Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-21 / 38. szám

3 # NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE. Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi űgyvlvőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok évea át'kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. fEPéxj-selsisst Küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti i>etét könyveket a feleknek pontosan kiadja. V elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó- társmatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. / Kfláll it mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződésekéi s bár- " ren szükséges okmányokat a hazr.i törvényeknek megfelelően. A legtöbben hozzá árakért és milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. Aki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogó ja marad. Magyarok ! ismerik ó’t személyessen. Keressétek fel bizalommal és írjatok levélboritékol ért. Levél cím : John Németh, 457 Washington St., New York. járt, hogy jRoosevelt elnököt kérik fel döntő bírónak. Azonban úgy ez, mint a háborús­kodás el fog maradni. A bizottság belátta, hogy legjobban akkor szol gálják hazájok érdekeit, ha igyejpz nek arra, hogy az elválás békessé- .gesen s egy külföldi államfő be avatkozása nélkül jön létre. Ezért egyik is, másik is enged s létrajön a megegyezés. A megegyezésre nézve legjobb be­folyással volt Edward király. Az uralkodó személyére nézve még nem történt megállapodás, de valószínű, hogy Károly dán herceg lesz ^Norvégia első uralkodója. Budapesteu érdekes kongresszus gyülésezett az elmúlt napokban. A börtönügyi kongresszus. 1872-ben alakult meg azoknak a társasága, a kik abban a véleményben vannak, hogy a börtön inkább javítson, miut rontson, mert a rab is ember, a kivel humánusan kell bánni. A müveit világ minden részéből nagyon kiváló egyének mentek erre az alkalomra Budapestre, hol a kongresszust József királyi herceg nyitotta meg. A kongresszus a legsikerültebb volt s előmozdította az ügyet, a melyet szolgált. Panamából jön a hir, hogy Gén. Rafael Reges, Columbiának az el- íöke, szeptember 8 án Columbia liktátorának nevezte ki magát s a rormány tagjait Bogotában bezártta — úgy a legfelsőbb törvényszék tag- ait is. A nép felingerülve a merény- et hallatára, megtámadta az elnöki palotát, de a palotaürség rajok lőtt s többen megsebesültek és megölet­lek. Az állam más részeiben is kitört a forradalom, mint Santenderben és Antioquiaban. Miután magának az elnöknek nem ■szabad elhagyni az ország határát, egyik miniszter Taft ment el a mesz- sze keletre s vele ment a bosszú utxa az elnök leánya Alice is, kit minde­nütt nagy tisztelettel fogadtak. Most Koreában vannak. Hiába várjak a jó híreket az édes hazából. A helyzet nem változott — s bátran mondhatjuk, hogy nem biztató. Az országgyűlés fel van oszlatva — de a Feberváry kormány, dacára hogy beadta lemondását, most még helyén marad. Olyan a helyzet,mint mikor Tisza István lemondott. Most újra megkezdődik a homo régiusok működése, A koulicio vezérei szintén berendeltetnek audenciára, de a válság megoldása elé se Becsben, se Budapesten nem nagy reménységgel néznek. Zichy János grófot emlegetik — mint a Jövő emberét. De bizonyos, hogy Zichy nem hozhat kívánatos eredményeket, mert ö "a néppárt hive, a mi pedig a római katholikus ultrámon célokat szolgálja. Itt említjük fel, Báró Prónay De­zsőnek ama nemes ajánlatát, amelyet arra az esetre tett, ha a kormány megtagadná a renitens tisztviselők hzetésének kiutalását. Minden jöve­delmét odaadja a tisztviselőknek és csak $3000 dollárnyi összeget tart fenn magának és családjának eltar­tásába. Az ilyen férfiak szeretik igazán a hazát, akik nemcsak beszélnek, ha­nem cselekesznek is. 2ST37-ilt le^rél Kuti Zoltánhoz, a Heti Szemle szer­kesztőjéhez. Uraqi ! Ön meggyőződött arról, az Önnek part­raszállásom után f. 1905. évi május hó 12. 13.14-én öhként megmutatott okiratokból, hogy éli 1901. február hava óta készülők Amerikába mis§ionáriusnak s igy a Sza­badság f. évi febr. (vagy talán ápr.) 20-i szama tévés alapra viszi vissza kije vetemet. Ön meggyőződött, hogy már a múlt év őszén jöhettem volna az anburni (N. J.) theologiára, ha lett volna pénzem. Meg győződött, hogy sem kidobott, sem meg­ugrott ember nem vagyok, hanem a her- nádszuroki ev. ref. egyháznak f. 1905.okt. lig jogilag annyira tanítója, hogy az az egyház a kezeim között levő jegyzőkönyvi kivonatok szerint helyemet véglegesen csak okt. 1 -étöl töltheti he. . Ön meggyőződött, hogy a tanjtói állás­ról csak azért mondtam le, hogy négy éves, szemem elöl sohse tévesztett tervemet meg valósítsam és hogy az egyház idejében gondoskodhassék állásomnak akár meg­hívás, akár pályázat utján való -betölté­séről. Ön meggyőződött, hogy a félévi sza­badságot s az erre eső fizetést nem egyszer kellett kérnem s csak akkor kaptam meg, midőn az iskolába a lelkész személyében, külön dijért helyettest állítottam s kölep­leztem magam, hogy utolsó negyedévi fizetésemnek korábbi kiutalásáért az egyháznak kamatot fizetek. Mindezek előre bocsátása után véghe- etlenül csodálkozom, hogy ön úgyis mint szerkesztő, úgy is mint pap, uary is mint esperes megfeledkezik azon többször tett férfias ígéretéről, hogy a Heti Szemle ápril 26. számának reám vonatkozó Dőmény által Írott czikkét helyre igazitja, azaz hogy teljességében visszavonja. Véghetetlenúl csodálkozom, hogy azt a férfias Ígéretet, melyet Kozma ur utján megújítva a pünkösti számra Ígért s mely nek teljesítését azóta hétről hétre türe­lemmel s az ön szavában való bizalommal vártam, nemcsak hogy mindeddig nem valósította, de úgy a _-Kozma, mint a Ftlrjész József által Írottakat kiadta. Tehát ön úgy váltotta be a szavát ? Mi ez ? Feledékenység vagy jellemtelenség ? Akarom hinni, hogy csak feledékenység. De hisryje el, hogy ez öntől oly bűnös mulasztás, a minek még ön is megihatja keserű levét. Mert gondolja meg, hogy esik az egy férfinak, hogy valaki emel­getni próbálja az újságban hajléka függö­nyét ? Gondolja meg, önnek tetszene az, ha a szerecsenyek az ön esetleges tiszta vizébe dugnák szennyes kezöket s akkor ordí­toznék : Hahhó ! Fekete a viz 1 Igaz ugyan, hogy nagyon szép az ön­uralom s eléggé gyakorlom is — azonban mindennek van határa. Ki az, akinek ellensége nincs ? Az ön életében még nem voltak Fiirjész Andrá­sok, akik a yett jókért igy fizettek ? Az ö marási szándékát elteszem többi keserű, tanítói emlékeim közzé. Hát a pletyka természetét nem tudja ? Oiyan az, mint az árnyék ; a nap lebuká­sával végtelen nagyra nö. Pletyka ellen, mely egy véletlenül letört kilincsből bezárást, kínzást s a férj­ből egy fél Ofhellót csinál, mondom a plelyka ellen támadni Don Quixotte harcz, védekezni hülyeség volna. Látja uram, mennyire vigyázok, hogy az önök tulajdonképeni tárgyáról ne be széljek ? Nohát ebből is sejtheti, hogy érzem magamat, midőn az én oltárképe­met bántják meg önök. Furcsa, hogy ön hivott magukhoz New Yorkba sokkal nagyobb fizetésre, keve­sebb munkára, nyugodtabb életre tanító­nak. S most mégis közread ellenem ilyen szemetet. Tehát, ha önökhöz megyek, akkor tiszta, ha másokhoz, akkor szeny- nyes vagyok ? Örült logika ! Remélem, nem várják önök, hogy én önök előtt védekezzem ? Birákul a jó Isten és saját lelkiismeretemen kivül már mégis csak kifogástalan jellemű férfiakat, egy- -házi felsöségemet ismerem el. Rögtön értesítettem őket az önök gyat­ra vádjairól. Egyszersmindenkorra bete­szem az ajtót önök előtt. Ha semmi más bizonyítékom nem volna, csak az ért eddigi perth-amboyi működésem és az a tény, hogy önök a vádlók ; ez a két tény* fölmentene. Mert engemet csak az önök dicséret® tehetne — gyászossá. Önök kezdték a harezot. Mindeddig tűrtem és még most is tűrök. Ön is jól tudja, hogy ha én törvényre viszem az ön lapját, nagyon megüti a lábát az a szegény, tanulatlan Fürjész Jözsef. Szánom öt a meredély szélén, melyre ön állította. Hát ön nem szánja ? Ön, az esperese vesztét kívánja? Figyel­jen ! Kis fiam boldog születése, az én j6 Istenem iránt hálássá, gyarló embertár­saim iránt elnézövé tesz. Még önöknek is megbocsátok, ha az önök lapjában csalá­di életemre vonatkozó minden hirt, vádat pletykát, következtetést egyszerűen visszavonnak s jövőben minden hasonló merénylettől tartózkodnak* • £ ;/fjj Itt nincs semmi kertelés, kibúvás. Tessék visszavonni mindent elejétől végig. Ha nem vonnak vizsza mindent, kény­telen leszek a bíróság előtt keresni oltal­mat, s ha valóban oly Jdrága volna az amerikai igazságszolgáltatás, hogy azt egy ilyen magam fajtájú szegény ember meg nem bírhatná, úgy veszek elégtételt önö­kön, a hogy tudok s a hogy önök érdem­ük. A világosság Atyja töltsön ki az Ö világosságából az ön leikébe is ! Pethö Károly, Az alábbirottak saját érdekökben ezen konsulátusi hivatalnál jelentkezzenek. Spyra Sándor Lipót, Bátori István Pál Matic Máté Ferenczy Mihály Drezgic Péter Manzos Basyl Mészáros István Weisz H. Sándor 1905 Szeptember 10. Osztr. Magyar Consulátus Pittsburgh. Pa. Wadowicze, Késmárk. Oguliü. Tolcsva. Ótok. Kuró. Y.Oroszi Budapest. Egy Komoly szó a mapyar KozonségUsZ! Tudvalevő dolog az, hogy sok beteg magyar ember akármilyen és 1 bárminő orvosokhoz folyamodik, a kik az újságokban nagy hir­detésekkel, képekkel és álbizonyitványokkal dicsekesznek, hogy ök mi­lyen okosok és mindentudók doctorok Professorok, orvosságot után­vétel (C. O. D. Vmellett küldenek, anélkül, hogy tudnának miben szenved a beteg és anélkül, hogy az illető beteg azt megrendelné. Ilyen orvosok csak keservesen szerzett pénzűket kívánják és egyáltalában nem törődnek azzal hogy segítsenek a betegnek. HONFITÁRSAK ! Ne higyjetek ilyen orvosoknak! Ha betegek, fordulja nak egy becsületes magyar orvoshoz, a ki tanult, a kinek tapasztalatai vannak, 1 kivel saját anyanyelvűken beszélhetnek és a ki semmiféle humbogot nem csináa Ilyen orvos van Pittsburghban, Grant Street 406. szám alatt Dr. GOLDMANN’- egy derék becsületes magyar orvos Szepes megyei származású, a ki tanúim ait a hires Bécsi egyetemen végezte és mint katona orvos is szolgált. Bárminő' betegségükben forduljanak személyesen vagy levélileg ö hozzá a legnagyobb bizalommal. —* Titkos nó’i és férfi betegségeket titok tartás mellett gyorsan és biztosan gyógyit. Czl223.e: IDx. S. <3-o ld.rm.a,rLrL, 406. Grant Street, közel a Courthoz. PITTSBURGH, Pa.- 'i n i .. .áhá.»*-,.—.A.* . -.JH-W-i -fi liBTtfiillM ■rfMlh).. '-I

Next

/
Thumbnails
Contents