Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-15 / 24. szám
3 “IZ'eg'^es— Kivándorlásra 7ia)sz'lt falu. Lapunk uiult számában ismertettük az okokat, melyek véreinket ide, messze idegenbe űzik az édes anya- földről, s itne, mintha C3ak hiva lett volna, hozza a posta a bizonyítékot. Gyulavár község munkásai május 10. óta sztrájkban állottak, mert a birtokos uraság, Almássy Dénes oly munkafeltételeket szabott, hogy azoknak hallatára igazán felháborodhat az ember vé^e. Azt óhajtotta ugyanis a nagylelkű földbirtokos, a ki külömben markában tart Íratta az -egész községet, lévén ö a környéken egyedüli uraság, hogy birtokán a munka napfelkelte előtt egy fél órával vegye kezdetét, s ne szűnjön meg, csak najjszáiita után egy fél órával. Tehát az a szegény munkás legyen szorgalmasabb még a napnál is, korábban keljen s később térjen nyugovóra. S ezért a tenger napi munkáért kapott a szegény numkás 40 krajcárt. De még azt sem mindég. Például ha délután 4 óráig dolgozott s ekkor egy hirtelen jött zápor kény- szeritette hazatérésre, nem kapott a szegény csak egy fél napi munkabért Ezért mentek a gyulavári munkások sztrájkba s kérték sorsuk javítását. S talán megkapták ? Dehogy! Beleavatkozott a dologba a hatóság Lu kácsEndre gyulai főszolgabíró személyében, ki csendőrökkel töltötte meg a falut s karhatalommal akarta a szegény népet munkára kényszeríteni. Majd kihirdette a statáriumot. A szegény emberek azonban azt msuid ták : Mit csináljunk mi itt tovább/ A föld a grófé, az igazság a főszolgabíróé, miénk a koplalás, a zsanfiár pofon. Menjünk el innét. S jönnek mind a négyszázan Amerikába cipelvén magukkal uo -zonvt és gyermeket A budapesti rendőrség egy szél hámost nyomoz, ki hamisított ok rnáuyok alapján Dr. Sándor István ref. papnak adta ki magát Magyar- országon s amerikai missionárius célokra sok hiszékeny embertől csalt már ki tetemes összeget. Lapunk^zártakor vesszük a szomorú hirt, hogy a királyi családnak legmagya- rabb érzelmű tagja, József kir. herczeg Fiúméban, 72 évei korában elhunyt. •fii £1 NEW YORK, HAZLETON. WILKES -BARBE. Magyal* bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi ügyvivőkig vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. E’éixzelsiet küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magv. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. KCajájeg-srelset elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, írjon hozzá árért. TSIiállit mindenféle meghatalmazásokat, adás vételi szerződéseket s bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cim : John Németh, 457 Washington St., New York. 8 M«Y 8 % 4 ••í Köszönetnyilvánítás. A pittsburg és vidéki Magy. Ref. Segélyzö és Egyházi Egylet ez utón mond hálás köszönetét azon vidéki egyleteknek és egyletünk osztályainak, kik testületileg vagy küldöttsé- gileg megjelentek Egyletünk 10 éves jubileumával egybekötött zászlóavatási ünnepélyén. Köszönetűnket kell kifejeznünk azon szép számú közönségnek is, mely jelenlétével ünnepélyünk fényét emelte, azon oly nem remélt számmal vevén részt, hogy a picnik alkalmával a hajón már este 7 órakor minden enni és inni való elfogyott, még a tányér és papos üvegeknek is több, mint fele: noha ez utóbbiak talán meg is maradhat-; tak volna. Végül hálás köszönetűnket kell j kifejezni a megjelent magyar és an goi lelkészeknek, a hivatalokat a legnagyobb pontossággal betöltő j ünnepi tisztviselőknek de különösen \ a mi szeretett elnökünknek : tiszt. Kalassay Sándor urnák, kinek fá-j radhatatlan munkássága révén leg- j nagyobb része volt abban, hogy ünnepélyünk ily jól sikerült. Az egylet nevében Lovas Lajos központi jegyző. ,— Felhívás, a pitcsburghi és vidéki magyar ref. egylet összes osztályainak | tisztviselőit ezennel felhívom, hogy számadásaikat e hó 27-ig, az elmúlt félévről hozzám múlhatatlanul beküldjék, hogy a júliusi gyűlésen az egylet működéséről tiszta képet tudjunk mutatni.fjjfe. — Nyilvános „köszönet. ' A trentcni Ref. Egylet a pittsburgi ref. egylet zászló szögét ot dollárra] váltotta m°g, miért helyen mond köszönetét az elnökség. Tudomására hozom a south bendi híveknek, hogy 17-én szombaton este 8 órakor, s 18-án reggel J9 órakor s d.u. 2 órakor istentiszteletet tartok számukra az angol ref. templomban s a reggeli isteni- tisztelet folyamán az úri szent vacsorát is kiszolgáltatom. Délután istentisztelet végeztével egyházközségi gyűlés lesz, az uj lelkész megérkezése s fogadása képezi főleg a gyűlés tárgyát. Szeretettel hívom meg a híveket ezen alkalmatosságokra. Nánássy Lajos, — Felkéretnek a johnstowni egyházhoz tartozó vidékeken lakó azon szülék, kiknek 12 évet betöltött konfirmálandó gyermekeik vannak, hogy a vallásos oktatás e hó 5-én kezdetét vette s nyilvános vallástételök aug. hó 20 án, az uj kenyéri kommuniot megelőző bűnbánati vasárnap leend. Lelkész gondoskodik a vidéki gyermekek olcsó ellátásáról. Junius 18 án reggel nyolc órako Willockon tartatik isteni tisztelet és vacsora osztás, d. e. ^11 órakor Pittsburghban lesz rendes isteni tisztelet. — Junius 18-án d. e. Willockon és Pittsburghban lesz isteni tisztelet, a mikor Willockon az úri szent vacsora is kifog szolgáltatni. Ez alkalommal az egyházi beszéd tárgya lesz ; Az ös keresztyén egyház ősszeI hasonlítása a maival! Ezekre az iste- e I ni tiszteletekre mir den magyar nőt | és férfit szívesen hívunk meg. Egg Mg szó a map BissagiaZ! ■ I T udvalevő dolog az, hogy sok beteg magyar ember akármilyen és bárminő orvosokhoz folyamodik, a kik az újságokban nagy hirdetésekkel, képekkel és álbizonvitványokkal dics^kesznek, hogy ők milyen okosok és mindentudók doctorok Professorok, orvosságot utánvétel (C. O. D. 1 mellett küldenek, anélkül, hogy tudnának miben szenved a beteg és anélkül, hogy az illető beteg azt megrendelné. Ilyen orvosok csak keservesen szerzett pénzűket kívánják és egyáltalában nem törődnek azzal, hogy segítsenek a betegnek. HONFITÁRSAK ! Ne hi^yjetek ilyen orvosoknak! Ha betegek, fordulja nakegy becsületes magyar orvoshoz, a ki tanult, a kinek tapasztalatai vannak, 1 kivel saját anyanyelvükön beszélhetnek és a ki semmiféle humbogot nem csináa Ilyen orvos van PHtsburghban, Grant Street 406. szám alatt Dr. GOLDMANN’- egy derék becsületes magyar orvos Szepes megyei származású, a ki tanúim ait a hires Bécsi egyetemen végezte és mint katona orvos is szolgáit. Bárminő betegségükben forduljanak személyesen vagy levélileg ő hozzá a legnagyobb bizalommal. —, Titkos női és férfi betegségeket titok tartás mellett gyorsan és biztosan gyógyit. Cziimo: JDx. S, O-o lcLaao-anan., 406. Grant Street, közel a Courthoz. PITTSBURGH, Pa. — Hozott kend a községtől illető ségi bizonyítványt. — Azt nem. — Hát csak ballagjon kend vissza a falujába. Mindenféle csavargó em bért nem eresztünk be. Ez nem menedékhely. . Az öreg aira a messze útra gondolt amelyet Isten különös segítségével tett meg ma ide. — Nagyon elesett vagyok, uram— mondta s reszkető inaival alig tartotta magát. — Mondtam, nem maradhat kend Írás nélkül. — Nem bírom én vissza meg az utat___ Az orvos másik beteggel állt szóba. Az öreg tétován állt pár percig,homlokán verejték gyöngyözött s nagyo kát nyögve, tekingetett a magas, szárnyas ablakokra. — Tekiutetes uram, — szólott alázatos hangon — nem maradok ados a költségekkel. — Mondtam kendnek, hogy men jen-----Ragad az emberhez, minta kullancs, le se bírja rázni magáról... Az öreg restelte a kemény szavakat. Kínnal támaszkodott a botjára s ment vissza az utcára. Nagykeser iséggel korholta magát, amiért kimozdult a falujából___ — Oh, oü, — gondolta—csak megsegítene az Isten odáig___\ , Borúsra változott az idő s nyugtalan érzéssel nézegetett az ég felé. A baj, mintha mindig szorosabbra szűkülő vasgyürüvel szoritná a derekát. A belseje is égett. Majd mintha tompa eszközzel szaggatnák a mplle táján.... A sok magas ház közin még mindig nem látta az utca végét.... Csak a földekig bírná s az ország: utón kocsit kapna, amelyen eljutna a falujáig.... Forróság égette a bőrét s utána nagy gyengeség lej de meg. Csendes sóhajtással rogyott a kövezetre. S mintha hirteleu sötétség borult volna as utcára. Az emberek megálltak I» elette, beszéltek valamiről, hanem a dübörgő rázkódás a kocsiutról elnyomta a szavukat. Valaki megrugta. Igy,mult el húsz perc. Mire felnyitotta szemeit, két erős kar ölelte körül s a betegszállitó-kocsiba emelték ___ És ö megint ott volt, ahova indult, ahonnan kiutasították,a kórházban.. Különös, hogy most már senki se követelte az írásait. Nem Kérdezék, merre a faluja, De ha kérdezik, se felelt volna___ Az orvos fölé hajolt. , — Rosszul van ? mi!___Nézzük a nyelvét___A nyelvét nyújtsa ki! Az öreget boszantotta ez *a kívánság. szemeit rámeresztette az orvosra. A tekintete meredő volt, olyan, mintha nem iuneu a földről, hanem arról a nagy útról nézett volna, amelyik valahol a levegöégben van s a másik világba visz át___Most már tudta, hogy nem segítenek rajta s mindenek vége, minek háborgatják. Az ápoló asszony lepedőt ieritett iá s magára hagyta. És ö elkezkett gendolkozni mindenről. Az egyszerű élet, amelyet a falujában élt, megki mélte a lelkén rágódó gondoktól, s most egyszerre odaíurakodtak az ágyához a legkülönösebb gondolatok mint a férgek s nem hagyták nyugton-----Azokra gondolt, akik előtte mentek el a nagy útra, szerette volna megtudni, mi igaz abból, amit a pap beszél, a felesegetvén pajtásai elibe jönnek e, hogy köszöntsék s igaz e, hogy odafönt a szegénynek jutnak azok a javak, amelyekben idelenn a gazdagoknak van részük___Azokra az időkre gondolt, amelyeket átélt és nem bánta, hogy el kell búcsúznia innen ___ Később a kis falu az ö nádfedeles házaival, a szőlők, ahol egész életén dolgozgatott, jelentek meg előtte s hívták vissza a virágos fák alá. Egy ismerős gyerek nyájat hajtott az eperfák alatt s a kolomp szava tisztán hangzott az útról.... . Tárta, hogy valaki benyit hozzá a szomszédok közül. Szerette volna, ha a pap onnan eljöne. Összeszedte magát. hogy a Miatyánkot elmondja. Utolsó tekintetével a cselédeit kereste s hogy nem mondhat Istenhoz- zádot nekik, fájt neki, sirt és ezzel a szomorú gondolattal végezte be földi útját.... Érzékei elzsibbadtak, kérgese megszűnt.... Vonásain erő és dac látszik, mint amikor nagyon kemény akart lenni az életben. A csontjai erősen kiállnak, szája befelé süpped, de az arc mégis hü marad az élőhöz. 'Magyar Szó.) \ Iliül Ép
