Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-21 / 38. szám

■W •f -ír..* ' '?•: ■W ; I Amerikai Magitar Reformátusok Lápja (Huug.-Am. Ref. Sentinel) Szerkeszti: KALASSAY SÁNDOR, pittsburgi ref. lelkész. kihez a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Lakik: Johnson Ave. Hung, Ref. Church. Telefon szám 279 Hazel. Kiadóhivatal : Bates Str. Old Hung. Ref. Church, Pittsburgh, Pa. Ide küldendők az előfizetési dijjak, valamint az egyletiértesitések, egyházi és világihirek. Telefon szám 296 ,T. Schenley. Alap előfizetési ára: Amerikába 2 dollár, Magyarországra 2.50c. A lap tiszta jövedelme református egyházi célokra fordittátik, o o o Hungarian-American REFORMED SENTINEL. Published every Thusday by Hung. Am. Sentinel Pnbl. Co. At Bates Str. Old Hung. Ref. Church, Pittsburgh, Pa Editor: Rev. ALEX. KALASSaY, Pastor of the Hung. Ref. Church at Pittsburgh, pa Örömhír. RÖVID ISMÉTLÉSE a mult 3 hónap alatt elolvasott bibliai történeteknek. ARANYIGE : AZ Ur a te ürizöd. (121 Zsolt 5 v.) Első Leczke. Aranyige : Velünk pedig a mi Urunk, Istenünk vagyon, hogy meg- segéljen minket és érettünk hadakozzék. (II. Krónikák 32 r. 8 v.) Salamon király halála után zsidóország két részre bomlott : Juda és Izrael ország­ra. Ez utóbbi a sok belviszály és a bál­ványimádás miatt 215 esztendő múltával elbukott, Juda országa azonban szépen fejlődött. Később az assyriai királyoknak ez is kénytelen volt adót fizesni. Mikor azonban Sénakhérib alatt lázadás tőrt ki Assyriában, az akkori judai királyEzékiás megtagadta az adót. Ezért aztán az assyr király óriás hadsereget vezetett a kicsiny Juda ellen, elfogadta ugyan az időközben küldött adót, de elakarta foglalni Jeru­zsálemet is. A követek gúnyolták a város­ba szorított zsidóságot : Kiben biztok ? A ti királyotok nem képes megvédeni mi ellenünk. Vagy a ti Istenetekben biztok? Majd meglátjuk, melyik lesz erősebb, a mi seregünk, vagy a ti Istenetek ? Ezékiás megrémült a káromló beszéd hallatára, a templomban kelte Isten sege­delmét. S az Ur meghallgatta a könyör­gést. Rettenetes dögvészt bocsátott az ellenségre. 185 ezeren pusztultak el Jeru­zsálem falai körül. t 2-ik Leczke. Ezékiás imádsága, g Aranyige : Az Isten a mi oltalmunk és erősségünk és igen alkalatos segítsé­günk a mi nagy nyomoruságinkban 146 Zsolt. 1 v. A buzgó imálkozás nemcsak egy orszá­got ment ki a veszedelemből, de az egyes emberekre is áldásthozó. Ezékiás^király nagy betegségbe sett, úgy annyira szenvedett, hogy ö maga kérte Istentől a halált. S mikor már azt mond­ták. hogy végórája közel van, Istent hívta segítségül. így imádkozott; kérlek Uram emlékezzél meg arról, hogy én jartam te előtted igazságban és tökéletes szívvel és hogy azt mivelteir, a mi te előtted jó volt. És még sirt is a beteg király. Ezsaiás pró­féta, mikor végig hallgatta az imádkozást, meghatva biztatta mega királyt, hogy nem veszi el Isten, még sok évig fog élni és dicsőségesen uralkodni. Csakugyan úgy történt. Még azután 15 évig élt Ezékiás. 3-ik Lecke. A messiás szenvedése. Aranyige: Az Ui mindnyájunk álnok­ságát ö reá vetette [Ézs. 53 r. 6v.)Ézsaiás hétszáz évvel az Idvezitö főldbre jövetele előtt megjövendölte, hogy ö milyen sokat fog szenvedni. Krisztus lesz az engesztelő áldozat a világ bűnéért. Ö azért hal n eg, hogy a bűnös emberekhez való nagy sze retetét megmutassa. Azért hal meg, bog) az eitévedteket jó útra vezesse; a bűnösö­ket bűneiktől megtisztítsa, a szerencsétle­neket vigasztalja, Azért szenvedett és halt meg azldvezitö, hogy Isten akaratából eleget tegyen Isten igazságának a bűnös emberekért s minde­neket megtanítson arra, hogy Istentől jő reánk a betegség, a szenvedés, hogy ezzel is 0 magához vezessen. De a megváltó nemcsak megaláztatott, de fel is magasztaltatok, s hogy egyszer meghalt, érettünk halt meg s hogy feltá­madott, a mi javunkra, dicsőségünkre él őrökké. 4- ik lecke, A szives meghívás. Aranyige: Keressétek az Urat,mig meg találtattik. (Ézs, 55, r. 16 v.) Az Ur ma is hívogat az örvendetes ize- netfel, az Evangyéliommal. Élő vizekhez hivogat, hogy vegyünk abból ingyen, nála találunk bort és.tejet. Az evengyeliom hasonlatos a borhoz annyiban, bogy ez nem csak fedd és tanít, táplálja lelkünket a legédesebb Ígéretekéi Másfelől olyan az evangyéliom az emberi lélekre, mint a tej, az ember testének. Megvan benne mindaz, a mire a léleknek szüksége van. Az élet eme vizéhez szabadmennie min denkinek. Ezt pénzen úgy nem lehet meg szerezni, mint nem veheti meg az ember a napfényt, az egészséget,békességet,csendes lelkiörömöket. Sok szegénynél megmarad, és sok gazdagnak vasszekren^ éböl ki szökik. 5- ik Lecke. Manasse bűne és megtérése. Aranyige, Az igazság felmagasztalja a nemzetet, a biln pedig gyalázatjokra va­gyon a népeknek. (Példabesz. 14 v. 34 r.) Manassé, kegyes apja Ezékiás után — már 12 éves korában trónra jutott. Igen sok nagy vétket követett el, ötvenöt esztendeig tartó uralkodásával sok szeren­csétlenséget hozott Judára. Mikor azonban azUr annyira megalázta, hogy fogságba is jutott, megtért s a midőn Isten kiszabadította ellenségei kezéből, visszaállította a bálványozás helyett az egy igaz Isten tiszteletét. Ifjabb korában könnyen hajlott a roszra csábitók szavára, s azt hitte, hogy ha min- denki erkölstelen életet él. a királynak is úgy kell élnie. Hozzá igen kegyelmes volt Isten, a mi kor őszinte megtérését elfogadta s nemcsak megszabaditá, de még a királyságot is visszadta neki. Manassé életéből tanuljuk meg, hogy a jó szülék tanácsa ellen nem szabad véte- nünk, a rósz példát kerüljük,Istent igazán félj ük és tiszteljük. 6 ik Lm. V5 m sutíi'i Iriia?. Aranyige: Emlékezze) meg a te terem- tödről a te ifjúságodnak idején Eredik. 12 r. 1 v, Manassé élete azt mutatta meg, hogy lehet egy jó apánk rósz gyermeke, a Jó- siás élete pedig azt bizonyítja, hogy egy jól nevelt ifjú megőrizheti magát akkor is, ha rósz társaság veszi körül. Nyolc eszten­dős korában választották meg Juda kirá­lyának, mivel apját,az istentelen Amont megölték. Addig, mig a fiú nagykora 20 éves lett, anyja és tanácsadói uralkodtak. Mikor a Jósias kezébe jutott a kormány, elkezdte a harcot a bálványimádás s er­kölcstelenség ellen. Először Jeruzsálemben, azután az egész országot megtisztította a bálványimádástól. Azután hozzá kezdett 26 éves korában a fényes templomnak rendbehozásához. Gyűjtést rendezett az egész nép közt, mindenki örömmel ado­mányozott az Ur oltárára. 7-ik Lecke. Jósiás és a törvénykönyv. Aranyige: El nem felejtkezem a te be­szédedről. (119 zsolt. 16 v.) A templomra adott pénzt a főpaphoz vitték s ő a legjobbnak látta, hogy azt a templom legszentebb helyére a szövetség ládába rejtette el. Mikor az építőknek űzetni akart s összeadta a pénzt, a rejtel, helyről egy penészes irattekercs is jutott a kezébe. Ez az irat nem más volt, mint a Mózes törvénykönyve. A xöpap elküldte a király titkárjához, hogy vigye be a király­nak. A király nagy figyelemmel hal gáttá, a mint olvasta a titkárja s mikor a 27-ik részből azt olvasta, hogy Isten milyen büntetéssel fenyegeti a bűnös embert, a király a gyász és bánat jeleli! megszagatta ruháit. Azután, hogy népe elkerülje a reá várható büntetést, nagy gyűlésre hívta össze Judának minden népét. Ö maga ol vasta fel”elöttük * Isten szavait. Erre ö maga fogadást tett a szabad ég alatt, hogy Isten törvénye szerint fog élni. Ez a jele­net igen meghatotta az egész néptömeget hogy mindnyájan megígérjék,hogy ezután az Ur utaiban fognak járni. 8- ik Lecke. Jojákim tíizbe dobja Isten igéjét. Aranyige; Jobbítsátok meg a ti útadó­kat és cselekedeteiteket es hallgassatok az Urnák szavára. (Jerem. 26 r. 13 v.) A próféta Jeremiás írásba foglalta jővén dőléseit s Isten akaratából fel akarta azt olvastatni, a király tanácsadói és az egész nép előtt. Ugyde neki és az ö Íródeákjának Daruknak menekülnie kellett,az istentelen király haragja elöl. A nép meghallgatta, a füemberek is figyelemmel hallgatták végig Mikor pedig az intés eme szavai a király előtt felolvastattak ez tíizbe dobta az egész Írást. Az Ur parancsára a próféta másodszor is jövendölt és pedig egyenesen a király- ellen. A büntetés nem is késett soká. Uralkodása 7-ik évében az egyptomiak és chaldeusok háborújakor a legszégyenlete­sebb halállal halt meg. Az Ur beszéde bizonynyal megáll. 9- ík Lecke. Jeremiásba börtönben. Aranyige; ,,Boldogok, a kik háborúsá­got szenvednak az igazságért, mert azoké a mennyeknek országa. (Máté 5 r.) A próféta később Zedékiás király alatt a ki külömben nem volt istentelen, csak ingadozó és gyenge ember volt, börtönbe került, mivel a föemberek nem kedvelték s beárulták, mint hazaárulót. A babylo- niak hosszas ostromlásától megfelemlett király engedett a föuraknak s ezek a pró­fétát egy piszkos ciszternába dobatták. Onnan az udvari szolgája kérelmére maga a király titokban kivétette, magához hivatta és meghallgatta a tanácsát. Az Ur megszabadította az ö népét ellenségeinek kezéből. A próféta sok üldözést szenvedett így van az, ki az Urnák ügyét szolgálja, e világ érdekeivel ellentétbe jut. De erős várunk nekünk az Isten, minden veszély­től megment minket. 10- ik Lecke. Juda országának fogsága. Aranyige; „Gondoljátok meg, hogy a bűnötöknek büntetése utol ér benneteket. (IV. Mózes 32 r. 23.) Isten nem hagyta el Izrael népét. Sőt küldött hozzájok prófétákat, a kik taní­tották a tudatlanokat, intették a bűnösö­ket, vigasztalták a szerencsétleneket s előre megjósolták az ország elpusztulását. Az északi országot Izrael országát az assiria király 720 esztendővel Kr. e. le­győzte és a tíz nemzetség nagyobb részét magával vitte foglyokul: Juda országa mégl30esztendövel tovább fepállott. Ebben a Salamon fia után még húsz király uralkodott, a kik Jeruzsálem, en laktak. Ezt a kisebb orszájgot a baby- loni király foglalta el. Zedekiás király idejében elfoglalta Jeruzsálemet, a várost a templommal együtt fölégette és a népet Babylonba fogságba vitte mintegy 580 esztendővel Kr. e. Hetven év múltával megelégelte Isten az izraeliták szenvedését s Cyrusnak a, hatalmas persa királynak adta azokat az országokat, melyekben a zsidók laktak. Ez aztán haza bocsátotta őket, visszaadta próba o.\eßäobb aTUft/W — % |mío mindig felülmulhatlan! a Dr, RICHTER-féle világhírű “HORGONY” PAIN EXPELLER, mint a legjobb rís megbízhatóbb külső gyógyszer IDEGBÁNTALOM, KOSZYENY, FEJCSONTSZAKGATÁS egyáltalán az idegbántalom| minden neme ellen. nekik a templomból elhozott aranyedé­nyeket s megengedte, hogy újra felépítsék Jeruzsálemet és a templomot. 11-ik Leczke. Az élet adó folyam. Aranyige : ,,A ki akarja, vegye az élet­nek vizét ingyen. (Jelen. 22 r. 17 v.) Ezékiel próféta együtt szenvedett a babyloni fogságba hurczolt zsidósággal. Ott vigasztalgatta őket, biztatva szebb jövqvel, hogy ki szabadulnak s visszaáll még a régi dicsőség. j Jeiuzsálem elfoglalása után tizennégy esztendővel irta le olyan szépen az élet­adó folyamot, mely a templomból fog alá folyni, eredete magánál az Urnái van. Ép Így vigasztalta volt Jeremiás is a népet, hogy az Isten nem mindörökké feddödik, de elhozza a szabadulást is. A fogságban élő ü-zékiel leírta, hogy a szabadulás az uj királyság megalapitásá \ al kezdődik, a ki bűneit megbánja és igazságban él, azoknak lesz hűséges pász­tora a Jehova, elűzi az előbbi gonosz vezetőket, a régi Dávidhoz hasonló veze­tőt fog adni népének. Az országot megvédi az ellenségtől és csodálatosan termékeny- nyé teszi, a nép tagjai, melyek most élet­telen tetemekhez hasonlók, Isten lelke által megelevenednek. A Jehova jeien lesz ismét népe közt megszenteli azt vegre teljes Rszlzrael dic­sősége,a régi fényes templom felépül, hogy onnan áradjon szét szünetlen az istenféle­lemre és tiszta erkölcsre éltető viz fo­lyama. t ’m. !gy lelkesített Ezékiel 22 évig, valószí­nűleg élete hátra levő részét Babylon ban élte le. Az ő prófétálása után 30 évvel lett megengedve, hogy a fogságban élő zsidó­ság első fele nagy örömmel vissza mehe­tett az elhagyott hazába. 12. Leczke. Dániel Babylonban. Aranyige : „Dániel eltökélő az ö szivé­ben, hogy nem ferlözteti meg. (Dániel Ír, 8 v.) Előkelő család sarja volt Dániel, mikor Juda ország népe a babyloni fogságra vitetett, tizennégy éves volt s negyed ma­gával kiválasztotta a babyloni király s a maga palotájában neveltette. Azt rendelte, hogy az ö asztalára készített ételből egye­nek és a borból igyanak, hogy szép ábrá- zatuak legyenek. Ugyde, Dániel s a többi zsidó ifjú a szolgák főnökének a szívességéből nem fogadták el azt az ételt és italt s mégis jobban néztek ki mint amaz ifjak, kik a király asztaláról éltek. Megtartották a mértékletes életben ama szép szokásokat, hogy nem a bálványo­kat, hanem az egy igaz Istent imádták. így lett Dániel később erős védőjévé fogoly honfitársainak s a király előtt is nagy kegyben álló emberré. Csak a 3 ik királyt tudták annyira venni az ö irigyei, hogy Dárius betiltotta, hogy harmincz napig az ö birodalmában nem szabad máshoz, még Istenhez sem könyörögni, csakis a királyhoz. Dániel nem rettent meg. Ep úgy imádta Istent azután is, mint az előtt. Ezért az oroszlá­nok vermébe dobatta a király. Azonban Isten megmenté az 0 prófétáját á vadálla­tok közül is. I H^ÉÍÉÉÉÉittÍÉttÉIÉáiÉÉí&iÉMíÉÉÍÉMÉÍÉÍÍÉÉtt^ÍiÍÉÍÉÉÍÉÉyiá^lfiiÍkilÉMHÍÍfiÍ ■hHHhíP

Next

/
Thumbnails
Contents