseppet sem sajnálom. Miért is sajnálnám? Nem kell nekem se cifra rnha, sem fácánpecsenye. Délben a népkonyhából hozok magamnak egy kis meleg ételt, nyáron meg van gyű

mölcs meg saláta bőven___A ruhám

.... no az kitelik a foltjából is, — nevetett és dicsekedve mutatott az öltözékére, a mely csupa különböző szinü kockák, stráfok összerovásá- ból állt ki. Tulajdonképpen jobban hasonlított az egy kis város határának a térképéhez, mint női toaletthez, de Schwartzné igényeit teljesen kielégítette s ez a födolog.

Egyszer aztán azt indítványoztam a jó asszonynak, rendelje fiát a sütőkemencéhez,! hogy végre megismer hessem, — mondtam könnyedén, nem is gondolva arra, hogy ezzel a

pár szóval őszinte örömöt fogok o- kozni a büszke anyának.

Pedig végtelen örömet okoztam. Azontúl két napig nem is beszélt e- gyébröl, mint a fiáról. Mintegy elő készített, nehogy a csoda látására

szemem-szám túlságosan elálljon___

Hogy az ö gyermeke milyen jós milyen jól tanul, hogy milyeó ragyogó fekete szemei vannak, hogy ruháját milyen tisztán tudja viselni sto Most már én is kezdtem érdeklődni Schwartz Dávidka iránt s alig vártam a vasárnapot, a mikor végre ott fogom találni édes anyja ínellett, az illatos sült gesztenyék közelében.

Ott is találtam, csakhogy nehe-| zemre esett abban a vézua, kissé pu. i pos gyerekben az anyja által leírt! meselényt felismerni. Mégis elég jól! játszhattam szerepemet, mert aznap Schwartzné két ráadás-gesztenyéve- j jutalmazott meg. Igaz, nagyon is igyekeztem. Dávidkát töviről- hegyi- j re kikérdeztem tanulmányairól, ter- j veiről s meggyőző item arról, hogyj esze csakugyan sok van a szegény | gyereknek, hanem egészsége annál kevesebb. Másnap figyelmeztettem is az anyját.

—Hja persze! —sóhajtott — köhög, köhög. Már az apja is úgy köhögött, de az orvos azt mondja, jó táplálko. zás mellett nyolcvan évig is elélhet. Na hát! nincs az a nap, a mikor friss sen sült pecsenyét ne adnék neki.

Tessék elhinni, hogy inkább az utolsó párnát is eladnám a fejem alól, csakhogy ezt kiteremtsem.

Készségesen elhittem.

Mivel azon a tavaszon túladtam cinkotai földecskémen, többé nem jártam a Kerepesi ut felé, és így Schwartzné is, fia is kiestek az életemből. Tíz évig nem is hallottam róluk, még kevesebb kellett, hogy teljesen megfeledkezzem létezésükről. Néhány hónappal ezelőtt azonban külföldre készültem s mialatt a központi indóháznál podgyászutnmat bíbelődtem, valaki meghúzza az uti- köpenyem ujját.

—Rám tetszik ismerni?

Megfordulok Egy összetöpörölött öregasszony állt mellettem, kezében olcsó bőrönddel, hátán egy nagy batyuval.

—Nagyon sajnálom, de igazán fogalmam sincs-róla, — vallottam be szégyenkezve.

—Nem csodálom, —bólintott szo- mosuan. —Sok minden változott tiz év óta, én is. Na hát ne törje a fejét, jó nagyságám, inkább megmondom: én vagyok a Schwartzné — a geszte nyesütönö.

—Igazán örülök! — feleltem s mivel épen egy félórám volt a vonat el indulásáig, elhatároztam, hogy azt egykori barátnémnak szentelem. Valahogy tiz évet vett le a válláráról ez a véletlen találkozás és ez jól esett.

f