Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-29 / 52. szám
2 Evangéliumi lecke. Lukács 2:15—21. JVlár a karácsonyfák gyertyái ki aludtak, az emberiség felett ismételten elhangzott az angyalok hymnu sa, a zsúfolásig megtelt templomból kiürült az ünneplő sokaság: s ime az ünneplésnek még sincs vége, január, nak első napján újra Istenhez emel jük kezünket és szivünket. Az újév magában véve nem egyházi ünnep. Mint jól tudjuk, a polgárévet nyitja meg s ilyen minőségében ismeri főleg a keresztyén világ. S a kér. egyház e napon újra megnyitja templomait a hivök előtt, hívogatván őket, hogy az uj esztendőt Isten szent nevének segítségül hívásával nyissák meg, mert mit ér minden emberi igyekezet, ha a világosság atyjától nem jön reá áldás? Hivoga tünk hát mindeneket újév reggelén is a szent hajlékokba, hiszen háládatosabb és illőbb cselekedet életünk újabb esztendejét Isten szent nevének imádásával és örök igéjének a hallgatásával megnyitni, mint szeszes italok mellett zavaros fővel kő szönteni az újév reggelét, melynek estéje már halált hozhat reánk, amikor többé sem whisky, sem bor, sem sör nem használ. De az a kérdés, hogyan ünnepeljünk uj év reggelén? Azt szokták mondani, hogy december 31-ike és január 1-je a hitetlenek ünnepe, mi vei a múlandóság törvényére gondolva e napokon még azok is Istenhez fohászkodnak, kik mit sem akarnak hallani a Krisztusban megjelent üdvösségről a valódi keresztyén nagy ünnepeken: karácsonykor, husvét kos, pünköstkor s az esztendő 52 vasárnapján. Ilyen hitetlen módra akarsz te is ünnepelni kér. testvérem? Csak azért mégy újévkor templomba, mert a halál gondolata elrettent, de máskor hallani sem szeretsz arról, hogy mi képen kell élned? Ez esetben nem sokat ér ünneplésed. Tudod e hogyan emelkedhetsz igazán Istenhez újév reggelén? Ha úgy teszel, mint a pásztorok, kik nem csupán végig hallgatták az angyali örvendetes hirt, hanem el is mentek Bethlehembe megtekinteni a kicsiny gyermeket. Akkor ünnepelhetsz vadjában újévben, ha előbb megtaláltad a bethlehemi jászol szülöttében a te halhatatlanságodnak, békességednek fejedelmét s nem csupán hírből ismered öt, hanem szivedben hordozod boldogító tudományát. Akkor lesz boldog ujesztendöd, ha nem felej ted el azon igazságokat, a miket karácsony szent ünnepén hallottál, olvastál éséreztél, hanem elmédben forgatod azokat mindenkoron, miként Mária szivében forgatta azon dolgokat, miket fiának születése alkalmával tapasztalt. Ez esetben nem a múlandóság gondolatától eltelve köszöntőd Sylvester estéjét s az újév reggelét, hanem nyugodt szívvel, bol dogitó hittel s a halál gondolatától nem kínozva oly nyugodt érzéssel fogod imádságodat végezni, mint bármely nap estéjén vagy reggelén szók tad cselekedni. S még egyet. Az uj év keresztyén vallásos ünnep is, mert Krisztus urunk körülmetélkedésére emlékeztet. E zsidó szertartás azt jelképezte, hogy a körülmetélt férfi benső, szoros frigyre lép Istenével. Lépj te is igaz szövetségre újév napján mennyei Atyáddal. Te a Krisztus anyaszentegyházába vétettél fel a keresztség által, jussop eszedbe hát újévkor, hogy az igaz keresztyén mivel tartozik Istenének. S ez esetben ó-évben és újévben egyaránt zengheted ama szép zsoltárt: “Az Űrén nekem őriző pásztorom, Azért semmiben meg nem fogyatkozom.“ Nánássy Lajos. Lapunk olvasóihoz. Pár nap még s az 1904-ik esztendő s le fog tűnni az enyészet tengerébe. Pár nap még s mindnyájunknak, a kik felett ragyogni fog az életnek napja, meg kell államink a sir mellett, a melybe egy egész esztendőnek minden örömét, minden baját eltemetjük. ‘Boldog, ki csendes lélekkel És nem könnyező szemekkel Tekinthet vissza ennek folyására!“ Visszatekintünk mi is. A lelkünk csendes, nyugodt, mert igyekeztünk munkálkodni a nekünk adott munkásság mezején. Igyekeztünk lapunkkal odahatni, hogy az méltó képviselője legyen az amerikai magyar reíörmátusságnak. Nem mondjuk, hogy a célt elértük. Távolról sem. Hiszen erőnk gyönge, anyagi erőnk végtelenül korlátolt, pedig ennek hiányában az Istennek országát se építgethetjük kellőképen. Ez okból szólunk most lapunk olvasóihoz. Szavunk, reméljük, nem lesz pusztába Kiáltó szó! Gondolja meg mindenki, hogy az “Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ a legnehezebb körülmények között is híven teljesiti kötelességét s arra törekszik, hogy irányitó cik kei, tárcái, ismeretterjesztő közleményei, a nagyvilági és hazai esemé nyék feljegyzése által: a világosságot s egyházunk érdekeit szolgálja. A most tartott homesteadi gyülé sen is elismerte mindenki azt, hogy e lapra szükség van. Azéyt, mikor még egy időre megtartjuk e lap vezetését, teljes tisztelettel és atyafiságos szeretettel kérjük fel lapunk minden olvasóját, hogy első sorban önmaga igyekezzék eleget tenni lapunk iránt való kötelességének: aztán igyekezzék meggyőzni másokat is arról, hogy a mikor lapunkat olvassa, részint önma gát miveli, részint pedig az egyház iránt is teljesiti kötelességét. Lapunk előfizetési ára a jövő évben is 2 dollár, Magyarországba 2.50 leend. Hogy Istennek országát jobban épitgessük, a jövő évben Td. Nánássy Lajos s. chicagói lelkész ur vallásos elmélkedéseket fog Írni lapunk számára, Td. Bassó Béla youngstowni lelkész ur pedig az önmérséklés erényének az előnyeit és hasznait s ez erény elhanyagolásának a követkéz menyeit fogja hétről hétre röviden ismertetni. Ssivesen veszszük, ha világi embereink közül is többen szólnak egyházi dolgokhoz. A mi egyházunk a legszebb demok ratikus intézmény. Az volna a legna gyobb örömünk, ha a világiak is részt vennének a mi munkánkban. Az Atyának kegyelmét, a Fiúnak szeretetét s a szent lélek ihletését ki vánva e karácsonyban lapunk minden barátjára és .minden hittestvérünkre, vagyok atyafiságos szeretettel KALASSAY SÁNDOR? felelős szerkesztő. Egyházi értesítések. Isteni tiszteleti sorrend a clevelandi ev. ref. templomban. 4. Dec. 31-én este 8 órakor ó és ; 5. Jan. 1 én d. e. 10 és d. u. J 3 órakor újévi isteni tiszteletek. Mindezen alkalmakra szeretettel fii vom meg a h’vöket. Csutoros Elek, ev. ref. lelkész. A pert-amboyi ev. ref. egyházban, az isteni tiszteletek ezután a State Streeten levő „Union Hallban“ fognak megtartatni, mely a postától alig egy pár lépésre van, szemben a National bankkal; 1905 Január 1-én délelőtt 10 órakor Perth-Amboyban úrvacsora osztás ; délután 4 órakor New-Prunswickon :istenij tisztelet. Lelkipásztori szeretettel kérem, azért híveimet, hogy a nevezett időkben, mennél számosabban jelenjenek meg az isteni tiszteleteken. Kozma József, ev. ref. lelkész. State Sti. 63. Trentonban a magyar református templomban 4. Decz. 31-én szombaton estve fél 8 órakor ó-évet bezáró isteni tisztelet. 5. Újévben, 1905 első napján úgyis mint vasárnap délelőtt 10 és délután 3 órakor új évet megnyitó isteni tiszteletek. A mikor délelőtt az év jelentés is fel olvastatik s a■ választás is megtörténik. Virág István. Istentiszteleti sorrend a so. chicagói és környéki ref. egyeázban. 6. Dec. 31-én este 7 órakor hálaad stentisztelet a VII. zsoltár fejtegetésével. 7. 1905. jan. 1-én d. e. 10 s d. u. 2 órakor újévi istentiszteletek. Délelőtti beszéd tárgya : ,, Az Ur a mi 1 u1 11" TÁRCA. Ercsinél Királyné emiéne. Hat esztendeje, hogy a legnemesebben érző női szív megszűnt dobogni. Azóta minden évben meggy ujtva az emlékezet mécsesét, a hála és kegyelet tisztult érzelmei közt áldozunk szent emlékének. ,,A nemlétei gyötrő gondolata helyeit, az egykori élet meleg képeivel foglalatoskodunk“ (Kölesei) s a veszteség érzete lassan-lassan észrevétlen lelkesedéssé olvad át, mert ,,az emlékezet nemcsak a bánat forrása, hanem a lelkesedésé is“ (Gyulai P.) Bár Erzsébet királyné nemlétele pótolhatatlan veszteség, mindazonáltal az Ö nemes, nagy tettekben gazdag élete egyszersmind a lelkesedés kiapadhatatlan hö forrását is képezi. Én is ez alkalommal a veszteség mér legelése helyett, egy felöl a szivünkben megelevenült fájdalom enyhítésére, másrészt pedig mint gazdag szellemi zsákmánynyal kínálkozó tárgyról, az ö eszményi nőiességéről óhajtok röviden beszélni. Dicsöült emlékű királynénk szereplése nem a vak véletlen müve volt. Öt az isteni küldetés jelölte ki arra a magasztos hivatás betöltésére, melyet oly csodálatra méltóan, akkora buzgalommal, s lelkének oly benső gyönyörűségével teljesített, is, a miről tanúskodnak azok a fenséges tények, a melyek immár a törté nelem érctábláira vaunak föl vésve, honnan bárki is elolvashatja. Hazánkban való első megjelenése 1857 ben a haldokló remény ébredé sét jelezte s egy jobb kor hajnal pirkadása volt. Igen, most az örök szép és az igazság iránti meleg szere tete figyelmessé tette öt az elnyoma tását büszke megadással viselő nép szenvedéseire. Figyelme s érdeklődése mind-mind izzóbbá lóvén, ugyannyira, hogy nemsokára megszerette a magyar nép egyenes jellemét, s megtanulta édesen zengő nyelvünket s második hazáját találta fel ezen a mi annyi vérrel áztatott földünkön. Nemzeti életűnkben csodálatos változások Tétiek létre. A király és a nemzet békejobbot nyújtva kibékültek egymással. Általános hit és meggyőződés, hogy ez javarészt Erzsébet királyné nemes szivének, tündöklő elméjének, pihenést nem ismerő akaraterejének köszönhető. Itt a tényben a hitvesi hűség a királynéi kötelmekkel látszik összeolvadva lenni, a mennyiben megcáfolva a lelketlen tanácsosokat, rábírta férjét, a mi felséges urunkat, hogy a szeretetnek láncával fűzze a magyart trónja zsámolyához. Kétségtelen, hogy a nemzetre nagy elönynyel birt a kiegyezés, de viszont az is tagadhatatlan, hogy az uralkodóháznak meg éppen létkérdése volt. Reánk nézve az üdvösség szerzője volt Erzsébet kit ál y né, mert a mit velünk tett, ,,azt csak a nemtök szokták megtenni az üldözött ártatlannal tündérmesék képzelmeiben.“ (Dr. Kiss A.) Felséges férjének trónja ékessége, hii társ, a ki élete legnehezebb órái ban vigasza s támasza volt, mint ezt a gyászesetkor a birodalom népeihez intézett legfelsőbb kéziratában mondta a mi szeretett királyunk. A hitvesi hűség, odaadás megható jele azon nyilatkozat is, mely felséges urunk ajkiról hangzott el — Rudolf trónörökös gyászos halálakor — a mikor ugyanis Erzsébet királyné összetört anyai szivének fájdalmait erős lélekkel elfojtóan a vigasz balzsamát csepegtette királyunk keblébe, a ki ekkor mondá : „Hogy mit köszönhetek én e nehéz napokban forrón szeretett hitvesemnek, azt ecsetelni és elég híven kifejezni nem tudom. Nem adhatok eléggé hálát az Égnek, hogy ily élettárssal ajándékozott meg.“ íme a hitvestársak mintaképe! De nemcsak feleség volt nagy Erzsébet királyné, hanem nagy volt mint anya is. Oh mennyi minden rejlik e szóban : Anya. jövendő sorsa az anyák kezében van letéve. Egy nemzet nagysága, dicsősége, fénye, boldogság i javarészt az anyáktól függ. Nem hiszem, hogy lenne valaki, ki megkockáztatná e kérdést, hogy miért ? Szentül meg vagyok győződve, tisztelt hallgatóim, hogy mindenki érzi s tudja azt, hogy az édesanya az, ki beleszövi az ártatlan szívbe a vallásos hitet, a felebaráti szeretetet, ezt a mindenható öskeresztyéni törvényt, az édesanya az, ki beleoltja a sima, még karcolaílan lélekbe a haza szent rögéhez való hü ragaszkodást, a törvénytiszteletet, a trónhoz való rendíthetetlen hűséget. Az anyák az erény és erkölcs védangyalai, mely nélkülük elhervadna, „mert ök vonnak minden körül bájt és életet“. (Gr. Széchenyi I.) Erzsébet királyné is féltő gonddal nevelte „az emberszeretetben, a tiszta vallásos hitben s állásuknak megfelelő előre látással gyermekeit. “ (Farkas J.) Ö az anyáknak is tiszta, tündöklő, fényes képe volt. A nőnek, az uralkodónönek pedig valódi; eszményképe.
