Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-10 / 45. szám
Y. évfolyam. Pittsburgh, Pa. 1904 November 10. 45. tzám. ä 2dLBEICAI MAG- "ST-a. 25 /• (HUNQARlAN=AnER!CAN REFORHED 5ENTINEL.) i Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 59c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AM i-.Riíy.i. ..1.1JYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Tliusday by the HUNG.-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh, Pa. under the Act of Congress of March 3, 1879. A magyar református egyház zsinata. A magyar református egyház legfőbb testületé, mire ezek a sorok napvilágot látnak, megkezdi Budapesten. az ország szivében tanácskozásait. Zsinatra gyűlnek össze azok, a kiket az egyház egyeteme méltóknak Ítélt arra, hogy kidolgozzák, meg állapítsák a jövő munka programmját, alkossanak törvényt, a mely a boldogulásnak, a virágzásnak csiráit hordja magában és hozzanak olyan határozatokat, a melyek a mi egyházunkat valóban azzá tegyék, a minek lennie kell: az Isten országának az előkészítőjévé... Ha volt valaha zsinat fontos a magyar református egyház életében, úgy ez, a mely november 10 én nyilik meg, fontosnak mondható. A magyar ref. egyházi életnek sok olyan ága van, a mely reformálásra, megújításra szorul. A bajok között első az anyagi szegénység. Igaz, hogy ma az 1848. XX. t.-c. részleges megvalósítása által hasonlithatlanul jobbak az állapotok, mint csak pár évvel ezelőtt. De az is igaz, hogy eddigelé csak a lelkészi fizetésekről történt gondoskodás. Ez a gondoskodás nem terjedt ki arra, hogy a terhek alatt összeroskadó szegény nép könnyebbülést találjon. Ez sok, nagyon sok bajnak a forrása ma is, s a zsinat egyik főtárgyát fogja képezni az egyházi adózásnak a rendeztse. Tulajdonképpen az az ideális állapot, hogy az egyház céljaira mindenki annyit adjon, a mennyit szive sugallatára abból, a mir az Isten neki adott — adhat... Az ame rikai protestáns egyházakban szó sincs arról, hogy az adófizetés is feltételét képezze az egyház tagságnak. Hazai egyházunkban azonban még nem olyan mérvű a keresztyéni öntudat, hogy szükség ne volna az adózásra. Azért a fejszét a fának gyökerére kell vetniök egyházunk vezérembe reinek. A ba\ oka az evangyeliumi kovásznak a hiánya. Oh, nem mondjuk mi, hogy nincsenek Magyarországon is áldozatkész, buzgó egyháztagok, de azt igenis állítjuk, hogy az igazi krisztusi szeretet a Dagy tömegben még nem uralkodik annyira, hogy ki-ki kész volna megtagadni önmagát, 's felvenni az ö keresztjét, s úgy 5kovetni a Jézust. Az, a ki bizonyos időt tölt el kiil földön, ha látószemmel vizsgálja a dolgokat : bizony szomorúan kell meggyőződnie arról, hogy Magyarhonban a forma megöli az életet---Pedig a Jézus megmondotta, hogy a betű megöl, lélek az, ami megelevenít. Szó sincs róla : az élet is mindig valami formában jelentkezik, de a lényeget soha sem szabad a forrná nak elnyomnia. Vannak hatalmas gyülekezeteink, de ezek kebelében alig lehet szó egyházi életről. Az egész egyházi élet csak a templomnak néha-néha való meglátogatásában és az adó fizetésben nyilvánul... Üres templo tuok, sivár lelkek, nazarenismus. szocializmus terjedés« ennek a félig meddig keresztyénségnek az ered menye Oh, ha az a 3 milliónyi protestáns az eke szarvára vetné kezét: minő hatalmas egyháztársadalmi élet lenne Magyarországon. Fellendülne a népies és tudományos vallásos irodalom, — az egyházi lapok nem küzdenének a paizsos férfiúval---Ha ide is kiterjedne a zsinatnak a figyelme, ha szigorúan arra törekednék, hogy az egyház egyedül az isten országának terjedését, muri kálja: úgy végezne a zsinat hatalmas és hagy munkát. A régi határokat túl kell lépni. Elöbb-utóbb el tog jönni az az idő, a mikor azokkal a nagy eszmékkel, a melyek a világ boldogitását célozzák, meg kell küzdenie a magyar protestantismusnak is. — Jaj lesz pedig akkor, ha hitünk, vallásos meggyőződésünk nem lesz olyan sziláid, a mely absorbeálja, megjavítva, átalakítva magáévé teszi ezeket a nagy eszméket, s a helyett, hogy magát le hagyná győzni, ö győzedelmeskedik, uralkodóvá teszi itt a földön a krisztusi elveket, a keresztyén igazságokat. De már is messze mentünk. Hiszen oda haza éppen olyan jól látják ezeket, mint mi látjuk ott az idegeu ben. Hisszük azért, hogy a zsinat munkálkodása által, miután már a formák meg vannak, életet fog teremteni. Életet, a mely hódítani képes. Hiszen olyan sok otthon még a hódítani való. A sátán valóban ordító oroszlán ként jár körül... Az igazságtalanság, az erkölcste lenség, a könnyelműség, a munka nélkül való boldogulni akarás, a látszatra való törekvés, az üresség, még ma is uralkodnak, s gróf Tisza István szerint, a magyar nemzet közéletének élén olyanok szerepelnek, a kik megmételyezik lelkét, eszét, szivét az ifjú nemzedéknek. Akkor fog ez a zsinat állandó, igazán eredményes munkát végezni, ha alkotásai által uralkodóvá teszi az evangyeliumot, ha megvalósítja, hogy az egyéni és társadalmi boldogulásnak egy forrása van : s ez a Jézus Krisztus. A legtisztább, a legbensöségteljesebb jó kívánságokkal köszöntjük szép hazánk fővárosában összegyűlt vezerembereiket, s kívánjuk, hogy az Atyának kegyelme, a Fiúnak szerelme, s a Szemléteknek kozölterése legyen velők minden munkálkodásukban... iteoinhíiinoiokwsoisiHM Ajánlva az összmagyarsájj ügyeimébe. Tudva leyö dolog, hogy azok a lelkészek, kik a bekapcsolás kérdésében a johnstowni alapon állanak, 1904 aug. 31 én Pittsburghban gyűlést tartottak. E gyűlés határozatai közül, mint a jelenben nagyon fontosat és tájékoztatót, közzé teszszük a bekapcsolás módozataira vonatkozó pontokat és e pontok átolvasását szívesen ajánljuk az összmagyarság figyelmébe. * * * 1. Minden félreértés elkerülése végett senki sem mondván ellent, kimondja az értekezlet, hogy az am. magyar ev. ref. egyházaknak a magyarországi ev. ref. egyetemes egyház testéhez való kapcsoltatását ó hajtja és kívánja, de a bekapcsolás érdekében eddig tett intézkedéseket néhány lelkésztársunk állásfoglalását és a Dunamelléki ev. ref. egyházkerület elnökségének otthon bi zonyára ismeretes rendelkezéseit, mint szeretetlen és törvénytelen intézkedéseket, melyek a bekapcsolás ügyét meg nem oldják, helyteleníti és elitéli s ezek ellenében ismételten hivatkozik a johnstowni egyetemes lelkészi értekezlet amaz egyhangú határozatára, melyben az értekezlet gr. Dégenfeld József konventi kiküldött által arra kérte a hazai kouveutet, hogy a bekapcsolás ügyében az egyedüli helyes útra térve, maga lépjen érintkezésbe a minket segélyező Ref. Church in te U. S. és a Presb. Church egyházi főhatóságaival és azokkal egyetértve, egyházaink közgyűléseinek akaratával oldja meg a kérdést. 2. Jól tudván azonban értekezlet tagjai, hogy az Egyesült Államok törvényei Dem engedik meg, hogy lakosai bármi intézmények által füg gési viszonyba kerüljenek idegen államokkal, arra kéri a hazai egyházi főhatóságot, ne erőszakolja a gr. Dégenfeld József által ajánlott függési viszonyt feltételező bekapcsolási módot, mert az ilyen intézkedések a függetlenségére amúgy is féltékeny amerikai népet hamar kihívják ellenünk, sőt mi több, nemesak az amerikai polgári joggal biró nagyszámú híveinket szakítják el egyházaink testétől s könnyen meglehet, örökre Magyarországtól is, hanem az amerikai magyarságnak a feltámadt ellenszenv folytán megélhetését is kockára ttszik és hamar bekövetkezik bizonyára az, mitől az amerikai magyar ev. ref. lelkészeknek egy régebbi beadványára válaszolva féltakonvent, diplomáciai bonyodalmak következnek be. 3. A hazai ev. ref. egyet, egyházzal való összeköttetésűnk azér: csak erkölcsi lehet, miért is, ha az egyházi főhatóságok érimkezése után rákerül a sor, a felmerült kérdések megoldását akö* etkezö alapokon kérjük:. a) Jelentse ki á zsinat és igtassá tői vénykönyvébe, hogy az amerikai ev. ref. lelkészeket missziói lelkészeinek ismeri el, kik a hazai rendes lelkészekkel egyenlőképpen minősít telnek, azért a theol. akadémiát itt szabályszerűen végz-tt lelkészekkel együtt, ezeknek bizony it ványaik nostrilikálása után. minden amerikai magyar ev. ref. lelkész a töivény érteimé en Magyarországban is vá lasztható. Az amerikai magyar ev. ref. lelkészek minősítése a Dunamelleki ev ref- egyházkerület jegyzőkönyveiben nyilvántartandó lesz. b) Az amerikai magyar ev. ref. lelkészek egy egyetemes lelkészi értekezletté már megalakulván, évenként legalább egyszer gyűlést 'tartsanak; min Jen lelkész, mint magyarországi missziói lelkész, utasittassék, hogy missziói részletes jelentését értekezleti elnök utján adja be még őszi rendes gyűlése előtt a Dunamelléki ev. ref. egyházkerület elnökségének a missioi jelentéseket egyházkerületi gyűlésen felolvassák, tárgyalják, s jegyzőkönyvben kinyomassák. c) Az amerikai magyar ev. ref. lelkészek, mint magyarországi missziói lelkészek, vétessenek fel az orsz. özvegy árvái gyámintézetbe s a létesítendő lelkészi nyugdíjintézetbe. E- ztn kérés okadatolására felhozza értekezlet, hogy az Egyesült Államok területén ily intézmények nincsenek, a lelkészek életbiztosításra vannak utalva. d; Tekintettel arra, hogy a minketsegélyező egyházak segélyeiket, mig lelkészeik kötelességeiket híven teljesítik, meg nem vonják, ellenszolgáltatásul pedig a hiv kötelességteljesitésen kívül lelkészektől mást nem kivánnak, egyházaink ügyeibe bele nem szólanak, liturgiánkat s nyelvünket szívesen meghagyják: kijelentik lelkészek, hogy semminemű anyagi segélyezést sem egyházaik, sem magok részére a mostani viszonyok között nem kérnek s ismervéni hazai egyházunk bajait, el sem is fogadnak. d) Az amerikai magyar ev. ref. lelkészek esetleges fegyelmi ügyei a segélyező egyházak főhatóságai elbírálására bízassanak, a fegyelmi vétségek és ítéletek a lel készér tekezleti gyűlésen tárgyaltatván, értekezleti elnök utján a Dunamelléki ev. ref. egyházkerület elnökségének tudomására hozandók.
