Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-27 / 43. szám

2

latt teljesen felépité önmagát: példa lehet ama sok tespedö gyülekezet elött, a melyekben az életerőt csak külső befecskendezésekkel tartják fel.

Kemény igazságok ezek, de el kell mondanunk, s mikor mondhattuk volna el alkalmasabb időben, minta hcmesteadi templomszenteléskor, a mely nap az egész piotestantismusnak az emléknapja s napja a gondolat és lelkiismereti szabadság diadalának.

Szivünk teljességéből üdvözöljük a homesleadi testvéreket, a buzgó lelkipásztort, ki a legrégebben mii ködik Amerikában a magyar lelkészek közül, az egyházi elöljáróságot, melynek tagjai valóságos élő kövek az egyházi életben s a gyülekezet tagjait

Legyenek továbbra is munkásak s ne feledjék el, hogy a templom építés még csak külső jele a vallásos buzgóságnak s ha keblük lesz igazán Bethel: akkor el lesz érve a nagy, a nemes cél, hogy bennünk s általunk is épüljön itt a földön az Istennek országa. y—'r.

Lntlier/95 tételének főbb

/ l»ont|i

ai.

A reformácziórá, a melynek emlék napja október 31-ike az első lökést a bűnbocsátó levelek árulása adta meg.

Tetzel János dominikánus rendi szerzetes volt az, a ki Wittenberg'‘közelében is árulgatta a bűnbocsánati ezédulákat. Luther Mártonnak a hívei közül is többen vásároltak ebből az elkövetett sőt az elkövetendő bűnöket is megbocsátó ezédulából.

Luther ezért, hogy híveit felvilágosítsa 1517 október hó 31-én a vártemplom ajtajára kiszögezte hires 95 tételét.

Alább olvashatják olvasóink a fontosabbakat e tételek közül. Magyarra a Luther és Pál apostol életir ja, dr. Masznyik Endre theol. tanár fordította.

Mikor a mi Mesterünk és Urunk, Jézus Krisztus azt mondja: „Térjetek meg,“ akarja, hogy híveinek egész életök a földön, folytonos és szünetlen megtérés legyen.

Az igazi bünbánat és gyötrődés, szóval az igazi megtérés mindaddig tart, mig csak az ember önmagával elégedetlen, t. i. egész az örök életbe való bemenetelig.

A konkoly, hogy a bünbánat vagy elégtétel, úgy a mint a kánonok vagy tételek kiszabják, a tisztitó tűz bünbánatává és gyötrődésévé változtatható, akkor vettetett el, mikora püspökök aludtak.

A holtak haláluk vagy kimúlásuk által mindenért eleget tesznek és a kánon- vágj7 tételjogra.nézve meghaltak, így hát azok terhe alól méltán mentetnek fel.

Tévednek s bünbocsánat-hirdetök, mikor azt mondják, hogy a pápa bünbocsánata által az ember minden kíntól megszabadni és üdvözül.

Hivságos beszéd, mikor állítják, hogy mihelyt megcsörren a ládába dobott garas, a lélek a tisztitó tüzböl azonnal kiszabadul.

Az bizonyos, hogy mihelyt a garas a ládában cseng, nj-ereség és kapzsiság lép föl, növekszik és gyarapodik; de a segély és az egyházak könyörgése egyes egyedül Isten akaratában és jó tetszésében nyugszik.

Senki sem bizonj7os az iránt, hogy igazi bünbánata és gyötrődése elégséges-e, még kevésbé lehet biztos az iránt, ha bűneinek teljes bocsánatát meg nyerte-e.

A mily ritkán találkozik olj7an, a ki igazi bünbánatot és gyötrődést érez, ölj7 ritka az olyan is, a ki igazi bünbocsánatra tesz szert, az az nagjron is ritkán található az ilyen.

Mestereikkel együtt mind pokolba jutnak, a kik azt hiszik,' hogy bűnbocsátó czéduláik révén üdvösségük iránt bizonyosak lehetnek.

Igen nagyon kell őrizkedni és tartózkedni azoktól, kik azt mondják, hogy a pápa bünbocsánata, Istennek legfőbb és legdrágább kegj7elme és ajándéka, mi által az ember Istennel kiengesztelte.tik.

Mert a bünbocsátás kegyeimé egyes egyedül qsak azon elégtétel gyötrelmére van tekintettel, melyet ember rendelt.

Keresztyénellenesen tanítanak, a kik bizonyítják, hogy azoknak, a kik a lelkeket a ^tisztító tüztöl kiváltják, vágj7 gyónó czédulát vásárolnak, nincs szükségük bünbánatra vagy gyötrődésre.

Minden keresztyén, a ki valódi btinbánatot és gj7ötrödést érez bűnei miatt, a kin és biinsuly alól teljesen feloldoztatik, mi őt bűnbocsátó ezédula nélkül is megilleti. *

Minden igazi keresztyén, akár él akár hal, Isten kegyelméből, a Krisztus és az egyház minden javainak részese, bűnbocsátó ezédula nélkül is.

A valódi bünbánat és gyötr ödés keresi és szereti a büntetést, de a bünbocsánat kegye felment á büntetés alól, úgy hogy az ember megneheztel rá, legalább az esetben, ha erre alkalma nyílik.

Meg kell oktatni a keresztyéneket, hogy az, a ki a szegényeknek ad, vagy a sziikölködöket segíti, jobban cselekszik, mint ha bünbocsánatot vásárol.

Mert a szeretet müve által gyarapszik a szeretet és az ember kegyesebb lesz; a bünbocsánat által ellenben nem lesz jobb, hanem csakis bátorságosabb és’ szabadabb a kíntól és büntetéstől.

Meg kell oktatni a keresztyéneket,' hogj7 az, a ki noha felebarátait nyomorogni látja, ennek daczára bünbocsánatot vásárol, nem a pápa biinbocsánatát váltja magához, hanem magára zúdítja Isten haragját.

Meg kell,oktatni a keresztyéneket, hogy kötelesek, ha csak nem szerfölött gazdagok, házuk számára megtartani azt, a mi az életszükségletre tartozik és semmi esetre sem a bűn bocsánatért elharácsolni^

Meg* kell oktatni a keresztyéneket, hogy a bünbocsánat vásárlás szabados és nem megparancsolt dolog.

Abban bizakodni, hogy bűnbocsátó ezédulák által üdvözölünk, hivság és hazugság, még ha a czódulabiztos vagy maga a pápa akarná is lelkét azért zálogba adni.

Az egyház igazi, valódi kincse, Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangyéliuma.

A bünbocsánat, a mit az igehirdetök a legnagyobb kegyelemnek kiáltanak ki, persze nagy kegj7elemnek tartandó, mert nagy nyerességgel és élvezettel jár.

És mégis az ilyen bünbocsánat valósággal a legeslegkisebb kegyelem, ha ezt Isten kegj7elmének és a kereszt üdvösségének ellenébe helyezzük vagy azzal öszszehasonlitjuk.

Őrültség és eszeveszettség a pápa biinbocsánatát oly nagyra tartani, hogy ö valakit feloldozhat vagy bűneitől megszabadíthat, habár az illető (hogy képtelenséget mondjunk) az Isten anjját szeplösitette volna is meg.

Ellenben állítjuk, hogy a pápa bünbocsánata a legcsekélj’ebb közönséges bűntől sem szabadíthat meg, a mi ennek súlyát illeti.

Az a mondás, hogy Szt. Péter, ha most pápa volna, nem oszthatna nagyobb bünbocsánatot, káromlás Szt. Péter é^ a pápa ellen.

Ellenben mi állítjuk, hogy a jelenlegi és minden pápának is van nagyobb bűnbocsánata, t. i. az evangyélium, erők, adományok, gyógyulásra stb. — I. Kor.. 12 fej. 6, és 9. vers'.

A beszéd, hogy a pápa czimerével pompázva felállított kereszt annyit ér, mint a Krisztus keresztje, Istenkáromlás.

A püspököknek, lelki pásztoroknak és és tkeologusokuak, a kik megengedik, hogy ily szavakat a közönséges ember előtt kiejtsenek, ezért számot kell adniok.

Intsék is a keresztyéneket, hogy fejüket, a Krisztust, kereszten, halálon és poklon át követni igyekezzenek.

És igy inkább szorongattatás közt jussanak a mennyországba, mintsemhogy a békével raegbiztajfva, bátorságosak legyenek. \ /

Refojmimó ünnepére»,

A magyar prot. egyház, ünneppé emelte a Reformáczió év fordulati napját, október 31-ét. A prot. templomokban e napon, — vagy ezen naphoz legközelebb1 eső vasárnapon megzenclül a hívek ajakán a szent zsolozsma: Erős várunk nekünk az Isten, a lelkipásztorok hirdetik a reformátorok, a hit hősök, martyroknak dicső emlékezetét, buzdítva a híveket, hogy ragaszkodjanak ehez a mi sokat szenvedett, vérrel és tűzzel megkeresztelt magyar vallásunkhoz, egyházunkhoz, melyért a, mi dicső őseink ezelőtt 384 évvel oly sokat áldoztak, szenvedjek; Azért mi is itt a messze idegenbe gyújtsuk meg az emlékezet fáklyáját, mely bevilágítván a múltak ködébe, vezesse vissza lelkeinket ama napra, mikor megmozdult az Urnák lelke a sötétség rémei közt. Hiszen az embernek lelke úgy elszeret andalogni a múltak mezején és társalogni őseivel.

/

TÁRCA.

Vissza Beihelbe.

Rev. F. B. Mayer után: Sándor.

„Kelj fel, erdj fel JBethelbe és telepedjél le ott és csinálj ott oltárt

amaz Istennek ..................és akkor

monda Jákob az ö háza népének és mindazoknak, a kik ö vele valanak: Hányjátok el az idegen isteneket, kik közöttetek vannak As tisztitsá tok meg magatokat.“ I. Móz. 35. r. 12.

Bethel köriilbelöl ezer—ezerötszáz lábnyi magasan van a tenger színe fölött. Neve azt jelenti: “az Istennek háza. “

Hogyan nyerte ezt a nevet?

Harminc évvel ezelőtt, mikor a fenti szentirásbeli hely mondatott, Jákob Ézsau haragjától való menekülése közben itt pihent az első éjszakán, melyen távol volt a szülei háztól. Száműzött volt. Egyedül volt. Karja a védelmezője. Kiséröi szolgái nincsenek. Megáll a pusztában és ágyat csinál magának olyat, a minőt lehet. Fejalja durva kö. Fö lőtte a csillagos ég s a pusztában vadul süvölt a szél. És Jákob álmot álmodik Utoljára azokat a köveket látta, a melyek körülötte szerte szét hevertek. Álmában azt látta, hogy egy lajtorján angyalok jönnek hoz

zá, megáldják öt s újra visszamennek az Istenhez. Hallotta az Istennek a hangját. Reggelre kelve álma eloszlott, de ö fogadást tett, hogy Jehova lesz az ö Istene, ö pedig annak hűséges szolgája.

Missza akarom én is vinni a szives olvasót a régi időkbe, 30 vagy 35 évvel ez elöttre, a mikor kiki elhagyta szüleinek a házát, mint fiatal ember, vagy ifjú ártatlan leány és belekerült valamely nagy városba. Vissza tudtok-e emlékezni az első éjszakára, a mikor először éreztétek maga tokát egj7edül-egyedül az emberek köpött . Oh boldog az, kinek imádság fakadt ajakán, mert az látra, hogy az atyáinak Istene közel van hozzá, boldog, ki fogadást tett, ezen az éj szakán, hogy az Urat hiven fogja szolgálni s kész az ö akarrtát teljesíteni haláláig. Eltudná e valaki felejteni azt az éjszakát, mikor fogadást tett az Urnák követésére?

Az ifjú leány helyet talált. Megszerette azt, a kit az Isten számára rendelt. Ketten együtt emelkednek a vagyoni jólétnek a lépcsőjén. Most egy szép háznak az úrnője, de feledi az egykori álmot és fogadalmat... A divatnak hódol, a világ oltárán áldozik, s már távolabb van az Isten töl, mint volt ama régi éjszakán a szülei háztól.

Ama fiatal ember egyike lett a legelőkelőbb, legbefolyásosabb po) gároknak. Vagyona gyorsan szapo rodott, de Ígérete meghalt az ajkán,

s most távolabb' van atyáinak Istenétől, mint azon nevezetes első éjszakán.

Biztos vagyok abban, hogy sokan vannak közöttünk, Olvasóimnak a nagy családjában olyanok, kikre ráillik az, a mit e cikk címéül irtunk :

Vissza Beihelbe.-Ä: v %

*

Jákob Bethelböl Padan Aramba utazott, a hol Raehellel találkozott. Rachelt feleségül vette. Megszerette az első látásra s ottmaradt Padan Aramban, s hét évet szolgált Leáért, hetet Rachelért, hatot pedig az ö barmaiéit. De ez a sok idő csak pár napnak tűnt fel előtte, mert szerette Rachelt. Évek múlva gazdagon indult vissza az ö atyjának a házához. Labántói nehezen tudott megszaba dúlni. Az Istennek angyalai védeJ mezték öt, bár trre nem volt méltó. Nem volt méltó, mert hütelen lett az Istenhez, s olyan dolgokat cselekedett, a melyről számot kell adnia az ítélet napján.

De az Isten szerette öt, s elvezérelte Jabbokhoz.

Fent az égen a csillagok ragyognak .... A forrás vize csörgedezve halad a Jordán felé. A patakká szélesiilö viz mellett fák ölelkeznek. Ráhel, a szeretett, Lea és gyermekei, a szolgák és a nyájak már mind el mentek, messze járnak, csak Jákob maradt egyedül. Az Ur Jákobot meg akarta változtál ni: Sokáig viaskodik

az angyallal, míg nem az angyal megérinti forgó csontját, s az kimozuul helyéből, Jákob elismeri, hogy le van győzve, de az angyalt nem bocsátja el, mig az meg nem áldja öt.

És az Ur megáldja Jákobot. Nevét Izraellé változtatja, mert azt akarja, hogy Jákob egy jobb, szebb életet éljen, mint azelőtt.

Nem mentél-e át te is ezen a küzdelmen már életedben? Bizonyára mindnyájunk életében van egy olyan titkos óra, a mikor az Urnák angyala felemelt, s az urnák szolgájává tett bennünket. Talán mikor a feleséged a halállal vivődött s te megfogadtad, hogy ha az Ur megtartja neked, úgy már becsületes, istenes életet fogsz élni.

Jó édesanya, emlékezzél meg arról, mikor kicsiny gyermeked először volt veszélyesen beteg. Ott ültél betegágya mellett, s felemelted a szived az Istenhez és azt mondád : Isten, ha megtartod gyermekemet, elhagyom a világ bálványoltárait, alacsony gondolkozás módomat, s élek igaz keresztyén életet. Akkor voltál a Jabbok vizénél, mikor elhatároztad, hogy-követni fogod az Urat.

De mi töitént a következő nap? Iszonyú még ki is mondani, mert ez igaz nem csak Jákobra, hanem igaz mi reánk is.... Jákobé találkozott Ezsauval, s a helyett, hogy az Istenben bizott volna, haszontalan ment-