Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-27 / 17. szám
VI. évfolyam. Pittsburgh, Pa. 1905. Április 27. 17J szám. AIÍBEIKJLI (HUNÜAR1AN AHER1CAN REFORHED SENTINEL.) Megjelen mindéi) csütörtökön. Előfizetési ár egyjévre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba:§2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thusday by the HUNG.-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Bates St. Old Hung. Ref. Church Husvét után. Lefolytak az áldott húsvéti ünnepek, Urunk Jézus feltámadásának emléknapjai. A ki látó szemekkel vizsgálja az emberi életnek a jelenségeit: sok felemelő, magasztos dolgot szemlélhetett. Láthatta, hogy a templomok telve Toltak hivő közönséggel ; láthatta, hogy a Jézus megnyilatkozott sírja s az a hit, hogy Ö leit azoknak eisö zsengéjük,a kik Ö benne elaluvának, ma is a leghatalmasabb befolyást gyakorolja az emberiségre s mindenkoron, — s inig uz ember érezni lel kesedni tud a legdrágább kincse leend az emberiségnek. Hiába szól az Isten tagadó, hiába gúnyolódik a közönyös: a bűneit bánó hivő lélek ma is látja a Jézus sírjánál megjelent angyalt, ki ezt hangoztatja; Nincs itt az Ur, feltámadott. mit keresitek a holtak között az élöt ! igaz, hogy sokan nem értik meg -ezt az angyali szózatot : s Jézust a holtak között keresik. Nem akarnak, nem tudnak benne mást látni, mint •egy kiváló férfiút, egy vallás alapitót s egy színvonalra helyezik Bud- hával, Mózessel és Mohameddel. Azt mondják, hogy a Jézus nem több ezeknél, bár elismerik, hogy tanai végtelen magasságban állanak minden vallás alapitó és bölcsész tanai felett. A keresztyén embert azonban az ilyen rideg felfogás nem elégítheti ki. Az ilyen vélekedés Jézusról, olyan mint téli nap ragyogása, bevilágítja az értelmet, de nem melegíti át az érzelmeket. Igaz vallásosságról pedig csak ott lehet szó, a hol xt szeretet napja hevíti az érzelmeket ott a hol nem a rideg értelem szabályai szerint mérlegeljük az eseményeket, hanem mérlegbe vetjük az érzelmeket is. Mária Magdolnát az a bánatos érzelem vezette a Jézushoz, a mely a nagyhóti gyászos események al kalmával egész lényét eltöltötte. Neki nem volt más pártfogója, mint a Jézus. Mindenki üldözte, bántalmazta, vissza húzódtak tőle, mint egy ragályos betegtől, a kinek még a lehellete is fertöztetö. Csak Jézus szól hozzá szeretettel. És most Jézust is halálra adják ! Bizony nem volt nagyobb bánata senkinek, mint Márin Magdolnának, mikor látta, hogy kereszt halált szenved az, a ki öt megváltotta. Érthető, hogy a feltámadás hajnalán Ö az első a sírnál hova Arimathiai József helyezte a -Jézusnak keresztfáról levett testét ! Érthető, hogy Mária Magdolna az első azok között kiknek az Ur megjelent. Vajha minket is mindnyájunkat, kik husvét ünnepén gyözedelmi éneket énekeltünk a megnyílt sir mellett, olyan érzelmek vezéreltek volna Istennek házába, mint Mária Magdolnát: a Jézus iránt való tör hetlen szeretetnek, — a bünbánat által megtisztított, erkölcsi jóság s a rendithetlen hit, hogy Jézus a mi megváltónk, idvezitönk, barátunk ! De tovább menve, a rideg értelem is megnyugvást találhatott a húsvéti igazságokban. Akár mint vesszük is a dolgok folyását, tudósnak, tudatlannak — hívőnek és hitetlennek egyaránt el kell ismernie, hogy ebben a világban van egy legfőbb olt, a hová minden tételnek a forrása vissza vezet. Magának a Darvinismusnak is el kell ezt ismernie. Az emberi életnek a forrása is ez a legfőbb ok, — a kit a keresztyénség Istennek nevez. Ha Isten a teremtöje s fentartója ennek a világnak, s a mi világunkban az emberiségnek: úgy képtelenség feltenni, hogy Ö roszat teremtett volna. De a világban még is azt látjuk, hogy a gonosz és a jó egymással folytonos harcban állanak. Honnan származott a gonoszság, miként lett e föld a bünuek a szék helyévé ? Erre felel a paradicsomi eset a bibliában, — de felelhetünk a saját gondolkozásunk szerint is. A természetben mindenütt törvényszerűséggel találkozunk. Az embert is bizonyára kötelezte valamely törvény, már a teremtetés idején. Ezt a törvényt a biblia igy fejezi ki. ,,Ne egyetek egy fának a gyümölcséből!“ Az ember azonban nem volt engedelmes — s igy bűnt követett el. Az első bűnnek lett büntetése vagy Pál apostol szerint, zsoldja a halál. Az első Ádám — vagy ember által tehát a bűn szállót a földre. Isten igazságossága megkívánta ezt. Isten azonban nem csak igazsá got, hanem irgalmas, kegyelmes is. A halál sötét éjszakájában is feltámasztja a csillagot — mert Ígéri, hogy az asszonynak nagyon megfogja törni a sátán kígyó fejét. Az asszonynak eme magva volt Jézus, ki épen a nagy pénteki események alkalmával bizonyította meg, hogy ö Istennek fia! Ember úgy szenvedni nem tud, mint ö szenvedett. Az ember vagy átkozódik, vagy dicsekszik halálával : de Jézus imádkozik — és megnyugodva mondja.,, Atyám kezeidbe ajánlom lelkemet!“ Csak egy pillantás a Jézus életére és szenvedésére — s mindjárt meggyőződhetünk a felől, hogy erkölcsi igazság érzetünk nem volna kielégítve, haÖ a halálban maradt volna! Ö nem is maradt a halálban, — hanem harmad napra feltámadott. Ez az esemény vezette templomba a hivök sokaságát husvét ünnepén. Bárcsak mindenki megtálálta volna e napon Jézust, hogy nyugodtan énekelhetné. ,, Jézus él, mi is élünk, A haláltól nem félünk !“ y.—r. Hírek Isten országának terjedéséről. Az egyesült államokbeli presbyterián egyház felügyelete alatt 449 néger lelkész működik «63 gyülekezet élén, melyekre a missió a múlt évben 183,000 dollárt fordított. Carnegie acélkirály 25 ezer dollárt fog a Heidelberg egyetemnek (Tiffin O.) adományozni, ha már egy ilyen összeg másoktól összégyült. Az Egyesült Államokban a lutheránusok számát 1,785,799 re tetszik, (t. i. az úrvacsorával élőket.) Van 13,106 gyülekezetük és 7483 papjok. Missiókra, árvaházakra, szegényházakra a múlt év folyamán 1,664,553 dollárt fordítottak. Van 23 papnevelő intézetök, 51 kollégiumok, 30 akadémiátok, 11 felső leányiskolájok, 22 kórházuk, 48 árvajiázok, 16 menhe- lyök aggok részére, 12 bevándorlási otthonuk és hajósoknak alapított missiójuk. • A német császár a berlini dóm felszentelése alkalmával a romanismusról és protestantismusról igy nyilatkozott : ,,Nem a szervezet az, a melylyel a Protestantismus legyőzheti a pápai egyházat, mert szervezet tekintetében a római egyház mindig felette lesz a protestáns egyháznak. Hanem a gyümölcsekröl lehet megtudni, hogy vájjon Isten velünk van e vagy ellenünk. És ha Isten velünk van, úgy győzünk, ha nem is 20 vagy 200, talán 500 év múlva.“ Helyesen fogta fel a császár a jövő győzelmének zálogát. A Protestantismus nem merev, külső egyházi kormányzatforma csupán, hanem sokkal inkább és első sorban gyümölcsöket termő élő fa. Azért visszautasítjuk megvetéssel, mikor egyik kérkedő felekezet igy szól hozzánk : Jertek mihozzánk, a mi püspökeink az apostolok egyenes származású utódai, a mi egyházunk az igazán katholikus a szó helyes értelmében ami majd kezetekbe adjuk azon fegyvereket, melyekkel Róma ellen küzdhettek. I Köszönjük at episkopáiisok e szives |jóindulatát, de nem kérünk belőle. Mi azt akarjuk, hogy gyümölcseiről ismerjék meg vallásunkat, nem pedig divatosan és pogányosan felcicomázott püspökeinkről és a rideg egyházformáról. Mert „lélek szerint járunk most, és nem test szerint.“ A lourdesi bucsujáró hely, hol Máriái 1858 megjelentették egy parasztleánynak, most minden valószínűség szerint a fran- czia állam és egyház között kitört válság következtében az állam tulajdona lesz. Ez azt jelenti, hogy a keresztyén ellenes állam el fogja törölni a hires bucsujáró helyet s lesz belőle közönséges község, mint volt régebben. Miért kell tartoznunk egyházhoz ? Ez sok ember szerint csak azért szükséges, mert ma vágj' holnap meghallhatunk, vagy meghal családunk valamelyik tagja s akkor nem lesz pap, a ki eltemessen. Milyen szerencsétlen és korlátolt felfogás! Mintha csak azért állana fel a kér. egyház, hogy a papok a holtakat temetges- sék. Nem tudjátok e inkább, mit mond az Ur : „hadd temessék el a holtak az ö halottaikat. “ S ne gondolja ám senki sem, hogy a papnak kötelessége minden féle, halott eltemetése. A kik áz< egyházhoz nem tartoznak, sőt ezt, mely Pál apostol szerint Krisztusnak, teste megvetik gyalázzák; az ilyenek halála nem tartozik a papra, aki a kér. egyház tisztvise- lője. Sokkal inkább azért kell az egyházhoz tartozni, mert Krisztus érettüak halt meg, s a mi dicsőségünkre támadott tel. Lelkűnknek élete, s nem testünk halála tehát hz egyházhoz tartozásnak legfőbb oka. A Krisztussal való benső életegység az élet célja, ez pedig egyházhoz tartozás nélkül lehetetlen. Miként nem nyerhetünk búzát szántóföld s vizet forrás nélkül, úgy a Krisztusban vetett igaz hitet és életet is „édesanyánk,“ az egyház által nyerjük. Nánássy La\os. < Evangéliumi lecKe. > János ev. 20: 19—31 v. alapján. * Az öskeresztyén egj-házban a vallásos ismeretekben oktatóit serdülő gyermekek a husvét után következő vasárnapra tettek -vallást hitükről s részesültek a konfirmálás szertartásában. Ugyanekkor vétettek fel a megtértek is a pogányok soraiból az egyház kebelébe. Valóban a husvét után következő vasárnap ma is alkalmas arra, hogy hitünkről s az Úrhoz való ragaszkodásról vallomást tegyünk s a Szentlélek tűzkeresztsége által újjászülessünk. Óh mert a letűnt napokban nagy eseményeknek voltunk tanúi ; láttuk az érettünk megáldoztatott s a dicsőségünkre feltámadott Idvezitöt; hallottuk az angyali szózatot; meggyőződtünk, hogy Istennek akaratja hatalmasabb, mint a gonoszság ereje, Mire indítanának hát mindezek, ha nem a Krisztushoz való törhetetlen ragaszkodásra.?-í Ül
