Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-19 / 3. szám
VI. évfolyam. PlTBSBWBGH, Pa. 1905 JaNUAK 19. 3. szám. (HUNQARlAN=AnERlCAN REFORflED SENTINEL.) Megjeleli mindéi) csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 5t>e. AZ AMERIKAI MAGYAR REF.EGYESÜLET HIYATALOS LAPJA. A, LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thusday by the HUNG.-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Bates St. Old Hang. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh , Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879. 1 jiiSlli 11 liffl.. Alább közöljük szóról-szóra, magyar fordításban azt a határozatot, melyet a new yorki egyházmegye legutóbbi gyűlésén hozott válaszképpen az elszakadni kivánó magyar gyülekezetek kérvényére. Ez a határozat, s ennek az air éri kai ref. egyházi lapokban való közlése immár az angol közvélemény, sőt mi több: az Egyesült államok kormánya elé viszi a magyarországi egyház által olyan kevéslkörültekin- téssel kezdeményezett u. n. bekapcsolási ügyet. Ez az, a mitől mi féltünk, s a mitől féltettük egyházunkat, s a mitől féltünk az amerikai magyarság jövőjére gondolva. Nincsen a magyar államnak és a magyarországi ref. egyháznak o!y*2 hatalma ér ereje, mely meg tudjon bennünket védeni ez idegen hazában, ha egyszer a soviniszta amerikai sajtó New Yorktól San Franciscoig elkiáltja magát : ,,ki a magyarokkal!“ Hol lesz akkor gróf Degeufeld, hol lesz a magyarországi ref. egyház, ha liiveink szemben találják magú kát a föltámadt amerikai közvéleménynyel, mely a magyar mozga lomban a politikai és nemzetiségi aspiratiok hátterét fogja majd megismerni i Úgyis eléggé gyűlölnek, bennünket és a nem kivánatos bevándorlók közé sorolnak ; hát még ha lesz erre okuk, mivel mi magunk hivjuk ki e nagy nemzet érzékenységét ? A magyarországi ref. egyháznak nem lehet célja az, hogy gyülöltté tegye a magyarokat az amerikai közvélemény előtt. Gróf Apponyi elég jó magyar ember, mégis azt mondta Amerikában járta alkalmával, bogy igyekezzünk jó és hii fiai lenni foga dott hazánknak. Mert Apponyi éleslátó bölcseséggel Ítélte meg az ame- Tikai magyarság helyzetét és előre nézett a jövőbe is. Mi jó magyarok vagyunk, szeretjük hazánkat, nemzetünket, s abban református any ászén tégy házunkat, szeretjük ez idegenbe szakadt, nehíz munkával dolgozó testvéreinket is, s nem akarjuk őket az amerikai közvélemény gyűlölete tár gyául odadobni. Vigyázzunk azért és ne játszunk a tűzzel, mert keservesen megbánhatjuk, hogy vaktában rohantunk bele saját vesztünkbe. Az Egyesült Államokbeli Refor mátus Egyház (Reformed Church in the U. S.) keleti egyházkerületének new yorki egyházmegyéje következő elvi fontosságú határozatokat hozta legközelebbi 1904. dec. 22-én tartott gyűlésén, mely határozatokat az amerikai ref. egyházi lapokban is közölni elrendelték : 1. A new yorki egyházmegye tiszteletteljesen megkeresi jelen átiratában az E. Államokbeli Református Egyház tor. Belmissioi hatóságát ha tározott és világos- nyilatkozatért abban az irányban, hogy vájjon azok a magyar református missioi gyülekezetek. melyek most el akarnak szakadni egyházunktól, visszafizették-e mindazt a pénzt, melyet egyházunk reájuk költött az alakulás idejétől fogva, akár lelkésztartási segély, akár templom építési kölcsön alakjában. 2. Miután ez a magyar mozgalom tüntetőén politikai és nemzetiségi mozgalom, melynek élén olyan lelkészek és gyülekezeti tagok állanak, a kik az ó-haza állampolgárai akarnak maradni s kiknek a magyar- országi egyházhoz kényszerű köte- ségük tartozni: éppen ez okok miatt mi nem érezzük magunkat feljogosítva őket az egyházmegye kötelékéből elbocsátani mindaddig, mig meggyőző bizonyságokat nem nyerünk arra nézve, hogy a magyar állam re formátus egyházának törvényes joga volna ahhoz, hogy saját fennhatósága alatti egyházmegyéket szervez zen ebben az országban. 3. Tisztelettel felkérjük a főt. Bel missioi hatóságot, hogy ezt az egész ügyet minden vonatkozásaiban tér jess2e föl Washingtonba Hay állam titkár hivatalához, hogy ö adjon hi vatalos nyilatkozatot arról, ha vájjon az E. Államok jelenben érvényben levő törvényei s a fennálló jog szerint Magyarország református egyházának van-e joga ebben az ország ban az ö saját fennhatósága és kormányzata alatt álló egyházakat, — egyházmegyéket, kerületeket alakítani, olyan formában, hogy ezeknek lelkészei, hivatalnokai kényszerülve vannak Magyarország állampolgárai s a magyarországi egyház tagjaiul megmaradni. 4. Ezen határozatok közöltetni rendeltetnek a Church Messenger, Christian World és a Kirchenzeitung hi vatalos lapokban. E. G. Fnessle, a new yorki egykrn. jegyzője. Éhez a határozathoz valóban nem kell semmi magyarázat. Mi lesz a magyar mozgalom vége, ha harcra kerül a sor az amerikai állameszme és a magyar állameszme, az amerikai ref egyház és a magyarországi ref. egyház között, azt szomorúan meg jósolhatjuk. De azt az egyet is biztosan tudjuk, hogy ha a baj meg lesz, annak előidézői benne hagynak bennünket a hínárban s mi isszuk a keserű levét a könyelmü játéknak ! lel in mii leijisii. Egy angol lap számítása szerint Londonban az episcopalis államegyház templomait kétszer annyi nö látogatja. mint férfi, mig a nem állami egyházak templomait kétszer annyi férfi, mint nő. Ebből lehet látni, hogy a férfiak egyszerű, szertartást és erőteljes prédikációt szeretnek, mig a nők a ceremóniákban lelik kedvüket infcább s a prédikációra nem fektetnek nagy súlyt. A‘földkerekségen 1,430 millió ember él általános számítás szerint. Ebből 477 millió keresztyén, 256 millió konfuciánus, 190 millió braman, 147 millió buddhista, 57 millió ta- sista és shintoista, 7 millió zsidó és 129 millió valódi pogány. Az államnak s egyháznak egymástól való elválasztása Franciaországban pusztán anyagi érdekből történik. Az elválasztás által Francia- ország 42 millió frankot takarítana meg, melyből aa róm. katk. egyház 36, az evangéliumi 1 és fél és a zsidó egy heted millió dollárt kap. Franciaország jelenlegi vezetői esztelen atheisták, kik gyűlölnek minden vallást, amely hitről tanít. A francia protestáns egyház 838 református és 62 lutheránus lelkészszel rendelkezik. Az amerikai lóm. katholikusok sürgetve vannak, hogy több pénzt küldjenek Rómába. A péterfillérek összegének emelését a pápa és Franciaország közt fennálló feszült viszony okozza. Egyik idegeu nyelvű amerikai ref. egyházi lapban olvassuk a következőket:,. A mennyiben az egész magyar mozgalom (t. i. a bekapcsolás) nemzeti politikai szinezetü s ojyan papok és egyháztagok vezetik, kik magyar állampolgárok és a magyar egyház hívei akarnak maradni: addig a new yorki classis nem haj landó elbocsátani a gyülekezeteket, mig meg nem tudja, hogy vájjon a magyar egyház az Egyesült Államok törvényei értelmében szervézhet-é Amerikában classist, s egyszersmind elhatározzák, hogy az egész ügyet Hay államtitkárhoz kérik terjeszteni a belmissioi Board által Washingtonba.“ Az elhamarkodott dolog íme korán megtenni a szomorú gyümölcsöt. Daytonban karácsony első napján 70 ember került a rendőrség hatáskörébe s főképpen í z iszákosság ké pezte a fookot az elfogatásoknál. Pedig vasárnapra esett az ünnep s ekkor a szalonoknak zárva kellett volna lepni. Kinek a hibája ez í Az amerikaiak gyakran állítják, hogy börtöneik csak idegenekkel telnek meg. Ohio állam titkárának jelentése azonban megcáfolja ez álli tást. Az elfogottak száma a múlt évben 16,700 volt, ezek közül 13,460 volt bennszülött. Magyaiországiak és osztrákok következnek ezután, kik 683-au voltak, továbbá 635 ájris, 563 német, volt 14,697 fehér §s 2003 néger; 15,508 férfi és 1214 nö. Ezekkel sem gyűlt volna meg a törvény- hatóságnak baja, ha a bűnösök ismerték és követték volna Krisztust. N. L. Evangyéliumi lecke, Máté 8 : 1—13. v. Ha a múltkori evangéliumi lecke Idvezitönket az öröm és vigasság lakodalmi házában mutatta be: a mostani a betegágyhoz vezet bennünket, hol szintén mellettünk áll az Idve- zitö bátorító, vigasztaló szavaival s hatalmas segedelmével. Egy bélpoklos óhajtotta segítségét mindjárt a hegyi prédikáció bevégzése után. Betegségére nem talált Orvost Izraelben, sem gyógyító balzsamot Gileádban. Undorító és vészé delmes betegsége arra ösztönzi, hogy végre Izraelnek igaz orvosához forduljon, ki valóban kigyógyitja fer- telmes nyavalyájából. Mi mindannyian szenvedünk e bél- poklosságban, mit mi is őseinktől örököltünk, mint a biblia bélpoklo- sai. A j^iin ellen sincs sehol orvosság, csak az egyetlen örök orvosnál- a Jézus Krisztusnál. Ö csepegteti egyedül a bünboesáuat és irgalom olaját a bűntől égő sebekre, ö veszi el félelmünket a büntetéstől s ö adhat egyedül erőt evangéliumának közlése által a tiszta valláserkölcsi élet folytatására. A bélpoklos mesgyógyitása után egy százados főidül Jézushoz, hogy gyógyítsa meg otthon fekvő beteg szolgáját. A pogány százados hite olyan hatalmas volt, hogy Idvezitönket teljesen meglepte. Még azt sem engedi, hogy házához aláriibn- jen, meit nem méltó erre1, csak ya ranesoljon s ö elhiszi, hogy meggyógyul az ö szolgája. Bizony mi keresztyének sokat tanulhatunk a pogány százados történetéből. Megtanulhatjuk a szikla erős, hatalmas hitet, mely Krisztus Urunk szavai szerint, ha mustár- magnyi is, begyeket képes megindítani. Nincs nagyobb hatalom reánk nézve, mint azon boldogító tudat, hogy Isten van mi velünk s az ö öri- (Folytatása 3 oldalon.)
