Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-29 / 52. szám
lüffl m ■f. V. évfolvam. Pittsbüroh. Pa. 1904. Deczember 29. 7>2. szám. ÄMBE IKiLI MiLG-TüB HB 3 (HUNGARIAN-aflERlCAiN REFORHED SENTINEL.) Megjelen mindéi? csütörtökön. Előfizetési ár egy évié Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár ßoc. AZ AMEHIKAI MAGYAR UEF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGTAR RBK0RMÁTK3 EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thnsday by the HIING.-AMERICAN SBNTINEL PUBL. CO. Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Okkick at Pittsburgh, Pa. under the Act or Congress op March 3, 1879. Yisszapillantás az 1904. év eseméí)yeire. Az 1904. év az amerikai magyar ság életében úgy egyházi, mint világi szem pontbúi felette nevezete. Világi szempontból nevezetes azéri ■mert a st. louisi kiállításon irt járt képviselők révén az am-rikii un gvarság felől tisztultabb nézet és M fogás kezd meggyökerezni a magvai társadalomban az amerikai magyar ságról. Hazánk legkiválóbb politik i sai saját szemeikkel látván az amerikai magyarság helyzetét, az itt vég zettrauukít, a melynek ellenszolgá4 mánya gyanánt népünknek külsejét s egész fellépésén meglátszik az am ■ rikai szabadságnak legnemesebl gyümölcse: a; öntudatosságtelje ■sen tisítába jöttek azzal, hogy ezt i népet nem megmenteni, hanem ettö tanulni kell. Apppnyi. gróf Kossuth szobráná kifejezést is adott énnel! a gön 3o latnak! Azt ugyan uem mondanám, a mi •egyik világi laptársunk mond legkö zelebbi számában, hogy a magyarság súlypontja itt van s nem tudom el hiuni, hogy itt lesz valamikor: d< igenis azt be kell látnia politikusnál és nem politikusnak, hogy az ameri kai magyarság Magyarország jő yendö sorsára oégteien nagy befő lyásl gyakorol, már ma és .uegsza porodnán mbg nagyobbat fog gya korolni a jöoendöben. Azok az eszmék, a melyek e nagj hatalmas köztársaságnak az alapja .képezik: nem hagyják terméketlenü a magyarság szivét sem. Ső: bátrai mondhatjuk, hogy egyetlen nemzet re — kivéve a franciát — nem gya korolnak ezek az eszmék mélyebb é: maradaudóbb hatást, mint a magy.ti ra. Természetes ez a hatás. A magyai szabadságszerotö, a korlátokat meg •veto nép. Tűri, mig tűrheti az igát de ha egyszer megszabadult tőle nem szivesen hajtja meg újra a fejét Az öntudatosság a szabadság nyo mán fakad s addig Magyarország va lódi és igaz boldogságáról alig lehel szó, mig az eltörölt, de fényegéb u fennálló nyomorúságos kasztrend szer életben vau, a mig minden műt kás, épen úgy, mint a japán katona nem fogja tudni, hogy mi vár reá az é leinek, a nemzeti létnek a nagy har cában. Az Amerikából haza került egyé nek képezik azt az erjesztő kovászt a mely Magyarország leendő nagysá gának az alapjait rejti magában. Ezt látták meg a magyar interpar lamentáris csoportnak kiváló képes ségü. gondolkozó tagjai. Nem is ke resték az alkalmat, hogy üres frázi sokat moudjanak, hanem kifejeztél nyiltan, őszintén, hogy az ö lelkűket is megtermékenyité az amerikai szellem! E szellemnek pedig első követeimé nye az, hogy ha Amerikában élünk, él\ ülik a mer ik a las an. Ez a szempont vezérli egyházi szempj ilbói az amerikai magyar reformatussuguuk azt a részei, a mely hazulról, barna ez idő szerint kölcsönből, tie mégis végeredményében az államseg üyuol k tputt anyagi segélyt a legteljesebben és ieghatáro zoUaooau vis^zau asitá csak a közeimül ban is Mindenki, a ki komolyan gondol Rozik e dolog felöl, beláthatja, hogy arra semmi szükség nincs, mert mind azt, a mit a segélyezett lelkészek és egyházak islegfeszuek, Ívj1 megtenni a nem segélyezett gyülekezetek és ezek lelkészei. Nagy fontosságúnak tartottuk é tart juk ma is az amerikai magyar re formátusság és a hazai egynázkö/ött vaTcTviszouynáii a rendezését. De a mostani helyzet még bonyolultabb most, mint volt valaha. De reméljük, hogy a zsinati atyák meg fogják találni a helyes módot ennek az ügynek az elrendezésére is. Egy kevés engedékenységgel, egy mnstármagnyi szeretettel a sebek orvosolhatók s .megvalósulhat a béke az amerikai magyar reformátusság kebelében is. Hejh ds másként állottunk az elmúlt esztendő végén! Akkor is volt még némi keserűség a lefolyt harcok miatt egyesek szívó ben: de mégis örült a lelkünk, mikor a januári gyűlésen Pittsburghban az egyetemes lelkészi értekezlet magvai eltüntethettek. Olyan intézménynek, gondoltuk azt, a mely irányító hajtással fog birui összes egyházi életünkre, de hiábavalók voltak összes megállapodásaink, mert az egyéni hiúság most is tönkre tette az egyesülésbe vetett mindeD reménységün két. Ha ez nem történik vala; mi sem természetesebb, mint az, hogy mikor a convent kiküldötte hozzánk kijött, az egyetemes értekezlettel kellett volna értekeznie, hopy közös megái lapodás alapján legyenek végrehajtva mindazok a tervek, a melyekkel a convent az ügyet rendezhetönek vélte. E sorok írójának a lakásán ez a terr lett megbeszélve és elfogadva. A meghívók is kibocsátactak, de pár nappal a gróf Dégenfeld megérkezése előtt állítólag a new yorki konsul s egyik követség! tanácsos tanácsára a gyűlést az a ki összehívta, lefújta, kivételt tevén a clevelandi és pittsburgi lelkészszel, a kiknek nagy ke gyesen megengedtetett az, hogy a várva várt vendégnek a megérkezésekor New Yorkban megjelenhettek. — Adat ez is az elmúlt esztendő egyhá zi életének a tőaténetéhez s miután a zavar már innen datálódik, azért tartottuk szükségesnek ezt a dolgot is felemlíteni. De hagyjuk ezt a dolgot. Mi, amerikai magyar reformátusok igyekez zünk arra. hogy abban növekedjünk, u ki fö, a Jézus Krisztusi a 1 s közöttünk és általunk növekedjék Isten uek az országa. Az egyházi életünkben táinidi zivar nem hogy lankasztotta volna a vallásosságot, hauen úgy látszik még fokozta azt. Az elmúlt esztendőt a templom építések esztendejének nevezhetjük. Legrégibb gyülekezeteink s a legifjabb öt uj teaiplo.not építettek fel ebb 'n uz esztendőben, mintegy száz ezer dollár költséggel. Az uj templomok részint köböl, részint téglából épített maradandó alkotások s hatal inas bizonyságai az amerikai magyar reformátusok életképességének. “íTosFlassan fussan ráférünk arra az útra, a mely az öufeltartáshoz vezet. Ez legyen a mi programmunk. Láma rómaikatliolikus honfitársak képesek és Készek arra, hogy önmaguk erejéből megéljenek. Most, a csatlakozóinak példája nyomán ott is kinyújtják némelyek az ö kezeiket az államsegély után: de minden esetre az a főcél, hogy egyházaink önma guk tartsák fel önmagukat. Ez okból arra kell törekednünk, hogy ez áz idő minél hamarabb elkö vetkezzék. így lesz az eseményekben gazdag 1904-ik esztendőnek méltó párja a most következő 1905-ik esztendő. Abban a reményben, hogy a minden áldásoknak Istene ezt is elhagyja nekünk érni, kívánunk lapunk olvasóinak “BOLDOG UJ ESZTENDŐ7!“ zzz Kalassay Sándor_Z*L "biToHa,Nincs olyan nemzet a föld kerek •égén, ha már egyszer eljutott hozzája az Ur Jézus Krisztus evangyéliu mának fénylő világossága, hogy a könyvek könyvét, a bibliát ne olvas hatná a maga édes anyanyelvén. Ugyde olvassák-e? Vagy ha olvaslak, megtartják-e annak rendeléseit? Vagy legalább igyekeznek-e annak olvasása által jobbakká lenni s gyűjteni olyan kincseket, melyeket a rozsda és a moly meg nem emészt és a lopok ki nem áshatnak és el nem lophatnak. Sajnos, hogy e tekintetben általános igent nem mondhatunk. Nem mondom én, hogy a vallásosság és a biblia szeretető kihalt volna teljesen az emberek szivéből: nem mondom én, hogy teljesen és csupán az anyagiakkal foglalkiswk a mo3fc élő emberiség, de mégis‘n,. biblia a mai napság nem talál oly keltő méltánylásra, mint a minőre számoYt-aH hatna, nem oly féltékenyen őr lőtt kincs az többé, mint a minő volt az a szent liajdanban, vagy csak még apáinknál is. 1 Az emberek, különösen itt Amerikában, tisztelet-becsület a kivételeknek, visszaélnek azzal a nagy szabad sággal, irmly itt minden téren számukra biztosítva van; visszaélnek a lelkiismeret szabadságával is, s arra használják fel azt, hogy merőben, vallástalanok lesznek, Isten nélkül élve, a bibliát nem olvassák, annak rendeléseit nem ismerik, vagy ismer ni nem akarják s arról, hogy a munka az emberé, de az áldás Isten kezében van, tudni sem akarnak, hanem az ö ifjúságokban és erejükben, ke— velyen elhízva magukat, élnek a világnak, élvezik annak múló és lelket ölő gyönyöreit, nem gondolva «rra, Irogy földi cselek ídeteikfTTl egy koron számot is kell adni annak a mindenható Istennek, ki megfizet kinek kinek az ö cselekedetei szerint. Oh hány meg hány ember él itt Amerika földén, a ki éppen mivel a bibliát nem olvassa, lelki megkérnényedésben él, kerüli a templomot» eltölt éveket a nélkül, hogy csak e-r gyellen egyszer is legalább úrvacsorával élne. Miként számíthat az ilyen isten nek áldó segedelmére? Miként gondol arra a pillanatra, midőn majd megkéri az Isiennek angyala az öleikét és számot fog kelleni adnia az ö földi sáfárkodásáról! A biblia az. mely lelkünk nyugalmát megszerzi, mely Uten irgalmasságával, atyai szeretőiével biztat: a biblia az, melyben nekünk örök § letnek beszédei vannak lerakva. Oh forgassuk azért a szent könyvet s tanuljuk azokat, a melyek azokhan megirattak, mert a mi tanúságunkra Írattak azok, nemcsak, de mentünk belőle bölcsességet az élet kisértéseinek a legyőzésére; erőt. a világgal való küzdésre, hitet az Istenben való bízásra és csak igy énekelhetjük buzgó sziv vei és lélekkel: Azért az én szivem nem félne, Ha az egész föld megrendülne És a hegyek a tengernek Közepébe bedőlnének. Kozma József, perth amboyi ev. ref. lelkész. ■m I
