Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-15 / 24. szám
I { \ nagy mértékben, mint sokan gondolják. Ezt igazol ja azon körülmény is, hogy ezen országban 1880 óta 413 író 871 mértékletességi munkát adott ki s 37 temperance lap van. Douglas gróf a császár sógora, erős hive a mértékletc-sségi mozgalmaknak. Elvált személyek sketésén ügye lembe veendő egyházunk uj alkotmányának ezen tételét. ,,A lelkésznek nem szabad házasságban egye siteui olyan elvált személyt, ki tud valevöleg hibás volt az elválásban, mely az egyedüli bibliai alapon mondatott ki.“ Egyik londoni papról olvassuk, nogy leakar mondani és a karthauzi bai’átok közé megy, kik teljes csendéletre és hallgatásra vannak kötetve. Úgy látszik, ezen érzelgős papnak kikerülte figyelmét Krisz tusnak parancsolatja : „menjetek el s tanítsatok meg minden népeket.“ Tehát nem a világtól kell visszavonulni, hanem a világba, az emberek közé menni Egy hithü misszionárius, ki az emberek között forgolódik, többet tesz a világ javítására, mint ezer czellába zárt szerzetes. A a 1893-ban Readingban tartott General Synod óta egyházunkban 191 lelkész halt el s az utolsó 3 év leforgása alatt 60. N. L. Evanpíllli 1BGK3. Máté ev. 3 r. 1—7 v. alapján. A pünköst után következő vasár lapot, Szentháromság vasárnapnak izokás nevezni, a mikora felolvasott tibliai rész az emberi elme által feliem fogható, s meg nem határozha- ,ó, ámde hitünk által nyilvánvaló Szentháromságról tanít. A felolvasott versek a Jordan viz iez vezetnek bennünket, hol Kérész elő János megkereszteli az Urat. Itt átjuk a Szentháromság mindenik izemélyét : az Atyát, Fiút és Szent elket. Ezért mondották a régi egy lázi Írók: eredj el a Jordánhoz s neglátod a Szentháromságot. Megnyilatkozni látjuk első sorban az Atyát, az ég és föld teremtöjét, ki a megkeresztelkedett Idvezitöröl mondja : ,,ez az én szerelmes fiam, kiben én megengeszteltetem.“ Sa szavak kezeskednek épen amellett, hogy Krisztus az Atyának rendelésiből elbocsátott követ, egyszülött Fin, kinek munkája nem magától való, hanem Isten parancsolatjából történt s az általa végrehajtott vált- ság munkában gyönyörködik az Atya. A földkerekség melyik más vallása az, melyről a mennyei Atya he lyeslöleg nyil atkoznék "s annak alapítóját Fiának s a vált3ág munkája végrehajtójának nevezné? Nincsen egy sem s nem volt soha, nem is lesz. Becsüljétek meg hát szeretett testvé reim a kér. vallást, mely Istenről tanit, Istenhez vezet s a miket tanít, nem magától szólja, hanem mennyei Atya rendeléséből s igy nem egyébb, mint az Isteu akaratjának kijelentése az emberi nemzetséghez. MS a Szentháromság második személye a Fiú, az Ur Jézus Krisztus, a ki alámegy Keresztelő Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ö tőle Judeának prófétája tiltakozik az Ur óhajtása ellen, mert. erezi, hogy inkább neki kellene megkeresztel- kedni attól ki tűzzel és Szentlélekkel keresztel, de enged mégjs az Ur akaratjának, ki megalázta magát Ke resztelö János vizkeresztsége előtt. Az Ur a keresztyén hitnek központi része. Benne és általa nyilatkozik meg az Atya is. Krisztus élete és személyes működése nélkül nincsen keresztyénség, mig a pogány vallások a vallásalapitók nélkül is elképzelhetők. Krisztus élete már maga tükör, emlékoszlop s biztató jel reánk nézve s épen ezért helyezünk olyan nagy súlyt élettörténetére s gyülekezünk össze nagy számmal hitünk ünnepein, melyek tisztele rére szenteltetnek. Azért prédikál juk életét, tudományát, mert a kettő elválaszthatatlan egymástól s üdvösséget találunk azokban. á a harmadik személy a Szentlélek, ki a Jordán mellett galamb alakjában száll le az Isten emberre. E mennyei Lélek, kinek megnyilatkozását épen az elmúlt pünköstön láttuk hitünknek szemeivel, az első kitöltetést megelőzőleg bö mérték ben közölte erejét az Úrral, ki a világ meggyőzésének harcára indult el s megkenetett a Szentlélek ereje által. Ekképen látjuk a Jordán vizénél egyszerre működni az Atyát, Fiút és Szentleiket, a részekre nem osztható, mindamellett három személyben magát kijelentő egy örök Istent. A keresztség szerzésében njra hall jnk a Szentháromság nevét kicsinyeink feje felett hangzani, a mi azt jelezi, hogy hitünknek nagy titka s egyszersmind fundamentuma ez. A:: emberi elme nem képes felemelkedni e titoknak szédítő magasságához s beereszkedni végtelen mélységeire, mert most csak homályos szemmel láthatunk. De a hit leivisz bennüu- ket az Atyához, ki teremtett, a Fiúhoz, ki megváltott- s a Szeutléiek- hez, ki megszentel s erőt ad, hogy életünket a Szentháromság egy örök Isten tiszteletére szenteljük s elénekelhessük szép dicséretünk szavaival : Szentség dicsőség; legyen tisztesség, A Szentháromságnak, ' Ki uralkodik egy Istenségben, Most és mindörökké. Nánássy La\os. Nagy események. A kicsiny Norvégia ugyancsak elbánt szövetséges társával Svédországgal. Miután a király nem akarta megszentesiteni azokat a törvényeket, a melyek Norvégiát külön külképviselettel akarják felruházni, Norvégia képviselő háza egyszerűen elhatározta, hogy megszűnik a két ország között a közösség s felkérte a királyt, hegy a Bernadotte családból ajánljon nekik egy uralkodót. Ha ez meg nem történik és a norvég királyi család se óhajtja a trónt elfoglalni, úgy Norvégia köztársaság lesz. Elnökjelölt gyanánt Frithioí TÁRCA. Az utolsó ut. Irta ; HITE PÁL. Messze terült el a várostól a kis falu, ahonnan az öreg Bogyai útra kelt, noha a Tisza szökés vizében nézegette magát ennek is, annak is a szélső házsora. Jó nagy ut volt a rónán. Yagy tíz esztendeje nem járta az öreg ezt az utat. Nyitástól takarásig a gazdag szőlőiben dolgozgatott,télire meg bevette magát a házikójába s ott pöfékelt a kemence padkáján. Fiatalabb éveiben erdőt vágni is eljárt, hanem mióta a hetvenen túl volt, nem bánta az erdőt. A cselédeire se volt gondja. Felesége húsz esztendő óta a temetőbe, a fia, lányai meg tengerentúlra mentek azzal a kétszáz forintokkal, amelyeket szétosztott köztük. A múlt nyitáskor hűvös, csúnya idő járt s a nedves szélben átfázott a dereka. A metszés idején már nem mozdult ki a házikójából. A dereka sajgott, megújult, meg elmúlt a fájás, de mindennap kinzóbban kezdte. Télire a szomszédok látták el liszttel, szalonnával, meg télire való rö zsével. Aztán ez is, az is hozott valami hirt a faluból, amelyen elbeszélgettek. Hanem mióta"" az idő enyhére vált, senki se nézett be hozzá. Az emberek a földeken verejtékeztek. A földé volt most minden gondjuk, ragaszkodásuk, amiből kicsi jutott nekik, parasztoknak___ A községet idegen föld kerítette be, a püspöki uradalom ezer meg ezer holdja ... Idegen volt nekik a széles síkság gazdag télévé nye, dombja, völgye, az erdők, a szántók, a szőlők és legelők rajta a jószágokkal Olykor bejött valamelyik ispán a majorból a faluba, ha béresre volt szükség. Hanem ez ritkán esett meg: a püspök nem szerette az erre való népet. A pappal, tanítóval is haragot tartott, mert minduntalan segítségért koldultak nála. S tiz esztendeje is elmúlt,mióta nem jött be hozzájuk bérma utján ... Azért megvoltak valahogy a szegénységükkel. Ha szűk volt-már itt-ott az alacsony házikó, összeszedte magát hét-nyolc család s mentek más országok felé, a tengerentúlra. Akik meg otthon ma- jradtak a kevéske birtokon, amely az övék volt, felszántották, kapa alá fogtak minden apró rögöt, hogy meg legyen a mindennapi kenyerük___ Az öreg nem tett szemrehányást az embereknek, amiért nem törődtek vele, inkább magát korholta, hogy nem tart velük a munkában— A télen engem segítettek, most én segítek nekik, aztán a kertet is fölveri a gaz.... biztatta magát a dologra, s egyik, nap úgy, miut a másikon öszeszedte magát, hogy utánuk ballag, de nem birt a kezébe fogni se kapát, se szerszámot s csak a lelke fájt a többiek egészséges jó kedvén. Egyszer aztán nagy dologra szánta magát, amiről senkinek se szólt. Elmegy a varosba s bekérezkedik a kórházba. Ott mindenféle nyavalyát gyógyi tanak, hátha az ö bajára is tudnak orvosságot. Nagyon szeretett volna még eldolgozgatni valamennyi esztendőt. Mega fiáról, lányairól is hirt várt oda messziről. Felöltözködött, a kenyere maradé dát a kutyának szórta. A kert felöl mesgye vezetett az uradalmi földeken át a város irányába. A falubeliek ritkán használták ezt az utat. A határnál keresztbevert akáckaró jelezte hogy tilos az erre járás. Az öreg Nansent a hires északsarki utazót emlegetik. Norvégia példát ad azoknak az országoknak, a melyek poliiikai házasságban élnek, hogy miként kell eljárni az erőszakoskodó házas felekkel szemben. Magyarország mikor fog ennyire emelkedni ? a keleti hadviselő felek úgy látszik még is meghallgatják az okos szót. Roosevelt közben járt a nagykövetségek utján mind a czárnál, mind a mikádónál és sikerült kieszközölnie azt, hogy a hadviselő felek egy-egy bizottságot küldöttek ki a békefeltételek megbeszéléséle. s remélhető, hogy az isszonyu háborúnak nemsokára békekötés vet véget. Most a hadviselő felek között fegyver szünet van. Bizony már itt az ideje a béke kötésnek. Megírtuk, hogy Csiky Lajos, a debre- czeni főiskola kiváló tanára, szép tervet igyekszik megvalósítani. Ki akar jönni Amerikába, hogy a Debreczenben felállítandó protestáns egyetem javára gyűjtést rendezzen. De a mint egyik magyarországi lapból olvassuk, e terv megvalósítása egy esztendőre elbalasztatik. A halasztás oka a magyar egyházi ügyeknek zavaros állapota. Úgy hirlik, hogy előbb Antal Gábor püspök jön át rendet csinálni. Mi igaz, mi nem ebből a hírből, nem tudjuk, de reméljük, hogy ha a superintended ur által anyaegyházunk rendet akar létre hozni, lesz mandátuma arra, hogy a nevelő anyával tanácskozzék s ha ezzel rendbe hozta a dolgot s elintézte a fenálló ki- noé kérdéseket, úgy fog a felnevelt gyermekekkel szóba állani. Csiky Lajosnak pedig e kérdés miatt kár volt útját elodázni. A debreczeni pro- testons egyetem nagy kérdését ’ a csatlakozási kérdés teljesen érintetlenül hagyja az amerikai protestánsoknál. A magyarországi dolgokban beállott a veszélyes fordulat. Ugyanis a legutóbbi táviratok hozzák, hogy megtörtént Fehér- várynak miniszterelnökké való kinevezése. Ez pedig az absolutizmus kezdete s szinte kiszámíthatatlanok lesznek a következményei. E hó 15-én mutatkozik be Fehér- váry az országgyűlésnek minisztertársaival együtt s bizonyára nem lesz szívélyes a fogadtatása, sőt oly viharos napra van kilátás, a minőt alig látott a Dunaparti uj országház.. Találgatásokba nem megyünk bele. Hogy mi lesz, csak a jövő fogja megmutatni. Minden bizonnyal el lehetünk készülve a legrosszabbra. azonban úgy számította, erre rövidebb az ut s a szomszédai azt gondolják róla a földeken, bogy a majorba igyekszik a hligához. A pacsirtaszó, a zöld vetés mintha megfiatalították volna, néhány száz lépésre még nem esett nehezére a gyaU-golás. A friss, egészséges levegővel teleszitta a mellét s a szive erősen vert. Hanem aztán a határon túl csak aprózta a lépéseit: a fáradtság kimerítette, a dereka minden kis zökkenést inegérzett. Fájt, mintha keresztbe törték volna. Nagy keservesen tette meg a fél napi utat a városig. Most ott áll az orvosok szobájában. Sebesen szuszog a fáradtságtól s baljával a derekát simogatja. — No, mi baj? — kérdezték az öreget. — Ide a derakamba fészkelte magát valami nehéz nyavalya, az szó rongat — nyögte az öreg a szavakat. — i tt akarna maradni ? — Itt én. — Honnan való kend ? — Tiszahátról, könyörgöm. — Van valami vagyona ? Az öreg hunyorgatott, no csak nem mondja meg a házacskáját, nehogy drágábban számítsák az ellátását. — Szegény vagyok, uram.
