Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-15 / 24. szám
Barátom volt. Ott viselte tisztét ekkortájt a honvédelmi kormánynál. Minden Zeyk honvéd volt valamikor, a ki már elbírta 6 a ki még elbírta a fegyvert. S az én Fin barátom; egyik volt az elsők és? a hősök közül. Pajzán néven Zeyk Finnek nevezték bajtársai. Éu is csak úgy neveztem. Vidám oldala is volt a függetlenségi hárcznak, a tábori életnek, a sok győzelemnek, a sok csatavesztésnek. De vidám oldalát se a költők, se á történetírók eddig meg nem Írták.. Csak a hősi oldalt, csak a bukást, csak a nemzeti gyászt, csak az á;nlásckdenevérsuhogását ismeri a mai némzedék. Miért van ez igy ? Mohács óta sohase volt a magyar nemzet nagyobb, eresebb, fenségesebb, mint az utolsó Kákóczy korucz korszakában. És. sotase szenvedett nemzetünk többet, mint akkor és az utáC S nézzétek meg dalait; költészetét, zenéjét, példabeszédei^,' bölcs mondásait, vezérfériiainak életét és nyilvános jellemét;1 mindig és mindenütt ott van á magyarnak vidámsága, délczeg- sé^e, désvajsága. Sohase busáit annyira, a magyar, hogy csoKátf bűsúlt volna és"sohase dühöngött "annyira, hogy éileWá^hez. t vagy önmagához egy keserű-vidám ötlete ne lett volna. ' ‘ Hova lett hát "függetlenségünk liaiczának vidámsága? Miért titkoljuk el i Miért felednék el i Hova lett a liälc’ifferf-5 szerelem "titkos költéi^etef riíszeh'L ^éhtis'i,: a1 tíáiös ’’IstBü'nÖ^ hányszor fölkeresi a kegyetlen Marsz istennek táborhelyét f‘ Hiszen történelmi nagy hőseink uém lészhek kisebbfek, 'Csak rBkónSzenvesebbék, há bennük az embert, az egyéüt; a férfit is közelről megismerjük. S a nagy franczia forradalom1 fenségé semmit se veszt, csak ragyogóbba lesz az által, ha szerelmi’ harcát, hadjáratait, cselszövényeit és pajzánságábís igazára ismérjrik.' 'i : ' ; l!s'"^ M1“ Az én Zeyk Firi barátom az ö zászlóáljának, hadtestének,“ csatáinak minden vidám történetét átélte, megfigyelte, meg- őíizté* és elbeszélte. & mester volt ebben Salamon Ferencz is. Céakhogy Salamont, miint kevés szavú embert nehéz volt szóra bírni. Mennyit mesterkedtem én azon, hogy önmagáról is beszéljen s minél többet beszéljen önmagáról. t 6 — r •_ 16 _ Vadászat — vadászat. Nem egyébb, mint kirándulás. Kikí megy a vadásztanyára a maga költségén. Ott a gazda ellát meleg szobával, enni-inni valóval. S ha az ember kijárta, kifázta és kivadászta magát: megy haza. Így gondoltuk mi is. Január 7 ike volt, kegyetlen hideg, ködös, zuzmarás téli nap. Korán reggel elindnltunk, az etetés és ebédelés Tapolczára Tolt kitűzve, a derék Mojzer uram falusi vendéglőjébe. Leszállnnk, lelökjük a bundát, bemegyünk a nagy ivóba,, bajuszunkat kiszabadítjuk a hóból, jégből, Mojzer uram hozza az illatos törkölypálinkát s mai sütetü kalácsot. Kínálja ö is, Szentirmay József barátom is, a püspök sógora s megbízottja és a vadászat rendezője. M «U ; _ ‘ Fiáth bárónak, főispánunknak jó kedve kerekedik. El fázó^ kezet megdörzsöli és azt mondja : í( Urak, ha megengeditek, ma az én vendégeim lesztek. 'így is jól van. Szentirmay is elfogadja szó nélkül; Mojzer nram is mösolyog hozzá: sabsnea aabxadwí a . Mosolyogva kinyit egy nagy ajtót, mely a szomszéd nagy szobába vezetett s oda szól a főispánhoz: ' — Méltoságos uram, tálalva van. ■ V( Bemegyünk. Szemünk-száiijk eláll a nagy’fényűzésben. , Nehéz ezüst teríték mindenben. Csak úgy görnyedt az asztal. A légs^ebb metszésű velenczei üvegek s a légdiagáibl>, porczellánok. Karos gyertyatártók, mint az erdő. Az ország legdrágább borai kisebb nagyobb palaczkqkban. Asztaldíszül csodálatos szépségű gyümölcsök s egész szőlőtőkék, ragyogö- érett fürtökkel. Hát még az ebéd ! Nincs a Bakonynak és a Balatonnak olyan szelíd és vad, vjzi és. szárnyas csemegehusa, a mely hidegen és melegen, lével s szárazon ott ne lett volna. Azután a pástétomok, torták,, magyar kalácsok, még tepertős pogácsa is. 1 Derék ípispánunk ki nem fizeti ezt az ebédet uygdcziirnky után ezer forinttal. Pedig nem tett zsebjébé többet kétszázötvem forintnál, nákor elindultunK. Vadászni akartunk, nem kártyázni. t Anos püspök. Abban az időben János volt a veszprémi püspök. Családja nevén Ranolder Jánosnak kivták, de mindenki tudja, hogy a szentegy ház elnyeli a családi nevet. Törődik is azzal a szent- (egyház, hogy az ö szolgái és fejedelmei kinek a nemzetségéből származnak. Püspök, pápa, hitvallp, vértanú, szent vagy bol- dogságos, remete vagy zarándok: mindegy az. Apja, öreg apja, . ös apja nevére az egyház történetíróinak nincs szükségük. iJn ; sErröl a püspökről sok mindent el kell mondanom,. ö$liete a egészen oda tartozik a Balaton történetéhez. Mert a Balajtpji- nak első lel fedezője a tihanyi apát, de a második íülfed,e?öje í/ininden esetre Ranolder. JáqpS; veszprémi püspök. .És^aztáu a .uiíBalatpnikörüli világutazásunkban i^agerepe volt uekir ,yr-< -liáb líagyür e a-veszprémi püspök í .’ A:|P«szprÓmi püspök nagy nr, h%a természete niegepggj.i, i h: i y.s A Rába .vidéké» váh eg.Y,. közpéldapesz ?d. így ■ hangzik : ,,Nem mind ur ám az, a ki fölházban lakiik..‘ti ;Qtt.1I^gg^is a m földsziíite« ltóz^,5ilk4?^%':ft?ífflaol^e^.^ázgtaföjljáf?^§ip; nevezi r)-ntarüóp.iEziia :példaszé>p^dig;neai,esafe a ievárq^bau.jgaz^.l^gem a vidéken is. .sadéáóqeáq loeca. aöigóíi . mofniad A veszprémi püspöknek van hetvenötezer liold földje. Ebben van negyvenezer bold szántója, rétje, kertje, belső telke és legelője, a többi pedig erdő. Van neki két vára, két székes palotája, három vármegyéje, öt-hat ezer holdnyi Balkonja, közel két milliónyi tökepénze, ötvennél több temploma és kápolnája, ugyanannyi szentje, 1848 előtt 60 ezer jobbágya ős zsellérje és szolgáló embere, hatszáz zsidaja, negyven vendég- fogadója, ötven korcsmája, több mint harmíncz utszéli csárdája — 13 — a közel egy millió forint kegyes alapítványa, a melyre János püspöknek már nem volt szüksége, tehát a szegényebb papok , qs káplánok számára elalapitotta. Azért a veszprémi püspök még se ur ; — csak akkor ur, ha a természete megengedi. János püspöknek megengedte a természete. Veszprémi várpalotájában ö maga lakott. Legkedvesebb rokonai se laktak vele együtt. Csak titkárja és a szentszéki jegyző lakott veié egy födél alatt. Azután az udvarmester, három huszár, egy kulcsárnő, egy szakácsné s egypár konyhabeli szolgáló személy. Összesen vagy tizenketten. Még udvari orvosa is a szomszéd palotában lakott. Tehát 12 személy számára főztek. Kellett pedig a háztartáshoz évemként tüzelőnek és élelmi szernek, a mint következik : Kétszáz erdei öl hasábfa. Ezt beszolgáltatták az erdők.7: Száznégy kizott disznó háromszáz bécsi mázsa hússal és zsírral. Ezt beadták a malmok. Száznégy bécsi mázsa finom liszt. Ezt is a malmok adták be. Naponként 120 kifli, tehát egy évben 43 ezer nyolczszáz darab. Ezt ä sütők szállították. Huszonöt szirtás, harmiíicz őz és dámvad, és otven/vad- ■dxszno. Ezt fölnevelte a Bakony és beszállította ; az erdusze- mélyzet. - “j7 '■ Hogy;tej, vaj. tűtö; szelíd és vádszántyas meiinyi men? be , naponként a yáVpÉőfá'kőhyliáibá : ezt kiszámítani'nem leimt. Hanem mindezen fjeiül sóim. husifif füszerszámrá/éleven és ’MéV Eleven Üaiakrä kellett1 haPó'iüiéufU'tüen föfint,' felíat egy esztendőre‘ií?ezer föritít. ' ' ' •3J<B [ y1 1 zöldségét,’ főzeléket; '* czukrász, 'sütemicüiyékép;l3si^tot, tudta 'szán: Aszerint 0és érték szerint. í r . , íyecnsx ea no« s jJesöo g. gv le fi is jq/t , , fálel Wf>,;Csopak, Badacsony .esélye a! I Mn%u4, világ J^hirpsfbqs dégd^gabb. borai,, Játszás ,H %}dpyiA?óleje volt a négy híres helyen,. Csak tpkpj,sszu^bora .hatszáz ákó Volt rendesen. Mikor ipeglia,)í' 5^ jennyit taí.|Jtak iü^öaí áuAsíús íö^oöbet űcM^eíiq «oabl s:rAa trio«2 aaaul lölel tíin.í & átouöi iám £■- !;* világosa age*» a
