Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-17 / 11. szám
ri'-'. V. árfolyam. . r ' \ ■ . -I ' , Bridgeport, Conn. 1904. márcins 17. 11. szám. (HUNGARJAN-AMERIIAN REFORMED SENTINEL.) riegjelen minden héten csütörtökön. Előfizetési ár egry éirre: Amerikába $2, Magyarországba $2.50. AZ AMERIKAI MARI. REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REF. EGYHÁZI CZÉLORRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the HUNGARIAN-AMERÍCAN SENTINEL PUBL. CO. Cor. Howard Ave & Pine St., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. \ március 15-én Pittslrargba, Pa. Elmondotta: KOVÁCSI MIKLÓS ISTVÁN ref. lelkész. Azt mondják a nép szava. Isten szava, hogy is ne volna az, midőn jóért, nagyeszmékért, jogért, igazság ért lelkesül ! Mig Pozsonyban1 az ország gyűlésen a szabadéi vüek gróf Battyányi L. és Kossuth L vezetése alatt a nemzeti függetlenségért, a felelős magyar kormány gondolatáért ’s igy a valódi alkotmányért küzdöttek, az ósdi főrendek s meg inkább a bécsi oszt rák százados politika ellen, se célból az uj törvényekkel egy 100 tagú fényes küldöttséget szét vezneknéesbe az alkotmányos koronázott királyhoz Addig Budapesten az ifjúság lelkesebb j»ei a francia forradalom nagy és dicső eszméit, — a Szabadság. Testvériség és Egyenlőség eszméit karolják fel s az európai lázas nép szabadsági áramlathoz csatlakoznak, a fővárosi polgársággal egyesülve a történeti nagy napokat, készítik elő. Március lio 14-én délutánra pesten az ellenzéki körben az Ifjúság és Polgárság közös gyűlést tart, a gyűlésen Irinyi József a kör tagja azt indítványozza: hogy az országgyűléshez terjesztessék be egy petitío, mely az alakulási pontozatokat magába foglalván, a magyar nemzet jogos és méltányos követelményeit egyerrkint felsorolja s azoknak valósítását azonnal követelje. ,,Egész Európa mozog, rgykiált fel Irinyi, az idő félszázaddal előbbre ugrott1“1. Egy gondolat rezgi át egész, Európát, hogy a létező állapot tovább nem maradhat ! Nincs többé idő hosszas tanácskozásra, avagy éppen hallgatásra ! Az eszmék meg vannak érve, az élet szükségei követeli azokat ! Mi máskor csak hoszszu pillana tok alatt fejlődött ki, mo3t rövid utón, s haladék nélkül törvénybe iktatandó ! Mit kivan tehát a magyar nemzet? íme a hires és emlékezetes 12 pont — a mit 184«. márciuz 15 ikre kitűzött: 1. Kívánj ak a Sajtó szabadság á t a Cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Budapesten. 3. Even kinti országyülést Pesten. 4. T ö r v é ny e 1 ü 11 i e g y e n 1 ö s é ge t polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti örsereget. 6. K ö z ö s teherviselést. 7. Esküdtszéket, képviseletet, egyenlőség alapján. 8. Úrbéri vis zony ok megszüntetését, robot eltörlését, ti föld szabaddá tételét. 9. Nemzeti Bankot. 10. A politikai status foglyok azonnali szabadon bocsátását. 11. A katonaság eküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tölünk! 12 Vé g ü 1 Unió Erdélylyel. Azután legyen béke, szabadság, egyenlőség. Agyülés a 12 pontot lelkesedve tette magáévá s azokat pártolni kész nek nyilatkozott. Igen a nép felébredt s mozt már önérzettel követelte jogait! Vasvárt/ Pál az ifjúság eszes és lelkes szónoka azt indítványozza, hogy e pontokat lcüldöttségileg vigyék — valósítás végett, a Pozsonyi országgyűlés elé ! Vakot Imre azt kívánta, hogy pótlólag a gyűlés ezt is kívánja, bogy a politikai status foglyok azonnal szabadon bocsájtas sanak! E tanácskozások folyama j alatt jött meg a liir, hogy Becsbe is kitört a szabadság forradalma. Itt I az idő must vagy soha „kiáltott az ! ifjúság s lelkes nép s ily hangulat bau virradt fel a főváros népe 1848. március kő 15 re " Már korán reggel összegyűlt az ifjúság a Fi Ili nger kávéházba, mi alatt a nép dacára, hogy szakadt az eső, pillanatról pillanatra növekedő s megújuló csoportokba hullámzott az utcákon, az utcák szögletein kin voltak az írott falragaszok ezen címmel a 12 poit, mit kíván a magyar nemzet? Az ifjúság vezérei együtt voltak Yasváry Pál, Petőfi Sándor, Jókai Mór, BulyovszkyGyula, Degré Alajos, Irinyi József, EgressyGábor, IránviDániel, VidanJános és mások. A gyülekezeten elsőnek Jókai szólt, a koszorús író a ki ma is hajlott korába,élő büszkesége a nemzethetnek — imigyen : Testvéreim a pillanat, melyben elünk, komolyabb teendőkre szólit fel bennünket. Europa minden népe halad és boldogul, haladnunk, bob dogulnnnk kell nekünk is. Legyen béke, szabadság, egyetértés ! Kő vetéljük jogainkat, melyeket tölünk eddig elvontak, s felolvasta a 12. pontot iay végezve és ezen jogokat követelni tartozik a nemzet bízva ön erejébe és az igaz ügy Istenébe ! Ezután Petőfi Sándor a nép ihletett dalnoka lépett fel, elszavalta azt a gyönyörű Riadót, mely forradalmi költeményeinek egyik legszebb gyöngye s melyet halva, megpezsdül mé-' ma is magyar szívben a honfivér és szólt a Vemzeti dák szívből a szí veknek „Talpra magyar, hi a haza Itt az idő most vagy soha !! ‘1 és felhangzott a nép ezreinek ajaká ró] e szent fogadás „Esküszünk, hogy rabok tovább nein ’ [leszünk !11 Az eső folytonosan szakadt, de ama lelkesülést nemgátolta. A nép ezután elhatározta, hogy a proclamácio első pontja, mely a sajtó szabadságról szól, azonnal megváló sittassék. A határozatot, tett követte nyom ba. A nép tömegestül vonult a hatvani utcába, a hol Länderer ésHekenaszt nyomdája volt! A rend és béke fenntartása tekintetéből egy választmány küldetett ki a nyomda tulajdonoshoz, mely a nép nevébe felszólitá, hogy a 12. pontú proclamatiot és Petőfi Nemzeti dalát minden elöleges cenzúra nélkül nyomassa ki ! A nyomda tulajdonos engedett a nép szavának s megkezdte a munkát! Mig a nyomdába a szedéssel és' nyo mással foglalkoztak, ez alatt kunt Vasváry Pál, Egressy Gábor, Irányi Dániel, Vidám János, Degré Alajos. Bulyovszky Gyula és Jókai Mór lelkesítő beszédeket tartottak a néphez ! Végre alig egy óra alatt a gyors sajtó alól ezer és ezer példányba kerültek ki a szabad sajtó első szülöttjei. A legelső példányt a nyomda kü szöbéröl Irinyi József a következő [lelkes beszéd kíséretébe mutatta be ,, Március 15-ike délelőtt fél 12 re nagy időszak a magyarok történetében . íme itt van a sajtószabadságnak első példánya, a nép hatalmának első müve! Akármi szabadsága fog is lenni egykor a magyarnak, azon di csöség mindig megmarad, bogy a legnevezetesebbet — a sajtószabadságot magunk vivtuk ki. A szabad sajtó termékei ezer és ezer példányban osztattak ki a nép között s mindenki kebléhez ajakához szoritá a hatalam legnagyobb ténye zöjét a szabad sajtó első szülöttjét 1 Mintha a közönség minden tagja egy—-egy imádott kedvesét szabadi tóttá volna meg sötét börtönéből, oly eliagadtatással örvendett a bilincseiből kiszabadított gondolatnak, azon egyetlen kincsnek mely az em bért erkölcsi alapon használva, a teremtés koronájává teheti! A férfiak, nők nemzeti, színű csokrokat tűztek kebleikre, ez volt hazánkba a szabad sajtó diadal ünnepe! Ily mozgalom volt az egész nap. Délután a nép a Muzeum udvarába gyűlt össze, hol a szabad nyomtatványokat, ezernyi példányba oszto gatták, s egy példányt a nyomtat ványból a Múzeumba helyeztek el. Majd a tömeg a városházára ment s ott a városi tanács hazafias lelkesedésében a néppel közös nyilvános., gyűlést tartott. Itt Nyári* 1 Pál, Klán zál Gábor hatalmas beszédei után újra. elfogadták a 12.pontot.E gyűlés küldöttséget menesztett fel Budára, a helytartó tanácshoz ott kívánván a Cenzúra eltörlését, Stancsics Mihály, politikai fogoly, első magyar munkás vezér szabadon bocsájtását. A kormányszék melynek elnöke Gr. Zichy Ferenc volt, gyűlést tar tott s jónak vélte engedni a nép akaratának, s StancsicsMihály a ka tonai fogházból azonnal szabadra bocsájtatolt. Stancsics a nép könyve és Józan ész cimü munkáiban jogot követelt a népnek, s ezen fellépéséért volt bebörtönözve ! Leirhatlan volt az öröm, midőn szabad lett a fogoly —- a roppant nép tömeg kitűnő lelkesedéssel vitte öt át, úgy szólva karjain fáklya fénynél Pestre ! Diadalmenet volt az egész, melyben a gondolat szabadság s nép jogbajnokát ünneplők. A diszrnenet a városháza előtt állott meg, a hol Stancsics mine szabad polgár, a tanács'terembe mein, szép beszédben mondótr polgártársainak köszönetét s e nagy napon üdvözletei ! A nemzeti színházban este fényes népMöadás volt,,Bánk Bán“ cimü kitűnő nemzeti drámát adták elő, de a s inész.ek és színésznők nemzeti szitui kokárdát viseltek és közkívánat n a dar.öi közben Egressy Gádor. a színház első művésze, elszavalt;-. Petőfi nemzeti dalát, a „Talpra Magyar“ -t. Füredi magyar dalokat énekeit, a karszemélyzet Vörösmarty Mihály szózatát zengé, épen oly beosztással, amint az ma e szerény, de hazafias lelkületű ünnepélyünkön törtéuik ! A rend egész nap sehol se volt megzavarv a. Polgárőrség szerveztetett, igy egy lélek egy akarattal március 15—1848. megszerző azt, amit a nemzet vér nélkül megszerezhetett ! Másnap Budapest fényesen megünneplé a békés átalakulást, a házakról nemzet’ zászlók lobogtak, este fényes kivi! itás, amely szinte a nap nagy eset eit ünnepié. Az Ellenzéki körbe es sikerült Transparent ragyogott a Sajtó Szabadságot dicsőítő sorokkal, melyeket Vörösmarty, a nemzet Petőfivel együtt.fényesen ragyogó nagy költi csillaga irt eképen : Kelj fel rabágyad tűpárnáiról Beteg, megzsibbadt gondola t, Kiálts fel érzés, mely nyűgéi Elfojtott vérző szív alatt! Oh jöjjetek lei láncra vert rabok, Lássátok a dicső boldog napot, Mely oly soká tűrt veletek — Derűt, vigaszt, áldást hozzatok! Oh ! Áldott legyen ISIS. március 15. emléke a miilön igy zengett a dal K.—Adriáig: „Ismét magyar lett a magyar, Bilincsét Össze törte,“ Mint ősszel a száraz levél, Csörögve hull a földre“. Győzött a szent eszme : Szabadság testvériség, egyenlőség, mely dicső elvek ha földünkön megvalósulnának, földünket a mindenaég tükrévé és szellemünket az isteni szellem viszfényévé alakítanák át ! Üdvös légy emlékezetben 18-, „Te csillag, Te a népek hajnal esi laga! Megviradt. fölébredt a föld, fut a hajnaltól a nagy éjszaka..,. Nagy idők, akkor a világ időhöz mérve egy percre beteljesült az írás jóslata: egy nyáj, egy akol, egy vallás van e földön, melyben egyedüli uralkodó Sz. T. E. Édes magyar hazánk túl a tengereken légy áldott, viruljon benned minden, ami szép,
