Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-10-05 / 40. szám
BBMMBOMg PPPl YI. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1905. OKTÓBER 5. jílivéieísiic-zli míl^tüe (HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL.! 40. szám. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy^évre Amerikába: 2 dollár, .^Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIYATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Co., Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879 lilivallás-G a romanismas ? ^(Felelet Böhm Károly atyámfiának.) A „Magyarok Vasárnapja“ Hírnökével kell ez alkalommal akaratom ellenére foglalkoznom. E lap szerkesztője ugyanis egyik utóbbi számban, már nem tudom, hanyadjára ismételten fejtegeti, hogy a Protestantismus nem hitvallás, s nekünk nincs egyházunk s végre kérdést intéz hozzánk, hogy meddig tartogatjuk híveinket a protestantismus lélekvesztő békó iban. E kérdésre fogok felelni most; a cikkben előforduló gorombaságokat és ízetlenségeket, úgy hiszem, jobb lesz figyelmen kívül hagyni. Az mindenesetre igaz, hogy az evangélium hivei ma még több pártra vannak -Oszolva ; vannak ugyanis presbyteriánu- sok, methodisták, baptisták, reformátusok stb. Szentháromságtagadók azonban közöttünk nincsenek, mert ilyenekkel nem vállalunk közösséget. A. felsorolt ■evangéliumi árnyalatok között alig van valami lényeges különbség: hittanunk csaknem azonos s a széttagoltságot a történeti fejlődés eredményezte. Szellemünk egy és ugyanaz; fundamentumunk közös : a Krisztus evangéliuma. A jövő hónapban New-Yorkban tartan- kló evangéliumi keresztyének közös konferenciájából, melyen episkopálisták, presbyteriánusok, methodisták vesznek részt, megfogja látni a Hirnök szerkesztője, hogy a protestantismus nem olyan negativ valami, ami csak egyedül Rómával bíbelődnék, gyűlöletére szövetkeznék, hanem sokkal inkább pozitív alkotás, az evangéliumi elvek testbe öltése. S ha nem is tartjuk helyesnek az evangéliumi •egyház pártokra oszlását, de gyakorlatban az egység létrehozásán fáradunk annyival inkább, mert mint említettem, lényeges hittani különbség, mely áthidalhatatlan volna, nincsen közöttünk. De ha a széttagoltság és másodrendű «nézeteltérés alapján azt gondolja Böhm plébános ur, hogy a ,,protestantismus“ nem hitvallás : sokkal inkább el lehet ugyanezt mondani az önök felekezetéröl. IN'em én fogom ezt bebizonyítani, hanem hallgassuk ki a római egyház által elismert egyházatyákat, írókat, doktorokat, szenteket s lássuk meg, mit mondanak ők? A cikkifó azt mondja, hogy ha ö egy .„katholikus“ emberrel találkozik s megkérdi, hogy milyen vallásu, megtudja rögtön, hogy az illető hány szentséget vall. Én nem tudom, hogy megtudja e Bőlim plébános ur. Mert pl. szent Ágoston két rendes szentséget tanított (mint mi). AranySzáju szent János szintén kettőt, Beda, Sevillai Izidor hasonlóképen ; Humbert kardinális már ötöt, Daniani szent Péter tizenkettőt, Clairveauxi szent Bernát és Hugo,szent Viktor igen sokat; Halesi Sándor szerint Krisztus csak két szentséget rendelt (t. i. a mi általunk elismert keresztséget és úri szt. vacsoráit) s az önök nagy doktora és szentje aquinói Tamás is a mi kér sakramentumunkat uondotta leghatalmasabbaknak. Pedig •zeket mind római katolikusoknak tartja igy-e bár a Hírnök tisztelt szerkesztője ? j Milyen egység ! Minő egyező hitvallás ! Mutasson nálunk, evangéliumi hívőknél hasonló, vagy megközelítő ingadozást ! Hitvallás-e a romanismus ? Böhm plébános ur azt is tudja, hogy az ö ,,katholikus“-a hisz az oltári szentségben, t. i. az áldozati ostyának és bornak az Ur testévé és vérévé való változásában. Aranyszáju szent János szerint a megszentelő isteni kegyelem után is megmarad a kenyér természete ; Gelasius pápa szerint nem szűnik meg a kenyér és bor állománya vagy természete ; Facun- dus herminai püspök azt írja, hogy a kenyér és bor nem lesz Krisztusnak teste és vére, hanem csak halálának jegyei. Toursi Berengár kanonok és Rabanus mainzi püspök tagadták az átlényegülést. Hol van itt az egység ? Hitvallás-e a romanismus ? Egy „katholikus“ hisz a szentek tiszteletében is, vagyis őket tisztelendöknek nyilvánítja. Mi is tiszteljük emléküket, de úgy gondolom, Böhm plébános ur azt akarja mondani, hogy az ö hivei imádkoznak a szentekhez. De Ágoston ellenzi a szentek kultuszát, Claudius turini püspök hasonlóképen s Agobard lyonsi érsek pedig valósággal dühöng ellenök. Hát ilyen az egység? Egyik „katholikus“ térden állva könyörög a szentekhez, a másik (hozzá még egy érsek) képeiket tördeli s ellenök prédikál ? Ezt én nem értem és csodálkozom rajta, hogy hol itt a sokat hánytorgatott hitvallás ? Hisznek a purgatoriumban. De ki hitt ebben a négy első század folyamán ? Ágoston még csak úgy gondolja, hogy nem lehetetlen, hogy van purgatorium is s Böhm plébános ur már arra esküszik, hogy egész biztosan létezik s nélküle nem lehet el a világ. Kinek higyjek most már? A négy első század mélységes hallgatásának, Ágoston bizonytalanságának, vagy a mostani római hitvallásnak ? Furcsa egység ! De nem folytatom tovább e fejtegetést, mert azon veszem észre, hogy tele lesz vele e lap. Meg fog ugy-e bár nekem en: gedni Böhm tisztelendő ur, hogy nem iktatom ide az említett egyházi atyák, irók és üzentek munkáinak latin címét, honnan az idézeteket és felsorolt példákat merítettem ; de hogy belássa Böhm tisztelendő ur, hogy nem a levegőbe beszéltem, postán fogom becses címére küldeni az idézetek megjelölését, ami inkább csak reá tartozik, néni pedig e lap jóravaló olvasóira, kik theólogiával nem foglalkoztak behatóan. De hogy milyen „egységes“ a római hitvallás, arra nézve könnyen felvilágosítást szerezhet bárki, aki elolvassa az aquinói szent Tamás Summáját és a Duns Scotus Sentenciáját, Mindkettő egyaránt elismert hires doktora, kiváló tudósa az „egyháznak“ ; mindkettő egy- egy vallási pártnak volt vezére és meglepő, hogy mennyire ellentétes dolgokat tanítottak. Néhány példát említek erre nézve : Tamás szerint : az ember kegyelemben teremtetett. Duns Scotus szerint: az ember nem teremtetett kegyelemben, hanem a teremtés után helyeztetett ez állapotába. Tamás: Az eset által az ember természete meggyöngült és gonosz • elem vitetett belé. Duns Scotus : Az eset által az ember természetébe nem vitetett be a gonosznak bármi eleme. Tani ás : Az áldott Szűz az eredendő bűnnek birtokában volt fogantatása alkalmával t ettől csak megszületése előtt szabadult meg. Duns Scotus : Az áldott Szűz nem birt eredendő bűnnel fogantatása alkalmával. Tamás: Az embernek eleve elrendelése akár a kegyelemre, akár a halálra egyedül Istennek szabad akaratja teljesen. Duns Scotus : Az eleve elrendelés az ember előre látott érdemein nyugoszik. Tamás: A jó cselekedet az isteni kegyelem müve az embernél, az ember közreműködése nélkül. Duns Scotus ; Emberi akarat és isteni kegyelem együtt működik a jó cseleke- ted végrehajtásánál. Röviden csak ennyit említünk a két doktor kczött fennálló hatalmas nézeteltérésekről, a mikből lehet látni, hogy a romanismus több évszázadok különböző nézeteltéréseinek összekevert egyvelege, valóban mixtum compositum ; benne az erősebb elnyomta a gyöngébbet s úgy dolgozta fel a tridenti zsinat a különbségeket, hogy belőle egységet hozzon létre. De a vatikáni zsinatnak azért még mindig maradt reparálni valója. Lirini szent Vince 434-ben azt mondta, hogy csak azon tant lehet katholikusnak azaz általánosnak, egyetemesnek nevezni, amit mindenki, mindenütt s mindenkor hitt. Ezekből beláthatja kiki, hogy a római egyház, mely sok kétes és bizonytalan tannak letéteményese, mennyiben „katholikus“ s megkellene tagadnia a pápai intézményt,, á " szentségek hetes számát, az átlényegülés tanát, purgatori- umot, papi nőtlenséget, a kehely elvonását s még egy csomó hasonló nyitott dolgokat, más szóval a római felekezetnek református talajra kellene lépnie, hogy ,,katholikus“ azaz egyetemes legyen. El kellene sajátítania azon elveket, miket Böhm Károly tisztelendő ur lélekvesztök- nek nevez,s ezesetben bekövetkeznék azon boldog kor, ami után már vágyunk mindnyájan : lenne egy akol és egy pásztor. De vegyük úgy a római egyházat, a mint ma van. A múltkor jöttek hozzám kollektálni egy „katholikus“4 árvaház: javára g a beszélgetés folyamán kiderült, hogy az illetők „ó-katholikusok“ voltak. Pár nap múlva újra jöttek nehányan, s ezek meg ,,ó-római katholikusoknak“ nevezték magokat. A görög keletiek szintén „orthodox katholikusok“ nevet viselnek, a janzenisták is katholikusok, a görög katholikucok is azok, az anglikán egyházból kidobott egyik fenthéjázó párt is „katholikusok4‘-nak hivatja magát (minden más kér. kizárásával) : honnan tudja hát Böhm tisztelendő ur, hogy egy úgynevezett „katholikus1' mit hisz, minő szokást, elveket követ? Csak a Rómával egyesült görög katholikusokra hivatkozom. Papjaik nősülnek, mig a római katholikusoknak nem szabad; kétszin alatt áldoznak s a róm. katholikus irók némelyike a kelyhet még is „eretnek4 •- nek nevezi; kenyeret használnak, mig a latinok ostyát ; anyanyelvükön miséznek, a rómaiaknak pedig latinul kell; magok az áldozárok bérmálnak, mig a római szertartásu felekezetben 'csak a püspökneK szabad: mennyi ellentét s mégis a kettő egy egyház, egy hitvallás. Mi köztünk, protestánsoknak nevezett evangéliumi keresztyének között nincsenek ilyen arányú különbségek, de azért nekünk nincs se hitvallásunk, sem egyházunk. Nevetséges vád, a mi visszaesik terjesztőjére. Böhm tisztelendő ur hajlandó az unitáriusokat, mormonokat is velünk azonosítani . Epen úgy teszek mosc én is ; Dowi© hazug próféta felekezetét, ,catolic church ‘4- nek nevezi. Tehát ilyen emberekkel árulnak önök egy gyékényen, mint Dowie? ö is „katholikus“, önök is! Bizonyára tiltakozni fog Böhm tisztelendő ur ezen analog példa ellen ! Epen úgy felemeljük mi is szavunkat az ö vádja ellen, melyben bennünket nem evangéliumi alapú áltanitókkal egy csoportba állít. Az unitárius tévelyben levőket igenis hívogatjuk templomunkba, hogy kijózanodjanak következetlen tanaidból s ezzel bizonyára nem követünk el bűnt; de mikor látta már Böhm tisztelendő ur, hogy unitárius lelkészszel közösködtünk, együtt fungáltunk volna ? Magyarországban a „Prot. Jrodalmi Társaság“.-böl az unitáriusok ki vannak zárva. Jó lesz tudnia ezeket annak, a ki,támadni szeret, hogy az igazságtalanság várija többé ne férközhessék hozzá, mint áljelen esetben. Hivatkozik lélektani és logikai ismereteire is Böhm tisztelendő ur. Nein tudom, milyen uton-módon véli, hogy lélektani tapasztalatokra tett szert, mert eddig azt tapasztaltuk nála, hogy mikor bennünket tanulmányozott, fülét bedugta, szemeit behunyta'. Logikai ismereté is hiányban szenved'; mert a józan ész azt diktálná,' hogy élőbb ' az ókatholiküsokat, óróinái katholikusokát, janzenistákat, görög A monongahela völgyének legrégibb pénz továbbító intézete, eszközöl pénzkűldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pénzküldeményeink pecséttel ellátott borítékban lesznek a címzettnek kézbesítve.
