Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-18 / 33. szám

Egyházkor fi Mti közgyűlésünk, mim n ár a.? 1903. évi októberi közgyűlés jegyzőkönyvének 9 szánni határozatában is kijelenté, meg nyugtatással veszi tudomásai az Amerikába kivándorolt magyar kitsorsósainak érdekében az Egye teams Konvent által tett intézke dést, illetőleg az egyházkerület elnökségének adott nieglisztelö megbizást. Hogy eme reáruliázott nagy fontosságú föladatnak mennél inkább megfelelhessen, az elnökség mellé az utóbbi javaslatához képpest egy véleményező bizottságot alakit, melynek Tagjaiul Szilassy Aladár, Nagy Dezső, Szöts Farkas és Petri Elek urakat, kültagjául pedig gróf Degenfeld József urat nevezi ki, illetőleg kén föl.

Ennek a jegyzőkönyvi határozatnak alapján a következő fontos ok mány küldetett meg minden olyan lelkésznek, a ki a trentoni gyűlésen jelen volt s annak jegyzőkönyvét aláírta vagy mással aláíratta: Bekapcsolási nyilatkozat.

II. A dunamelléki egyházkerület elnöksége Egyetemes Konventünktöl 1904 junius 8 án74. jegyzőkönyvi szám alatt nyert fölhatalmazásával élve s a jelen befogadási nyilatkozat I. pontjában fölsorolt ajánlatokat elfogadva, kijelenti:

1. Hogy az N—N magyar evref. gyülekezet a magyar egyete. temes egyházba befogadja.

2. Hogy a gyülekezet által megajánlott évi 450 dollárnyi lelkészi fizetést a jelen befogadási nyilatkö zat keltétől számított három éven át évi 450 dollárral, azaz négyszázötven dollárra] évi 900 dollárra, azaz kilenc száz dollárra, kiegészíti. ,,Három év leteltével a kiegészítési összeg revízió alá esik s ezen íevizió folytán a kiegészítési összeg csökkenhet, esetleg egészen meg is szűnhet“.

3. Hogy miután a tanító fizetésé hez a gyülekezet egyelőre nem járulhat hozzá* az iskola-kérdés rendezése későbbi tárgyalás anyagát fogja képezi.

4. H' gy a gyülekezet adósságának konvertálását elősegíti, illetve hoz vetíti.

III A jelen befogadási nyilatkozat II. pontjában fölsorolt segélyezés föltételei:

1. Hogy a gyülekezet a jelen befogadási nyilatkozat I. pontjában fölsorolt kötelességeinek a maga ré széröl pontosan eleget tesz.

5. Hogy a gyülekezet a jövőben csak olyan lelkészt, illetve tanítót választ lelkészévé, illetve tanítójává, kiket a konventi elnökségtől nyert fölhatalmazás alapján a dunamelléki egyházkerület elnöksége az Ameri kában való misszió szolgálatra minösitetteknek jelent ki.

3. Hogy a gyülekezet lelkészének stólát és tisztességes lakást ad.

4. Hogy a netán létesítendő egyházközségi iskola mindennapos elemi népiskola lesz és hogy annak tantér vét és tannyelvét az illető szövetséges állam törvényeinek betartása mellett az alakítandó amerikai ma gyarev. ref. egyházmegye véleménye alapján, a dunamelléki egykázkerü let elnöksége állapítja meg.

IV. A jelen befogadási nyilatkozat II. pontjában fölsorolt segély kifizetése akkor fogja kezdetét vermi, ha a Reformed Church kötelékéből ki vált magyar gyülekezetek és köztük N—N „Amerikai Magyar Reformá tus Egyházat“ képeznek, mint ilyen a magyar egyetemes egyházhoz tartozó egyházmegyévé alakulnak és erről a dunamelléki egyházkerületi elnökségének hivatalos jelentést tesznek.

Budapesten. 1904 julins 1 én.

Baksay Sándor a dunamelléki ev. ref. egyházkerület püspöke.

Darányi Ignác

a dunameliéki ev. ref. egyházkerület fögondnoka.

E'- okmánytól több csak az iskolaszervezés s a segélyösszeg mennyiségére nézve tér el. Lényegileg azonban mind megegyezők.

Kalassay Sándor.

(Folytatjuk)

Missioi levél.

(Reformátusok Lapja számára.)

Örömünnepe volt f. hó 7-én az Alliance, Ohioban letelepedett magyarságnak és közelebb az ott élő reformátusok hittestvéreinknek, mert ezen a napon tartatott meg nálok az első isteni tisztelet és hallhatták édes zengzetes anyanyelvűnkön Istennek beszédét és részesülhettek az Ur Jézus által rendelt szent sacramentomban az Úri szent vacsorában.

A Johnstown felöl érkező reggeli 9 órakor vonattal, az állomásnál vártak bennünket a soha nem látott embereket Rozslay Gyula, Kiss Mihály, Dienes József, Molnár József stb. magyar honfitársaink, kik a legszívesebb magyar vendégszeretettel fogadtak és Rozslay Gyula ur hivott meg bennünket vendégszerető házához és halmozott el bennünket minden jóval; kedves szeretetre méltó neje pedig Ízletes magyaros ebéddel.

Délután 1 órakor elmentünk azután a Imannel Reformed Church templomába, hogy hálákat adjunk Istennek, ki meg engedte érnünk e szép napot, melyen igy szólhattunk a CXXII. Zsolt. 1 versével. „Örvendezek, mikor nekem azt mondják: menjünk el az Urnák házába!“ Édes öröm és kimagyarázhatatlan érzelem szállta meg lelkemet, midőn a híveket seregleni láttam olyan szép számmal a templomba; akik érezték annak tudatát, hogy a léleknek is vannak elodázhatatlan szükségei, melyeket ki kell elégíteni, s a melyek nélkülözhetetlenek; mert az írás szavai szerint: „Mit használ, ha valaki mind e világot megnyeri is, lelkében pedig kárt vall?“ Oly jól esett látnom egy háládatos gyülekezetei, mely szivesen eljött hálákat adni az Urnák az aratás gazdag áldásáért, oly jól esett leolvasnom az arcokról, hogy mindenki a lelkiekben épülni vágyással és azzal a szent elhatározással jött el. hogy ott feledve mindent, világi gondot, földi hiú vágyakozást, csak a lelkiekben akar épülni, szivesen hallgatva Isten beszédét, hogy igy szerezzen magának olyan kincseket, melyeket „sem a moly meg nem emész, sem a lopok el nem lopnak. ‘1 akik buzgóssággal s a lelkiekben épülni vágyó elhatározással jöttek el az Urnák házában, akik nem azért az eledelért óhajtoztak mely elvész, hanem a melyik meg marad az örök életre.

Az isteni tiszteletet A. G. Schodl ur az én igazi missionárius társam, hitrokonom — a jó hirnevü Hámory Yomngstowni magyar bankár főkönyvelője — nyitotta meg igazán művészies orgonajátékával, melynek hangjaira megzendült a buzgó hívek ajakán a szent zsolozma, s ennek végeztével Dömény Zoltán sharoni református magyar lelkész tartott egyházi beszédet Gal. VI. r. 9 v. alapján, melynek végeztével, kiosztottam az Úrvacsorát, melyben 38-an részesültek. Igazán dicséret illeti meg, ezeket a buzgó Alliancei honfitársainkat, akik felekezeti külömbség nélkül jöttek el az Istennek házában hogy részt vegyenek a Reformátusok örömébe. Oh, bár sok ilyen buzgó gyülekezet épülne fel itt a messze idegenben, mint az Alliancei, hogy mindenki megtenné azokat a kötelességeket, melyeket az egyház és a magyar haza is elvár töltik. De fájdalom nagyon sokaknál kell azt tapasztalnunk, hogy a szabadság romboló hatással van a vallás erkölcsi életre. Oh az ilyenek ébredjenek fel a bűn álmából inig nem késő és lelkesítse őket az Allianceik vallásos buzgósága, melyről szeretem hinni, hogy ezen lelkesedés nem csak fellobb b tűz.

Az isteni tisztelet elvégezése után A. G. Schodl ur tartott egy igazán hazafiui érzéssel áthatott lelkesítő beszédet, melyben élénk színekkel rajzolván, hogy miért van nekünk magyaroknak olyan nagy szükségünk itt a messze idegenben az összetartásra tömörülésre, s miért óhajtandó a betegsegélyzö egyletek megalakítása és a : Református szövetségnek pártolása ? !

A szép és lelkesítő beszédnek meg i* volt az eredménye, mert a jelen voltak 10-en beléptek a Clevelandi református szövetségbe, — közöttük két kath. honfitársunk is — és megalakították a fiokosztályt és megválasztotta tisztikarrát is. A. G. Schodl ur hitrokonunk már nem egy fiók osztályt alakított a Clevelandi reform, szövetségnek rövid idő alatt, aki igazi terjesztője nem csak a vallásosságnak de a humanismusnak is, s e mellett népszerű ember is; és már e helyen is fölhívom az illetők figyelmét a legközelebbi conventio alkalmával A. G. Schodl urra, aki hivatali elfoglaltsága mellett szakit magának annyi időt, hogy a Ref. szövetség és jótékonysági egyleteknek buzgóapostola; kinek neje csak a)közel múltban nyitott Juhnstownba kisded-ovodát,

TÁRCA.

lioytj siokiaiia le Sáliam íeíRésze Mi a páiialiaivásioi.

— Erkölcsneinesitö népies elbeszélés. —

Irta: Remény Zoltán sharoni ref. lelkés.

(Folytatás.)

— Tudjuk azt, hogy még a leg gonoszabb emberek is, midőn valami bűnös dolgon törik fejüket, bort vagy pálinkát isznak, hogy — a mint ök mondják és hiszik — bátrabbak legyenek, Tulajdonképpen pedig azért, hogy erkölcsi érzéküket eltompitsák, hogy ne lássák, ne tudják a szándékolt rossz tett bekövet kezhetö rossz következményeit, hogy eszüket elhódítva, mintegy vakon menjenek neki a dolognak.

— Általában be van bizonyítva, hogy a legtöbb bűntett fölhevült állapotban levő emberek által vitetik véghez.

A bűnügyekről szóló kimutatások elég szomorú adatokat szolgáltatnak erre, nem csupán nálunk, de minden népeknél.

Példákat hozhatnék föl arra, hi vatkozhatnám saját élettapasztalatainkra, hogy az iszákos emberek többnyire kevés érzékkel bírnak az erkölcsi jó iránt, könnyen hajlandókká lesznek a bűn útjára tévedni s még a legjobbak is, ha a társada lom s a polgári törvények ellen vét séget nem követnek is el, de legtöbb nyíre a saját házuk népe iránti érdé kok ellen vétenek, midőn azokat elhanyagolva, azok jólétének elÖ mozdításáról nem gondoskodva, ide jüket és pénzüket fecsérlik el a tivor nyázási helyeken. Mennyi jót tehetnének pedig azon idő alatt, melyet komoly munka helyett hiábavalóság gal töltenek el s azzal a pénzzel, melyet vétkes szenvedélyük kielégítésére, káros és bóditó italokra dobnak ki meggondolatlanul.

Talán ezekből is sikerült meggyőznöm önöket arról, hogy a pálinkaivás mindinkább szélesebb körben elhara pódzó rossz szokás, egy oly erkölcsi métely, a mely ellep minden jóérzésü embernek föllépni és működni komoly kötelessége.

De mivel az idő előre haladt, bezárom mostani beszédemet, kérve önöket, hogy azok, kik belátták a jiálinkaivásnak úgy az egészségre, mint az erkölcsiségre is káros hatását, legyenek szívesek neveiket azon sorok alá Írni, melyeket a tanító ur lesz szives fölolvasni.

A tanító azután fölolvasta a követ kezö sorokat: „AlólÍrottak meggyőződvén a pálinkaivásnak mind az egészségre, mind a néperkölcsre vató káros hatásáról, saját elhatározásunkból fogadjuk, hogy a pálinkaivással fölhagyunk s arról másokat is lebeszélni igyekszünk.Fogadásunk komoly voltának megerősítésére, ezen sorokat aláírjuk. Kelt Sárfalu ban, 1904 január hónapjában“.

— E sorokat, azt hiszem, mindnyá jan megértették; és most arra kérem önöket, hogy jól gondolják meg, mit tesznek és csak úgy Írják e sorok alá nevüket, ha elég v erőt éreznek magukban, hogy e fogadásukat embe iül meg is fogják tartani.

— ügy segéljen minket az Isten! szólának többen — a mint ezt komolyan vesszük.

S elkezdték az aláírást. Nem mar sóit el egy se n az ott jelenlevők kö zül. A lelkész ekkor megköszönvén e nemes elhatározásból folyó s a jövőre áldásosán kiható tettüket, fölállt az ülőhelyéről és távozott, mire a megjelentek is utána húzódtak, Ígérvén, hogy másokat is igyekeznek megnyerni e jó ügynek és hogy a kitűzött estén megint ott lesznek.

Csakugyan, a megszabott napon ismét szép számmal jelentek meg az érdeklődök, egészen megszokták már az összejövetelt; némelyek szinte türelmetlenül várták az estét s annak beköszöntével ugyancsak siettek az iskola helyiségébe.

A lelkész szintén megjelenvén, örömmel látta, hogy a minapinál nagyobb számú hallgatóság van és szavait igy kezdé meg:

— Igen örülök, hogy eddigi össze jöveteleink eredménye máris látszik;

mint tudom, a pálinkaivás községünkben már eddig is nem olyan általános, mert azok, kik itt szoktak lenni, a pálinkaivással fölhagytak; tudom azonban azt is, hogy önök közül némelyeknek egy kis kelle. metlenségük is van, a mennyiben a Nyakigláb gazdánál tett adósságaik ! lefizetésére szorittatnak és mivel kevesen képesek azokat lefizetni,

| tudomásukra hozom, hogy én már kieszeltein egy olcsó takarékpénztárt, a melyből, ha valakinek szüksége lesz, könnyen kaphat kölcsönt s e kölcsönt ügy fizetheti le, mint most előadni szándékozom, hogy az legkisebb terhére se lesz. Lássuk azonban előbb, hogy mennyire káros a pálinkaivás vagyoni tekintetben is.

— Azt tudják önök nagyon jól, hogy a pálinkát nem adják ingyen. Pénzért méri azt az illető és mivel ö neki azért a jogért évi haszonbért is kell fizetni s a pálinka előállítása neki is pénzbe kerül, bizony drága pénzért kell azt mérnie.

— Igazi, valódi pálinkát azért igen keveset fogyaszt a közönség: a legtöbb ital, melyet pálinka név alatt mérnek ki, spirituszból és vízből készül. Egy hecto spirituszhoz két hectoliter vizet szoktak adni és egy dekagramm törkölyesszenciát és készen van akotyvalék, melyet pálinka név alatt árulnak. Ezt az egészségtelen és nem sokba kerülő italt kirn Mik aztán a közönségnek, látszólag

l

f ,